https://bekeswiki.hu//index.php?action=history&feed=atom&title=B%C3%A9lmegyer 2026-08-28T15:29:18Z Az oldal laptörténete a wikiben MediaWiki 1.39.5 https://bekeswiki.hu//index.php?title=B%C3%A9lmegyer&diff=6830&oldid=prev 2024-03-11T16:24:09Z

<p>Infobox létrehozása</p> <a href="https://bekeswiki.hu//index.php?title=B%C3%A9lmegyer&amp;diff=6830&amp;oldid=3225">Változtatások megtekintése</a>

Jzoltan https://bekeswiki.hu//index.php?title=B%C3%A9lmegyer&diff=3225&oldid=prev 2024-01-05T14:12:23Z

<p>1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)</p> <table style="background-color: #fff; color: #202122;" data-mw="interface"> <tr class="diff-title" lang="hu"> <td colspan="1" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">← Régebbi változat</td> <td colspan="1" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">A lap 2024. január 5., 16:12-kori változata</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-notice" lang="hu"><div class="mw-diff-empty">(Nincs különbség)</div> </td></tr></table>

Mediaadmin https://bekeswiki.hu//index.php?title=B%C3%A9lmegyer&diff=3224&oldid=prev 2021-04-08T10:03:23Z

<p>Wenckheim-kastély belső hivatkozása</p> <p><b>Új lap</b></p><div>'''Község''', amely Békés megyében található. Történelmileg színes foltja a megyének.<br /> <br /> [[Békéscsaba|Békéscsabától]] közúton 25 kilométerre fekszik. Szomszédos települései Mezőberény, Vésztő, Békés, melyek közúton megközelíthetőek, valamint Köröstarcsa, Körösladány és Tarhos, amelyekkel csak földrajzilag szomszédos.<br /> <br /> == Történet ==<br /> Egy a Kr. e. II.–I. évezred fordulójáról származó, Gáva-kultúrához köthető állatszobrocska is előkerült területén, mely alapján '''régészetileg ismert és jelentős''' hely.<br /> Nevének '''első említése [[1346|1346-ra]] datálható''', amikor még Megyer néven létezett.<br /> Miklós fia, János megyeri nemes hősiesen védelmezte faluját, mely tettéért a körösladányi Nadányi nemesi család emberei megsebesítették. <br /> A következő évtizedekben különböző '''kisnemesi családok''' (főként a Kánya, Bélmegyeri, Ábránfy, Herpay familiák) '''birtokolták''' a megyeri területet, vagy annak egy részét.<br /> A következő évszázadokban úgy elaprózódott a területe a nemesi családok között, hogy [[1552|1552-ben]] már csak annyit írtak adózási összeíráskor, hogy „együléses nemesek bírják”. Később már nem tudott adót fizetni, az adózásból is eltűnt.<br /> Az 1557–1558-i török összeírás alapján Bélmegyer 20 házból állott, lakossága 200-ra tehető volt. <br /> [[1561|1561-ben]] már csak három nemesi család volt itt jegyezve. A török viszonyok feldúlták az elaprózodott nemesi birtokokat.<br /> [[1685|1685-ben]] még fennállott, majd pár évvel később '''elpusztult Bélmegyer. [[1699|1699-ben]] kezdett új életre kelni''', mely olyan sikeres volt, hogy alig két évvel később, [[1701|1701-ben]] már adózott is.<br /> Ez az állapot nem tartott sokáig, mert alig két év múlva '''újra elnéptelenedett'''.<br /> Lakói feltehetőleg Békésre, Fásra és Vésztőre települtek.<br /> [[1720|1720-ban]] először Harruckern, majd több más nemes tulajdonába került a terület, mint puszta.<br /> [[1798|1798-ban]] a Wenckheim család birtokába került, akik inkább a saját jobbágyaiknak akartak haszonbérleti szerződéssel segíteni, melyek Mezőberényből és Körösladányból származtak.<br /> [[1850|1850-ben]] közigazgatás terén Békéshez tartozott. A század végére szóba került, hogy a gróf d’Orsaytól megvett földön újjáalakul a falu, de csak '''[[1946|1946-ban]] létesült újra a település'''.