Banner Benedek (1884–1968) - Laptörténet

Jzoltan: Szövegcsere – „Auróra Kör” → „Aurora-kör”

2025-01-06T17:42:48Z

Szövegcsere – „Auróra Kör” → „Aurora-kör”

← Régebbi változat		A lap 2025. január 6., 19:42-kori változata
24. sor:		24. sor:
	Pályájának kezdeti szakaszában '''újságíróként, gyakorló tanárként,''' valamint '''magánnevelőként tevékenykedett'''. [[1910]] és [[1914]] között a Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Múzeum-társulat másodtitkára és a temesvári múzeum néprajzi osztályának vezetője volt. A háború kitöréséig a temesvári magyar kir. áll. főreál iskolában tanított, és onnan vonult hadba a részleges mozgósítás napján. [[1915]]. [[október 21.\|október 21-én]] orosz fogságba esett. Közel 5 évet töltött Szibéria különböző fogolytáboraiban, ahol – egykori iskolatársa – [[Gyóni Géza (1884–1917)\|Gyóni Géza]] fogolytársa volt.		Pályájának kezdeti szakaszában '''újságíróként, gyakorló tanárként,''' valamint '''magánnevelőként tevékenykedett'''. [[1910]] és [[1914]] között a Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Múzeum-társulat másodtitkára és a temesvári múzeum néprajzi osztályának vezetője volt. A háború kitöréséig a temesvári magyar kir. áll. főreál iskolában tanított, és onnan vonult hadba a részleges mozgósítás napján. [[1915]]. [[október 21.\|október 21-én]] orosz fogságba esett. Közel 5 évet töltött Szibéria különböző fogolytáboraiban, ahol – egykori iskolatársa – [[Gyóni Géza (1884–1917)\|Gyóni Géza]] fogolytársa volt.

	A hadifogságból hazatérve [[1921\|1921-től]] [[Békéscsaba\|Békéscsabán]] '''a [[Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium (Békéscsaba)\|Lorántffy Zsuzsanna Leánygimnáziumban]] tanított''', melynek [[1934]] és [[1945]] között az '''igazgatója is volt'''. Igazgatóként didaktikai, pedagógiai, földrajzi és történelmi kérdésekkel foglalkozott és tankönyvet is írt. Irodalmi és tudományos tevékenységét elismerve, a szegedi Dugonics Társaság és a szegedi Alföldkutató Bizottság tagjai közé választották. Az [[~~Auróra Kör~~]] szépirodalmi osztályát elnökként vezette.		A hadifogságból hazatérve [[1921\|1921-től]] [[Békéscsaba\|Békéscsabán]] '''a [[Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium (Békéscsaba)\|Lorántffy Zsuzsanna Leánygimnáziumban]] tanított''', melynek [[1934]] és [[1945]] között az '''igazgatója is volt'''. Igazgatóként didaktikai, pedagógiai, földrajzi és történelmi kérdésekkel foglalkozott és tankönyvet is írt. Irodalmi és tudományos tevékenységét elismerve, a szegedi Dugonics Társaság és a szegedi Alföldkutató Bizottság tagjai közé választották. Az [[Aurora-kör (Békéscsaba)\|Aurora-kör]] szépirodalmi osztályát elnökként vezette.

