Békéscsaba - Laptörténet

Jzoltan: Szövegcsere – „[[Békéscsabai Bartók Béla Vegyes Kar|” → „[[Békéscsabai Bartók Béla Vegyes Kar (Békéscsaba)|”

2025-01-06T17:38:26Z

Szövegcsere – „[[Békéscsabai Bartók Béla Vegyes Kar|” → „[[Békéscsabai Bartók Béla Vegyes Kar (Békéscsaba)|”

← Régebbi változat		A lap 2025. január 6., 19:38-kori változata
41. sor:		41. sor:
	Csaba szellemi életét és az oktatást eleinte az egyház szervezte. [[1718\|1718-ban]] evangélikus, [[1756\|1756-ban]] katolikus iskola nyílt. [[1855\|1855-ben]] megalapították [[az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)\|az első csabai gimnáziumot]], ami az 1897/98-as tanévtől főgimnáziumként működött. [[1986\|1986-ban]] főiskolai képzés indult.		Csaba szellemi életét és az oktatást eleinte az egyház szervezte. [[1718\|1718-ban]] evangélikus, [[1756\|1756-ban]] katolikus iskola nyílt. [[1855\|1855-ben]] megalapították [[az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)\|az első csabai gimnáziumot]], ami az 1897/98-as tanévtől főgimnáziumként működött. [[1986\|1986-ban]] főiskolai képzés indult.

	A kulturális élet nagyjából a városiasodással egy időben, a 19. század második felében kezdett el fellendülni. A kultúra terjesztése céljából [[1913\|1913-ban]] megalakult az [[Aurora-kör (Békéscsaba)\|Aurora-kör]]. Napjainkban a kultúra és a művelődés legmeghatározóbb színterei a '''színművészet''' ([[Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)\|Békéscsabai Jókai Színház]], Napsugár Bábegyüttes, Csabai Színistúdió), a '''népművészet''' ([[Szlovák Tájház (Békéscsaba)\|Szlovák Tájház]], Meseház, [[Békés Banda (Békéscsaba)\|Békés Banda]]), a '''tánc''' (Balassi Táncegyüttes, Balkán Táncegyüttes, Hétpróbás Néptánciskola) és a '''zeneművészet''' (Bartók Béla Zeneiskola, [[Békéscsabai Bartók Béla Vegyes Kar\|Békéscsabai Bartók Béla Vegyes Kar]], különböző egyházi énekkarok). A közművelődést szolgálják a békéscsabai '''művelődési házak és könyvtárak''' ([[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)\|Békés Megyei Könyvtár]], Lencsési Közösségi Ház, Arany János Művelődési Ház), a képzőművészetnek pedig '''múzeumok és galériák''' adnak otthont ([[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)\|Munkácsy Mihály Múzeum]], [[Munkácsy Mihály Emlékház (Békéscsaba)\|Munkácsy Mihály Emlékház]], [[Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria (Békéscsaba)\|Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria]]). A kultúra népszerűsítését hivatott szolgálni az Ifiház épületének rekonstruálásával létrejött [[Csabagyöngye Kulturális Központ (Békéscsaba)\|Csabagyöngye Kulturális Központ]] is.		A kulturális élet nagyjából a városiasodással egy időben, a 19. század második felében kezdett el fellendülni. A kultúra terjesztése céljából [[1913\|1913-ban]] megalakult az [[Aurora-kör (Békéscsaba)\|Aurora-kör]]. Napjainkban a kultúra és a művelődés legmeghatározóbb színterei a '''színművészet''' ([[Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)\|Békéscsabai Jókai Színház]], Napsugár Bábegyüttes, Csabai Színistúdió), a '''népművészet''' ([[Szlovák Tájház (Békéscsaba)\|Szlovák Tájház]], Meseház, [[Békés Banda (Békéscsaba)\|Békés Banda]]), a '''tánc''' (Balassi Táncegyüttes, Balkán Táncegyüttes, Hétpróbás Néptánciskola) és a '''zeneművészet''' (Bartók Béla Zeneiskola, [[Békéscsabai Bartók Béla Vegyes Kar (Békéscsaba)\|Békéscsabai Bartók Béla Vegyes Kar]], különböző egyházi énekkarok). A közművelődést szolgálják a békéscsabai '''művelődési házak és könyvtárak''' ([[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)\|Békés Megyei Könyvtár]], Lencsési Közösségi Ház, Arany János Művelődési Ház), a képzőművészetnek pedig '''múzeumok és galériák''' adnak otthont ([[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)\|Munkácsy Mihály Múzeum]], [[Munkácsy Mihály Emlékház (Békéscsaba)\|Munkácsy Mihály Emlékház]], [[Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria (Békéscsaba)\|Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria]]). A kultúra népszerűsítését hivatott szolgálni az Ifiház épületének rekonstruálásával létrejött [[Csabagyöngye Kulturális Központ (Békéscsaba)\|Csabagyöngye Kulturális Központ]] is.