<br /> <br /> == Gazdaság ==<br /> A régi Bélmegyer '''termékeny terület volt''' erdőségekkel, tavakkal, mocsarakkal.<br /> Jelentős mennyiségű halastóval rendelkezett, valamint a szántóföldek mennyisége is tekintélyes volt. A bélmegyeri terület egészen Körösladányig nyúlt.<br /> Később pusztává redukálódott és jelentős veszteségek érték.<br /> 641,7 ha '''természetvédelmi terület található határában''', 141 ha pedig fokozottan védett belőle.<br /> Szintén védett az „Öreg hölgy” nevezetű fehér fűzfa is, mely 250–300 év körüli.<br /> Közigazgatásilag Kamuthoz tartozik a 6 305 hektáron elterülő 901 lakossal rendelkező község.<br /> <br /> == Kultúra ==<br /> A helyi '''Könyvtár Információs és Közösségi Hely''' a kultúrában és az ismeretek bővítésében is oszlopos tagja a városnak.<br /> <br /> A bélmegyeri helyi értéktárban a látványosságok mellett a következőek is megtalálhatók:<br /> * [[Sinka István (1897–1969)|Sinka István]] munkássága: Kossuth-díjas költő, író.<br /> * Hájas tészta: tradicionális magyar étel, amely a legtöbb megyei településen mai napig népszerű.<br /> * Bélmegyeri akácméz: jelentős bevételi forrás, a hosszas eredményes munka folytán fontos gasztronómiai szerepe van a térségben.<br /> * Bélmegyeri disznótoros: a hagyományos disznóvágás töretlenül népszerű, az utókor számára megőrzésre került, mai napig űzik Bélmegyeren.<br /> * Bélmegyeri vadászati lehetőség: korábbi magyar vezetők, politikusok, tekintélyes emberek – a nemeseket, majd Kádár Jánost is beleértve – örömmel vadásztak a területen, majd a rendszerváltás után szabadabb légkörben elérhetővé vált bármely vadászlelkű ember számára.<br /> <br /> == Látnivalók, rendezvények ==<br /> '''Látnivalók'''<br /> * [[Wenckheim–Hoyos-Wenckheim-kastély (Bélmegyer)|Wenckheim-vadászkastély]]<br /> * Kárász-vadászkastély<br /> * Fási vadászház<br /> * Fási erdőspuszta<br /> * „Öreg hölgy” több évszázados fűzfa<br /> * Református templom<br /> * Református harangláb<br /> * Római katolikus templom<br /> * Petőfi emlékmű<br /> <br /> '''Rendezvények'''<br /> * Bélmegyeri Láderbi<br /> * Bélmegyeri Falunap<br /> A Bélmegyeri Kárász Vadászkastély bérelhető, így számos, a település határán kívülről érkező esemény is megrendezésre kerül a községben.<br /> <br /> == Források ==<br /> * Békés megye képes krónikája. Szerk.: Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Békés M. Közgyűlés Millenniumi Emlékbiz., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet. Gyula : Dobay János könyvnyomdája, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. Budapest : Központi Statisztikai Hivatal, 2019. In: [[https://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2019.pdf KSH.hu] (Látogatva: 2020. 01. 02.)<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * Szelekovszky László: Békés megye famatuzsálemei. Békéscsaba : Körös-Maros Nemzeti Parkért Egyes., 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Nemzeti Parkért Egyes., 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Szilágyi Károly: Szövetkezeti élet Bélmegyeren. Budapest : Magyar Népi Művelődési Intézet, 1947 (Budapest : Sylvester ny.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * [https://belmegyer.hu/ Bélmegyer honlapja]<br /> * [http://www.vertvadasz.hu/belmegyeri-vadaszkastely Bélmegyeri Kárász-vadászkastély]<br /> <br /> [[Kategória:Települések]]</div>

hu>Jzoltan