https://bekeswiki.hu//index.php?action=history&feed=atom&title=B%C3%A9k%C3%A9scsaba_k%C3%B6rny%C3%A9ki_tanyai_iskol%C3%A1k 2026-08-29T01:06:02Z Az oldal laptörténete a wikiben MediaWiki 1.39.5 https://bekeswiki.hu//index.php?title=B%C3%A9k%C3%A9scsaba_k%C3%B6rny%C3%A9ki_tanyai_iskol%C3%A1k&diff=3097&oldid=prev 2024-01-05T14:12:08Z

<p>1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)</p> <table style="background-color: #fff; color: #202122;" data-mw="interface"> <tr class="diff-title" lang="hu"> <td colspan="1" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">← Régebbi változat</td> <td colspan="1" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">A lap 2024. január 5., 16:12-kori változata</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-notice" lang="hu"><div class="mw-diff-empty">(Nincs különbség)</div> </td></tr></table>

Mediaadmin https://bekeswiki.hu//index.php?title=B%C3%A9k%C3%A9scsaba_k%C3%B6rny%C3%A9ki_tanyai_iskol%C3%A1k&diff=3096&oldid=prev 2020-11-27T17:34:25Z

<p>Gerendás belső hivatkozása</p> <p><b>Új lap</b></p><div>[[Békéscsaba]] környékén több tanyai iskolát alapított és működtetett az evangélikus egyház. Céljuk a tanyai lakosság írni-olvasni tudásának fejlesztése és az analfabetizmus csökkentése volt. Az 1910-es évektől az állam folyamatosan átvette az egyháztól a működtetésüket, „külterületi állami elemi iskolaként” említik őket. Végül az 1970-es években a születésszám csökkenésének, és a lakosság városba áramlásának köszönhetően közel egy évszázados működés után sorra megszűntek a tanyai iskolák.<br /> <br /> == Története ==<br /> === Előzmények: zugiskolák ===<br /> [[Fájl:Bekescsaba kornyeki tanyai iskolak 01.jpg|bélyegkép|300px|Tanyai tanítók emlékhelye (Csabaszabadi)]]<br /> Az 1800-as évek közepén Békéscsaba (Csaba) környékén zömében evangélikus vallású, szlovák anyanyelvű lakosság élt. Az [[1845|1845-ben]] kezdődő határbenépesítés során a családok kiköltöztek tanyára, ahová a kisgyerekeket és a munkaképes nagyobb gyerekeket is magukkal vitték. Az iskoláskorúak Csabán maradtak a nagyszülőknél, onnan jártak iskolába.<br /> '''Az iskolaalapítást a tanyai iskoláskorú gyermekek számának növekedése indokolta.''' Alkalomszerűen a Felföldről jött egy-egy tanító, akihez akár 40–50 gyerek is járt.<br /> Az 1850-es évek elején a sűrűn lakott területeken '''a szülők''' összefogtak, hogy a gyermekeik számára a legelemibb tudást biztosíthassák. '''Kibéreltek egy üresen álló tanyát, és felfogadtak egy írni-olvasni tudó felnőtt férfit''', hogy a környékbeli gyerekeket tanítsa. '''Ezek voltak az ún. zugiskolák.'''<br /> <br /> '''Az első zugiskola Kisgerendáson alapult''' [[1853|1853-ban]], ezt követte Fűrjes ([[1855]]), Kerektanya ([[1858]]), Nagymegyer ([[1869]]), Soprony-tanya ([[1870]]), Kígyós ([[1877]]), Telekgerendás és Kismegyer ([[1878]]), Fényes és Nagygerendás ([[1879]]), majd [[Gerendás]] ([[1880]]).<br /> <br /> A zugiskolákban '''hittant, olvasást, írást, számolást tanítottak''' a gyerekeknek az anyanyelvükön, '''szlovákul'''. Emellett a tanítással megbízott személyek '''vasárnaponként istentiszteletet is tartottak''' a tanyai lakosoknak. A tanítók foglalkozásukat tekintve sokszínűek voltak: a fényesi iskola első tanítója mezőgazdasági munkás volt, később egy kőművessegéd; a Kerek-tanyán napszámos; Fűrjesen csizmadia; Kismegyeren napszámos; Soprony-tanyán molnár; Gerendáson pedig csizmadia foglalkozású volt a tanító.<br /> Képesített tanítók csupán az 1800-as évek végén kerültek a tanyai iskolákba. [[1887|1887-ben]] a fennálló 50 tanyai iskola közül csak 18-ban volt okleveles vagy tanfolyamot végzett nevelő.