	== Látnivalók, rendezvények ==		== Látnivalók, rendezvények ==

Jzoltan: Szövegcsere – „Békés Banda” → „Békés Banda”

2025-01-06T16:51:11Z

Szövegcsere – „Békés Banda” → „Békés Banda”

← Régebbi változat		A lap 2025. január 6., 18:51-kori változata
41. sor:		41. sor:
	Csaba szellemi életét és az oktatást eleinte az egyház szervezte. [[1718\|1718-ban]] evangélikus, [[1756\|1756-ban]] katolikus iskola nyílt. [[1855\|1855-ben]] megalapították [[az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)\|az első csabai gimnáziumot]], ami az 1897/98-as tanévtől főgimnáziumként működött. [[1986\|1986-ban]] főiskolai képzés indult.		Csaba szellemi életét és az oktatást eleinte az egyház szervezte. [[1718\|1718-ban]] evangélikus, [[1756\|1756-ban]] katolikus iskola nyílt. [[1855\|1855-ben]] megalapították [[az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)\|az első csabai gimnáziumot]], ami az 1897/98-as tanévtől főgimnáziumként működött. [[1986\|1986-ban]] főiskolai képzés indult.

	A kulturális élet nagyjából a városiasodással egy időben, a 19. század második felében kezdett el fellendülni. A kultúra terjesztése céljából [[1913\|1913-ban]] megalakult az [[Aurora-kör (Békéscsaba)\|Aurora-kör]]. Napjainkban a kultúra és a művelődés legmeghatározóbb színterei a '''színművészet''' ([[Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)\|Békéscsabai Jókai Színház]], Napsugár Bábegyüttes, Csabai Színistúdió), a '''népművészet''' ([[Szlovák Tájház (Békéscsaba)\|Szlovák Tájház]], Meseház, [[Békés Banda\|Békés Banda]]), a '''tánc''' (Balassi Táncegyüttes, Balkán Táncegyüttes, Hétpróbás Néptánciskola) és a '''zeneművészet''' (Bartók Béla Zeneiskola, [[Békéscsabai Bartók Béla Vegyes Kar\|Békéscsabai Bartók Béla Vegyes Kar]], különböző egyházi énekkarok). A közművelődést szolgálják a békéscsabai '''művelődési házak és könyvtárak''' ([[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)\|Békés Megyei Könyvtár]], Lencsési Közösségi Ház, Arany János Művelődési Ház), a képzőművészetnek pedig '''múzeumok és galériák''' adnak otthont ([[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)\|Munkácsy Mihály Múzeum]], [[Munkácsy Mihály Emlékház (Békéscsaba)\|Munkácsy Mihály Emlékház]], [[Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria (Békéscsaba)\|Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria]]). A kultúra népszerűsítését hivatott szolgálni az Ifiház épületének rekonstruálásával létrejött [[Csabagyöngye Kulturális Központ (Békéscsaba)\|Csabagyöngye Kulturális Központ]] is.		A kulturális élet nagyjából a városiasodással egy időben, a 19. század második felében kezdett el fellendülni. A kultúra terjesztése céljából [[1913\|1913-ban]] megalakult az [[Aurora-kör (Békéscsaba)\|Aurora-kör]]. Napjainkban a kultúra és a művelődés legmeghatározóbb színterei a '''színművészet''' ([[Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)\|Békéscsabai Jókai Színház]], Napsugár Bábegyüttes, Csabai Színistúdió), a '''népművészet''' ([[Szlovák Tájház (Békéscsaba)\|Szlovák Tájház]], Meseház, [[Békés Banda (Békéscsaba)\|Békés Banda]]), a '''tánc''' (Balassi Táncegyüttes, Balkán Táncegyüttes, Hétpróbás Néptánciskola) és a '''zeneművészet''' (Bartók Béla Zeneiskola, [[Békéscsabai Bartók Béla Vegyes Kar\|Békéscsabai Bartók Béla Vegyes Kar]], különböző egyházi énekkarok). A közművelődést szolgálják a békéscsabai '''művelődési házak és könyvtárak''' ([[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)\|Békés Megyei Könyvtár]], Lencsési Közösségi Ház, Arany János Művelődési Ház), a képzőművészetnek pedig '''múzeumok és galériák''' adnak otthont ([[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)\|Munkácsy Mihály Múzeum]], [[Munkácsy Mihály Emlékház (Békéscsaba)\|Munkácsy Mihály Emlékház]], [[Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria (Békéscsaba)\|Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria]]). A kultúra népszerűsítését hivatott szolgálni az Ifiház épületének rekonstruálásával létrejött [[Csabagyöngye Kulturális Központ (Békéscsaba)\|Csabagyöngye Kulturális Központ]] is.