	[[1923\|1923-ban]] lett '''a [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)\|békéscsabai múzeum]] munkatársa'''. [[1925\|1925-től]] gondozta a néprajzi anyagot, majd az 1930-as évek elején – amikor [[Rell Lajos (1874–1952)\|Rell Lajos]], az intézmény igazgatója végleg megvált vezetői tisztségétől – a Régiség-, Érem- és Ereklye Tárat vette át. Jó felkészültségű, széles körű régészeti, néprajzi, történeti ismeretekkel rendelkezett. A néprajz és muzeológia mellett régészettel is foglalkozott. Ez utóbbi öccsének, Banner Jánosnak köszönhető, aki az 1920-as évektől a szegedi egyetem régészeti tanszékén dolgozott, és akinek szegedi és hódmezővásárhelyi ásatásain [[1925]]–[[1943]] között rendszeresen részt vett. Békés megyében is '''több ásatáson jelen volt''': [[1942\|1942-ben]] a Kerepeczky-tanyánál, [[1951\|1951-ben]] az eleki téglagyárnál, [[1930\|1930-ban]] Békéscsaba–Fényesen egy szkíta és kelta temető területén, [[1932\|1932-ben]] [[Telekgerendás\|Telekgerendáson]]. [[1940\|1940-ben]] szkíta sírt tártak fel a Deák Ferenc utcában és szarmata koriakat az Árpád-soron. [[1945]] és [[1950]] között a [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)\|múzeum]] régészeti tevékenységét a nyugdíjas Banner Benedek koordinálta.		[[1923\|1923-ban]] lett '''a [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)\|békéscsabai múzeum]] munkatársa'''. [[1925\|1925-től]] gondozta a néprajzi anyagot, majd az 1930-as évek elején – amikor [[Rell Lajos (1874–1952)\|Rell Lajos]], az intézmény igazgatója végleg megvált vezetői tisztségétől – a Régiség-, Érem- és Ereklye Tárat vette át. Jó felkészültségű, széles körű régészeti, néprajzi, történeti ismeretekkel rendelkezett. A néprajz és muzeológia mellett régészettel is foglalkozott. Ez utóbbi öccsének, Banner Jánosnak köszönhető, aki az 1920-as évektől a szegedi egyetem régészeti tanszékén dolgozott, és akinek szegedi és hódmezővásárhelyi ásatásain [[1925]]–[[1943]] között rendszeresen részt vett. Békés megyében is '''több ásatáson jelen volt''': [[1942\|1942-ben]] a Kerepeczky-tanyánál, [[1951\|1951-ben]] az eleki téglagyárnál, [[1930\|1930-ban]] Békéscsaba–Fényesen egy szkíta és kelta temető területén, [[1932\|1932-ben]] [[Telekgerendás\|Telekgerendáson]]. [[1940\|1940-ben]] szkíta sírt tártak fel a Deák Ferenc utcában és szarmata koriakat az Árpád-soron. [[1945]] és [[1950]] között a [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)\|múzeum]] régészeti tevékenységét a nyugdíjas Banner Benedek koordinálta.

Jzoltan: Infobox létrehozása

2024-01-09T16:45:20Z

Infobox létrehozása

← Régebbi változat		A lap 2024. január 9., 18:45-kori változata
1. sor:		1. sor:
	régész, néprajzkutató, tanár		{{SHORTDESC:régész, néprajzkutató, tanár}}
			{{InfoboxSzemely
	== ~~Élete ==~~		\|nev = Banner Benedek
	[[Fájl:Banner benedek 01.jpg\|~~bélyegkép~~\|~~300px~~\|~~Banner Benedek~~]]		\|kep = [[Fájl:Banner benedek 01.jpg\|300px]]
			\|kepalairas =
			\|szuletesinev =
			\|szuletesidatum = [[1884]]. [[április 25.]]
			\|szuletesihely = Székudvar, Románia
			\|halalozasidatum = [[1968]]. [[szeptember 24.]]
			\|halalozasihely = Budapest
			\|sirhely =
			\|hazastars = Jeney Gizella
			\|foglalkozas = régész, néprajzkutató, tanár
			}}== Élete ==
	'''[[1884]]. [[április 25.\|április 25-én]] [[Székudvar\|Székudvaron]] született.''' Édesapja [[Banner József]] (1848–1931) okl. gazda, édesanyja Wieland Mária Krisztina (1857–1893). Három testvére született: Mária (1882–1927), Miklós (1886–1941) és János (1888–1971).		'''[[1884]]. [[április 25.\|április 25-én]] [[Székudvar\|Székudvaron]] született.''' Édesapja [[Banner József]] (1848–1931) okl. gazda, édesanyja Wieland Mária Krisztina (1857–1893). Három testvére született: Mária (1882–1927), Miklós (1886–1941) és János (1888–1971).