<br /> <br /> '''[[1882]] végén a Vallási és Közoktatási Minisztérium rendeletben megtiltotta a „zugiskolák” működését''', és meghatározta az elemi iskolák működésének pontos feltételeit.<br /> [[1891|1891-ben]] megkezdődött a zugiskolák bezárása, a nekik helyt adó tanyákon az előírt követelményeknek megfelelő iskolák szervezése. Az evangélikus egyház azt kérte a községtől, hogy a tanyai iskolákat felekezeti jelleggel átvehesse. <br /> <br /> Az igényt a képviselő-testület [[1892|1892-ben]] jóváhagyta, az alábbi három feltétellel:<br /> * a tanítási nyelv a magyar (hittant anyanyelven tanulhatnak),<br /> * azonnal iskolaépületeket építenek,<br /> * a követelmények hiányos teljesítése esetén a község átveszi a működő iskolákat.<br /> <br /> '''Megalakultak az első tanyai evangélikus iskolák''', melyek közigazgatásilag egyes békéscsabai általános iskolák, vagy a községi általános iskolák központi iskoláihoz tartoztak.<br /> [[Fájl:Bekescsaba kornyeki tanyai iskolak 02.jpg|bélyegkép|300px|Kismegyeri fatornyos iskola (vendégházként működik)]]<br /> === Iskola alapítások ===<br /> * 1892 – Nagymegyer-tanyai, Kerek-tanyai, Gerendás-tanyai evangélikus iskolák megnyitása.<br /> * 1893 – Kismegyeren, Fényes-tanyán és Fűrjesen evangélikus tanyai iskola kezdte meg működését.<br /> * 1894 – További három – nem nevesített – iskolát alapítottak.<br /> * 1897 – A katolikusok Soprony-tanyán a tanyai iskola bérelt helyisége helyett megépítették az első rendes iskolaépületet.<br /> * 1898 – Kismegyeren a tanyai iskola új épületbe költözve folytatta működését.<br /> * 1913 – Tanyai evangélikus iskolát alapítottak Kerekkígyóson.<br /> * 1922 – A katolikus egyház megépítette a második rendes iskolaépületét Sopronyban a II. tanyai iskola számára.<br /> * 1930 – Az ún. „fatornyos” evangélikus iskola megalapítása Fényesen.<br /> * 1932 – Soprony-tanyán megépítették az evangélikus elemi iskolát, valamint a vesze-hídi (második fényesi) elemi iskolát.<br /> * 1935 – [[Újkígyós|Újkígyóson]] megalapították az evangélikus felekezeti iskolát.<br /> <br /> === Községi, állami tanyai iskolák alapítása ===<br /> * 1894 – Ebben az évben – mivel az egyház nem teljesítette a meghatározott feltételeknek – a fényesi és a fűrjesi tanyai iskolák községi kezelésbe kerültek. Emellett Nagyréten, Kisgerendáson és Nagygerendáson is községi tanyai iskola működött.<br /> * 1912 – Vandhát-Sikonyon állami tanyai iskola kezdte meg működését.<br /> * 1926 – Csabaszabadiban (Beliczey-major) és Soprony-tanya környékén (Koczkiszky-major) külterületi – állami jellegű – elemi népiskolát alapítottak.<br /> * 1945 – Az állami általános iskolák kiépítésének kezdete, amely komoly elszívóhatást gyakorolt a tanulói létszámra.<br /> <br /> == Tanítási rend ==<br /> '''Kezdetben a szorgalmi időszak októbertől Húsvétig''' (március–április) '''tartott''', Húsvéttól szeptember végéig a gyerekek otthon dolgoztak. A tanítás '''nyelve hivatalosan a magyar volt''', a szülők kérésére azonban a '''hittant szlovákul tanulhatták''' a gyerekek.<br /> <br /> '''Az iskolák jellemzően egy osztályteremmel rendelkeztek''', ahová az összes tanuló egyszerre járt (osztatlan iskola). Eleinte a tanrend és a tananyag nem volt meghatározva, a tanítóra bízták azok összeállítását. Később a tanév elején, tanítói konferencia keretében egységes tanrend és tanítási anyag került megalkotásra.<br /> <br /> A tanár egy osztállyal személyesen egy órát foglalkozott, a többieknek minden óra elején kiadta a feladatokat, melyeket csendben kellett megoldaniuk. Óra végén gyors kikérdezésre került sor, majd áttértek a következő személyes foglalkozásra. A testnevelés óra minden gyerek számára közös volt.