	== Látnivalók, rendezvények ==		== Látnivalók, rendezvények ==

Jzoltan: Szövegcsere – „[[Aurora-kör|” → „[[Aurora-kör (Békéscsaba)|”

2025-01-06T16:41:31Z

Szövegcsere – „[[Aurora-kör|” → „[[Aurora-kör (Békéscsaba)|”

← Régebbi változat		A lap 2025. január 6., 18:41-kori változata
41. sor:		41. sor:
	Csaba szellemi életét és az oktatást eleinte az egyház szervezte. [[1718\|1718-ban]] evangélikus, [[1756\|1756-ban]] katolikus iskola nyílt. [[1855\|1855-ben]] megalapították [[az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)\|az első csabai gimnáziumot]], ami az 1897/98-as tanévtől főgimnáziumként működött. [[1986\|1986-ban]] főiskolai képzés indult.		Csaba szellemi életét és az oktatást eleinte az egyház szervezte. [[1718\|1718-ban]] evangélikus, [[1756\|1756-ban]] katolikus iskola nyílt. [[1855\|1855-ben]] megalapították [[az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)\|az első csabai gimnáziumot]], ami az 1897/98-as tanévtől főgimnáziumként működött. [[1986\|1986-ban]] főiskolai képzés indult.

	A kulturális élet nagyjából a városiasodással egy időben, a 19. század második felében kezdett el fellendülni. A kultúra terjesztése céljából [[1913\|1913-ban]] megalakult az [[Aurora-kör\|Aurora-kör]]. Napjainkban a kultúra és a művelődés legmeghatározóbb színterei a '''színművészet''' ([[Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)\|Békéscsabai Jókai Színház]], Napsugár Bábegyüttes, Csabai Színistúdió), a '''népművészet''' ([[Szlovák Tájház (Békéscsaba)\|Szlovák Tájház]], Meseház, [[Békés Banda\|Békés Banda]]), a '''tánc''' (Balassi Táncegyüttes, Balkán Táncegyüttes, Hétpróbás Néptánciskola) és a '''zeneművészet''' (Bartók Béla Zeneiskola, [[Békéscsabai Bartók Béla Vegyes Kar\|Békéscsabai Bartók Béla Vegyes Kar]], különböző egyházi énekkarok). A közművelődést szolgálják a békéscsabai '''művelődési házak és könyvtárak''' ([[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)\|Békés Megyei Könyvtár]], Lencsési Közösségi Ház, Arany János Művelődési Ház), a képzőművészetnek pedig '''múzeumok és galériák''' adnak otthont ([[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)\|Munkácsy Mihály Múzeum]], [[Munkácsy Mihály Emlékház (Békéscsaba)\|Munkácsy Mihály Emlékház]], [[Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria (Békéscsaba)\|Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria]]). A kultúra népszerűsítését hivatott szolgálni az Ifiház épületének rekonstruálásával létrejött [[Csabagyöngye Kulturális Központ (Békéscsaba)\|Csabagyöngye Kulturális Központ]] is.		