Mediaadmin: 1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)

2024-01-05T14:11:18Z

1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)

← Régebbi változat	A lap 2024. január 5., 16:11-kori változata
(Nincs különbség)

hu>Jzoltan: Szócikkcímek egységesítése

2021-03-29T12:55:25Z

Szócikkcímek egységesítése

Új lap

régész, néprajzkutató, tanár

== Élete ==
[[Fájl:Banner benedek 01.jpg|bélyegkép|300px|Banner Benedek]]

'''[[1884]]. [[április 25.|április 25-én]] [[Székudvar|Székudvaron]] született.''' Édesapja [[Banner József]] (1848–1931) okl. gazda, édesanyja Wieland Mária Krisztina (1857–1893). Három testvére született: Mária (1882–1927), Miklós (1886–1941) és János (1888–1971).

Gyermekkorát [[Békés|Békésen]] töltötte, [[Békéscsaba|Békéscsabán]] '''a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Rudolf Főgimnáziumban]] érettségizett'''. A kolozsvári egyetem elvégzése után ([[1901]]–[[1905]]), [[1905|1905-ben]] '''történelem–földrajz szakos tanári szakvizsgát tett'''. [[1912|1912-ben]] '''néprajzból doktorált''' [[Kolozsvár|Kolozsváron]].

[[1923|1923-ban]] eljegyezte [[Jeney Gizella|Jeney Gizellát]], a női ipartanonc-iskola tanítóját, akit [[1924]]. [[február 3.|február 3-án]], Biharnagybajomban feleségül vett.

'''Budapesten hunyt el [[1968]]. [[szeptember 24.|szeptember 24-én]].'''

== Munkássága ==
Pályájának kezdeti szakaszában '''újságíróként, gyakorló tanárként,''' valamint '''magánnevelőként tevékenykedett'''. [[1910]] és [[1914]] között a Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Múzeum-társulat másodtitkára és a temesvári múzeum néprajzi osztályának vezetője volt. A háború kitöréséig a temesvári magyar kir. áll. főreál iskolában tanított, és onnan vonult hadba a részleges mozgósítás napján. [[1915]]. [[október 21.|október 21-én]] orosz fogságba esett. Közel 5 évet töltött Szibéria különböző fogolytáboraiban, ahol – egykori iskolatársa – [[Gyóni Géza (1884–1917)|Gyóni Géza]] fogolytársa volt.

A hadifogságból hazatérve [[1921|1921-től]] [[Békéscsaba|Békéscsabán]] '''a [[Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium (Békéscsaba)|Lorántffy Zsuzsanna Leánygimnáziumban]] tanított''', melynek [[1934]] és [[1945]] között az '''igazgatója is volt'''. Igazgatóként didaktikai, pedagógiai, földrajzi és történelmi kérdésekkel foglalkozott és tankönyvet is írt. Irodalmi és tudományos tevékenységét elismerve, a szegedi Dugonics Társaság és a szegedi Alföldkutató Bizottság tagjai közé választották. Az [[Auróra Kör]] szépirodalmi osztályát elnökként vezette.

[[1923|1923-ban]] lett '''a [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|békéscsabai múzeum]] munkatársa'''. [[1925|1925-től]] gondozta a néprajzi anyagot, majd az 1930-as évek elején – amikor [[Rell Lajos (1874–1952)|Rell Lajos]], az intézmény igazgatója végleg megvált vezetői tisztségétől – a Régiség-, Érem- és Ereklye Tárat vette át. Jó felkészültségű, széles körű régészeti, néprajzi, történeti ismeretekkel rendelkezett. A néprajz és muzeológia mellett régészettel is foglalkozott. Ez utóbbi öccsének, Banner Jánosnak köszönhető, aki az 1920-as évektől a szegedi egyetem régészeti tanszékén dolgozott, és akinek szegedi és hódmezővásárhelyi ásatásain [[1925]]–[[1943]] között rendszeresen részt vett. Békés megyében is '''több ásatáson jelen volt''': [[1942|1942-ben]] a Kerepeczky-tanyánál, [[1951|1951-ben]] az eleki téglagyárnál, [[1930|1930-ban]] Békéscsaba–Fényesen egy szkíta és kelta temető területén, [[1932|1932-ben]] [[Telekgerendás|Telekgerendáson]]. [[1940|1940-ben]] szkíta sírt tártak fel a Deák Ferenc utcában és szarmata koriakat az Árpád-soron. [[1945]] és [[1950]] között a [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|múzeum]] régészeti tevékenységét a nyugdíjas Banner Benedek koordinálta.