<br /> <br /> '''[[1940|1940-ig]] az iskolák jellemzően hat osztállyal működtek.''' [[1940|1940-ben]] '''Timkó György igazgató javasolta a hetedik osztály megnyitását''' három községi tanyai iskolában.<br /> A csabai közgyűlés a Csabaszabadi, soprony-tanyai (Koczkiszky-tanyai) állami, a fényesi, fürjesi, gerendási községi, a kerektanyai, a kerekkígyósi, a nagymegyeri, soprony-tanyai I-es és II-es, valamint a telekgerendási evangélikus tanyai iskolákban is bevezette a hetedik osztályt.<br /> Az intézkedéseknek köszönhetően '''emelkedett a 14 év alatti beiskolázott gyermekek száma'''. [[1942]]–[[1943|43-ban]] pedig a többi tanyai iskolát is hét osztályosra bővítették. <br /> Az egyetlen tanterem miatt az osztályokra bontással sem lett könnyebb a tanító feladata. Az 1950-es és az 1960-as években '''a tanítói létszám is folyamatosan növekedett''' a központi tantervek és az osztályokra bontás elvárásai miatt.<br /> <br /> A tanítási órákon kívül a gyerekek és a tanítók a szülőkkel együtt színdarabokat tanultak be, és adtak elő; emellett sportoltak: a fiúk fociztak, a lányok röplabdáztak. Évenként egyszer gyereknapi rendezvényeket, majálisokat tartottak.<br /> <br /> == A tanyai iskolák megszűnése ==<br /> '''Az 1950-es évek végétől folyamatos tanulói létszámcsökkenés volt tapasztalható.''' Ennek oka, hogy kevesebb gyerek született, a közlekedés révén pedig könnyebben megközelíthetővé váltak a városi iskolák.<br /> A tanyai iskolák tanulószáma [[1961|1961-ben]] 869 fő volt, amely [[1969|1969-re]] 437 főre csökkent.<br /> [[1960|1960-ban]] megszűnt a kisréti és a veszely-hídi tanyai iskola, majd sorban a Soprony II. (1967–68), Nagymegyer (1970), Kocziszky (1972), Kereki (1973) és Csorvás-alsó (1974) iskolája.<br /> [[1970|1970-ben]] a tanyai iskolák tanulóit átirányították a Békéscsabai Szlovák Általános Iskola Kollégiumába, ahol diákotthoni bentlakást is biztosítottak.<br /> [[1974|1974-ben]] létrejött a Tanyai Diákotthon a Békéscsabai Szlovák Általános Iskola Kollégiumában.<br /> <br /> == Források ==<br /> * Békéscsaba környéki tanyai iskolák, tanyai tanítók. Összeáll.: Hanó Pálné, Hanó Pál. Békéscsaba : Javipa Nyomdaipari Kft., 2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Lászik Mihály: Tanyai iskolák Békéscsabán. In: Miroslav Kmet', Tuska Tünde, Uhrin Erzsébet et al.: Fejezetek a békéscsabai szlovákok múltjából és jelenéből. Békéscsaba : Magyarországi Szlovákok Kutatóint., 2018 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Sebő László: Békéscsaba közoktatásának története. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1974 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Szabó Ferenc: Az iskola- és neveléstörténeti kutatások mérlege Békés megyében. In: Adatok Dél-Magyarország iskolaügyének történetéből : tudományos konferencia Szegeden, 1991. Budapest : Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, 1996 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Tóth István: Békés és Csanád megyék szlovák iskolaügyének alakulása, 1867–1944. In: Adatok Dél-Magyarország iskolaügyének történetéből : tudományos konferencia Szegeden, 1991. Budapest : Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, 1996 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> <br /> [[Kategória:Békéscsaba]]<br /> [[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]<br /> [[Kategória:Oktatási intézmények]]<br /> [[Kategória:Békéscsabai intézmények]]<br /> [[Kategória:Intézmények]]</div>

hu>Jzoltan