A kulturális élet nagyjából a városiasodással egy időben, a 19. század második felében kezdett el fellendülni. A kultúra terjesztése céljából [[1913\|1913-ban]] megalakult az [[Aurora-kör (Békéscsaba)\|Aurora-kör]]. Napjainkban a kultúra és a művelődés legmeghatározóbb színterei a '''színművészet''' ([[Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)\|Békéscsabai Jókai Színház]], Napsugár Bábegyüttes, Csabai Színistúdió), a '''népművészet''' ([[Szlovák Tájház (Békéscsaba)\|Szlovák Tájház]], Meseház, [[Békés Banda\|Békés Banda]]), a '''tánc''' (Balassi Táncegyüttes, Balkán Táncegyüttes, Hétpróbás Néptánciskola) és a '''zeneművészet''' (Bartók Béla Zeneiskola, [[Békéscsabai Bartók Béla Vegyes Kar\|Békéscsabai Bartók Béla Vegyes Kar]], különböző egyházi énekkarok). A közművelődést szolgálják a békéscsabai '''művelődési házak és könyvtárak''' ([[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)\|Békés Megyei Könyvtár]], Lencsési Közösségi Ház, Arany János Művelődési Ház), a képzőművészetnek pedig '''múzeumok és galériák''' adnak otthont ([[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)\|Munkácsy Mihály Múzeum]], [[Munkácsy Mihály Emlékház (Békéscsaba)\|Munkácsy Mihály Emlékház]], [[Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria (Békéscsaba)\|Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria]]). A kultúra népszerűsítését hivatott szolgálni az Ifiház épületének rekonstruálásával létrejött [[Csabagyöngye Kulturális Központ (Békéscsaba)\|Csabagyöngye Kulturális Központ]] is.

	== Látnivalók, rendezvények ==		== Látnivalók, rendezvények ==

Jzoltan: Infobox létrehozása

2024-03-01T16:18:12Z

Infobox létrehozása

← Régebbi változat		A lap 2024. március 1., 18:18-kori változata
1. sor:		1. sor:
	Békés ~~megye~~ székhelye Magyarország Dél-Alföld régiójának keleti részén, az [[Élővíz-csatorna (Békéscsaba)\|Élővíz-csatorna]] két partján helyezkedik el. Az ~~58 996~~ lakosú város (~~2019~~. 01. 01.) megközelíthető autóbusszal és vasútvonalon, illetve a 44-es és a 47-es számú főútvonalakon. Repülőtere főleg kisrepülők és helikopterek fogadására alkalmas. ~~[[Fájl:Bekescsaba cimer 01.jpg\|bélyegkép\|150px\|Békéscsaba címere]]~~		{{InfoboxTelepules
			\|nev = Békéscsaba
			\|kep = [[Fájl:Bekescsaba cimer 01.jpg\|300px]]
			\|kepalairas = Békéscsaba címere
			\|elsoemlites = [[1332]]
			\|alapitas =
			\|ujratelepites = [[1718]]
			\|rang = vármegyeszékhely
			\|jaras = Békéscsabai
			\|iranyitoszam = 5600
			\|lakonepesseg = 55 091 fő (2023. jan. 1.)
			\|elhelyezkedese = <display_map height="250px" zoom="12" fullscreen="1">Békéscsaba</display_map>
			}}'''Békés vármegye székhelye''' Magyarország Dél-Alföld régiójának keleti részén, az [[Élővíz-csatorna (Békéscsaba)\|Élővíz-csatorna]] két partján helyezkedik el. Az 55 091 fő lakosú város (2023. 01. 01.) megközelíthető autóbusszal és vasútvonalon, illetve a 44-es és a 47-es számú főútvonalakon. Repülőtere főleg kisrepülők és helikopterek fogadására alkalmas.