Az [[1926|1926-ban]] megszerveződő Csabai Öregdiákok Szövetségének alapító ülésén társelnöknek választották [[Szalay József]] mellé. [[1929|1929-ben]] virilis jog gyakorlással bízták meg a békéscsabai képviselő testületben.

Lényegesnek tartotta a megye múzeum ügyének fejlesztését. [[1935|1935-ben]] rendezte a múzeum anyagát és állandó régészeti–néprajzi kiállítást hozott létre. [[1936|1936-ban]] a békéscsabai Munkácsy Mihály-szobor felállításának kezdeményezői között volt. Számos néprajzi, régészeti tárgyú írása és a hadifogság élményeit feldolgozó kötete jelent meg. [[1946|1946-ban]] bekövetkezett nyugdíjba vonulása után főleg néprajzi vonatkozású cikkeket írt. Munkásságáért megkapta az Eötvös Loránd Tudományegyetem aranydiplomáját.

== Művei ==

* Adatok a Nyitra-megyei Ság község tótjainak tárgyi néprajzához. Békés : Derchsel ny., 1912 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Mehmed Tahir, Cuzuki Kenzo és mások. Békéscsaba : Corvina ny., 1922 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* A pokol tornácán. Békéscsaba, 1924 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Mandzsúrián keresztül. Budapest : Egyetemi ny. 1927 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* A békéscsaba-fényesi sírmező. Szeged : Szeged Városi ny. 1933 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Középkori gölöncsér-kemence Békéscsabán. Budapest : Egyetemi ny. 1933 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békéscsaba földrajza. Budapest : Sárik ny., 1936 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Adalékok Gyóni Géza hadifogoly életéhez. Visszaemlékezések. (Hely nélkül.) 1962 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Források ==
* A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve : iskolatörténeti tanulmányok. Békéscsaba: Rózsa F. Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk., 1980. 491., 493., 519., 531. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* A Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat évkönyve 2010. Békéscsaba–Gyula : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2010. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_Sk_2010_BRMTEvk_01/?query=%22banner%20benedek%22&pg=29&layout=s 26. p.] (Látogatva: 2017. 06. 15.)
* Ando György et al.: Száz év műtárgyai a Munkácsy Mihály Múzeumban, 1899–1999. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 1999. 35. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Banner János Dr.: Banner Benedek emlékének. In: Békési Élet, 5. évf. 1970. 2. sz. 233–242. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Banner János: Arcok a gyermekkorból In: Békési Élet, 23. évf. 1. szám (1988) 41. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 220. szám (1993. szeptember 21.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1993_09/?query=%22banner%20benedek%22&pg=277&layout=s 6. p.] (Látogatva: 2017. 06. 15.)
* Békés, 63. évf. 39. szám (1931. május 16.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1931/?query=%22banner%20benedek%22&pg=200&layout=s 3. p.] (Látogatva: 2017. 06. 15.)
* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1930. 418. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békésmegyei fejek. 1929. Szerk.: Gergely Gábor Arnold. Békéscsaba : Corvina ny. 1929. 111. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békésmegyei Közlöny, 50. évf. 94. szám (1923. november 25.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1923_4/?query=%22banner%20benedek%22&pg=54&layout=s 3. p.] (Látogatva: 2017. 06. 15.)
* Békésmegyei Közlöny, 51. évf. 17. szám (1924. február 2.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1924_1/?query=%22banner%20benedek%22&pg=74&layout=s 5. p.] (Látogatva: 2017. 06. 15.)
* Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 205. szám (1925. szeptember 12.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1925_3/?query=%22banner%20benedek%22&pg=280&layout=s 3. p.] (Látogatva: 2017. 06. 15.)