	== Történet ==		== Történet ==
10. sor:		22. sor:
	[[1566\|1566-ban]] Petraf basa elfoglalta a [[Gyula\|gyulai]] várat, '''Csaba 129 évre török uralom alá került'''. A 17. században a falu kétszer is elnéptelenedett, de mindkétszer újratelepült. [[1703\|1703-ban]] a gyulai vár rác őrsége elűzte a település lakóit.		[[1566\|1566-ban]] Petraf basa elfoglalta a [[Gyula\|gyulai]] várat, '''Csaba 129 évre török uralom alá került'''. A 17. században a falu kétszer is elnéptelenedett, de mindkétszer újratelepült. [[1703\|1703-ban]] a gyulai vár rác őrsége elűzte a település lakóit.

	Csaba '''benépesülése [[1715\|1715-ben]] vette kezdetét''' három felvidéki jobbágy, Duna, Valent és Szekerka vezetésével. Az önkéntes telepítésszervezők saját maguk és evangélikus honfitársaik számára is letelepedési engedélyt kértek. [[1717\|1717-ben]] 22 családot írtak össze Csabán, közülük kettő szlovák volt. '''[[1718\|1718-ban]] nagyszámú betelepülés történt''' – főként Nógrád, Hont, Pest, Győr és Zólyom vármegyékből –, a falu lélekszáma 200 fő fölé emelkedett. '''[[1718]] a település újratelepülésének éve.''' A nagyrészt evangélikus szlovákok lakta Csaba [[1720\|1720-ban]] községi minősítésében hivatalosan is a ~~megye~~ részévé vált és pecsétet kapott. [[1720]] októberében [[Harruckern János György (1664–1742)\|Harruckern János György]] lett a gyulai uradalom, s ezzel Csaba földesura. '''Harruckern számos kedvezményt adott a csabaiaknak''', megerősítette őket vallásuk szabad gyakorlásában és megszüntette röghöz kötöttségüket. A további '''telepítések szervezését''' ispánjára, '''Thuróczy Miklósra bízta'''. A népességszám a ~~megyén~~ belül Csabán növekedett a leggyorsabban. [[1745\|1745-ben]] felépült az Alföld első [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)\|evangélikus téglatemploma]]. [[1748\|1748-ban]] Csaba '''járásszékhely lett'''. A 18. század közepén az addig tisztán evangélikus faluba '''katolikus szlovákokat kezdtek betelepíteni'''. A földesúr, Harruckern Ferenc Csabának ajándékozta a sopronyi pusztát.		Csaba '''benépesülése [[1715\|1715-ben]] vette kezdetét''' három felvidéki jobbágy, Duna, Valent és Szekerka vezetésével. Az önkéntes telepítésszervezők saját maguk és evangélikus honfitársaik számára is letelepedési engedélyt kértek. [[1717\|1717-ben]] 22 családot írtak össze Csabán, közülük kettő szlovák volt. '''[[1718\|1718-ban]] nagyszámú betelepülés történt''' – főként Nógrád, Hont, Pest, Győr és Zólyom vármegyékből –, a falu lélekszáma 200 fő fölé emelkedett. '''[[1718]] a település újratelepülésének éve.''' A nagyrészt evangélikus szlovákok lakta Csaba [[1720\|1720-ban]] községi minősítésében hivatalosan is a vármegye részévé vált és pecsétet kapott. [[1720]] októberében [[Harruckern János György (1664–1742)\|Harruckern János György]] lett a gyulai uradalom, s ezzel Csaba földesura. '''Harruckern számos kedvezményt adott a csabaiaknak''', megerősítette őket vallásuk szabad gyakorlásában és megszüntette röghöz kötöttségüket. A további '''telepítések szervezését''' ispánjára, '''Thuróczy Miklósra bízta'''. A népességszám a vármegyén belül Csabán növekedett a leggyorsabban. [[1745\|1745-ben]] felépült az Alföld első [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)\|evangélikus téglatemploma]]. [[1748\|1748-ban]] Csaba '''járásszékhely lett'''. A 18. század közepén az addig tisztán evangélikus faluba '''katolikus szlovákokat kezdtek betelepíteni'''. A földesúr, Harruckern Ferenc Csabának ajándékozta a sopronyi pusztát.
	A jobbágytelkekhez szőlőskertek is tartoztak. Az elsőt, az ún. legrégebbi szőlőket [[1765\|1765-ben]], a gödrön túli, jaminai szőlőket [[1769\|1769-ben]], a Kanálisi, a Kastélyi és a Fényesi szőlőket pedig [[1810-ben]] osztották. Ezek idővel állandó lakóterületté váltak. A lakosok [[1777\|1777-re]] megásták a Körös-csatornát, [[1788\|1788-ban]] [[Posta (Békéscsaba)\|postaállomás]] épült. Csaba a 18. század végére '''csaknem 10 000 lakossal a ~~megye~~ legnagyobb települése lett'''.		A jobbágytelkekhez szőlőskertek is tartoztak. Az elsőt, az ún. legrégebbi szőlőket [[1765\|1765-ben]], a gödrön túli, jaminai szőlőket [[1769\|1769-ben]], a Kanálisi, a Kastélyi és a Fényesi szőlőket pedig [[1810-ben]] osztották. Ezek idővel állandó lakóterületté váltak. A lakosok [[1777\|1777-re]] megásták a Körös-csatornát, [[1788\|1788-ban]] [[Posta (Békéscsaba)\|postaállomás]] épült. Csaba a 18. század végére '''csaknem 10 000 lakossal a vármegye legnagyobb települése lett'''.