* Békésmegyei Közlöny, 53. évf. 138. szám (1926. június 22.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1926_2/?query=%22banner%20benedek%22&pg=350&layout=s 2. p.] (Látogatva: 2017. 06. 15.)
* Békésmegyei Közlöny, 54. évf. 25. szám (1927. február 1.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1927_1/?query=%22banner%20benedek%22&pg=134&layout=s 3. p.] (Látogatva: 2017. 06. 15.)
* Békésmegyei Közlöny, 56. évf. 8. szám (1929. január 10.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1929_1/?query=%22banner%20benedek%22&pg=52&layout=s 5. p.] (Látogatva: 2017. 06. 15.)
* Békésmegyei Közlöny, 63. évf. 259. szám (1936. november 12.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1936_4/?query=%22banner%20benedek%22&pg=165&layout=s 2. p.] (Látogatva: 2017. 06. 15.)
* Gyucha Attila: A szkíta kor emlékei Békés megyében In. Hatalmasok viadalokban : az Alföld szkíte kora. Gyula : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága Erkel Ferenc Múzeum, 2001. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_GYULAIKAT_10/?query=%22banner%20benedek%22&pg=119&layout=s 118. p.] (Látogatva: 2017.06.15.)
* Körösvidék, 8. évf. 58. szám (1927. március 12.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1927_03-04/?query=%22banner%20benedek%22&pg=63&layout=s 2. p.] (Látogatva: 2017. 06. 15.)
* Magyar életrajzi lexikon. 3. köt. Budapest : Akadémiai K., 1981. 42. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Magyar néprajzi lexikon. 1. köt. Budapest : Akadémiai K., 1977. 208. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Medgyesi Pál: Honfoglalók a békési tájakon : Békés megye jelentősebb 10–11. századi sírleletei. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2015. 34., 60. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Vass István, G.: A békéscsabai múzeum története. 1899–1979. Békéscsaba : Városi Tanács V.B., 1979. 46–47. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Kapcsolódó irodalom ==
* Banner Benedek: A békéscsaba-fényesi sírmező. Szeged : Városi ny., 1933 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Banner Benedek: A pokol tornácán : elbeszélések Szibériából, a hadifogságból. Békéscsaba : Corvina ny., 1924 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Banner Benedek: Adalékok Gyóni Géza hadifogoly életéhez. Békéscsaba : Banner B., 1962 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Banner Benedek: Adatok a nyitramegyei Ság község tótjainak tárgyi ethnografiájához. Békés : Drechsel ny., 1912 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Banner Benedek: Békéscsaba földrajza. Budapest, 1936 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Banner Benedek: Középkori gölöncsér-kemence Békéscsabán. Budapest : Egyet. ny., 1933 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Banner Benedek: Mandzsúrián keresztül. Budapest : Egyet. ny., 1927 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Banner Benedek: Mehmed Tahir, Cuzuki Kenzo és mások : abból, amit neki hoztam keletről. Békéscsaba : Corvina ny., 1922 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Dr. Banner Benedek emlékének In: Békési Élet, 5. évf. (1970) 233. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* In memoriam : 707 megdicsőült fiának emlékére fájdalmas, büszke kegyelettel Békés község. Szerk.: Banner Benedek. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1924 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Külső hivatkozás ==
* [http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_B13@0251 Banner Benedek gyászjelentése] (Látogatva: 2017. 06. 15.)

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békés]]
[[Kategória:Pedagógusok]]
[[Kategória:Régészek]]
[[Kategória:Néprajzkutatók]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]