	'''A 19. században''' folytatódtak a betelepülések: szlovákok mellett '''magyar, román, zsidó és német családok érkeztek'''. Nagy-Csaba részét képezték az olyan határrészek is, mint például a mára önállósult [[Telekgerendás]], [[Gerendás]], [[Kétsoprony]] és [[Csabaszabadi]]. Csabát '''„Európa legnagyobb falujaként” emlegették'''. [[1824\|1824-ben]] felépült Kelet-Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma, az [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)\|Evangélikus Nagytemplom]]. [[1831\|1831-ben]] [[1831. évi kolerajárvány Békés megyében\|kolera pusztított Csabán]], a járvány ~~2 019~~ emberáldozatot követelt. A település '''[[1840\|1840-ben]] mezővárosi rangot kapott'''. [[1844\|1844-ben]] megkötötték a legelőelkülönítési, [[1845]]. [[december 31.\|december 31-én]] pedig az örökváltsági szerződést. Békéscsaba [[1848]]. [[március 15.]] után rendezett tanácsú várossá vált, a szabadságharc bukását követően ismét községi közigazgatást kapott. [[1848\|1848-ban]] a csabaiak nemzetőrséget vezényeltek Nagybecskerekre, továbbá anyagilag támogatták a szabadságharcot. '''A 19. század második fele a városiasodás, az iparosodás, a közlekedés gyors fejlődésének jegyében telt.''' Megépült a Szolnok–Arad ([[1858]]), a [[Alföld–Fiumei Vasút\|Nagyvárad–Fiume]] ([[1871]]), a [[Alföldi Kisvasút\|Mezőkovácsháza–Békéscsaba]] ([[1899]]) és a Békéscsaba–Vésztő ([[1904]]) vasútvonal. Az 1890-es években kiépítették az első alföldi transzverzális kövesutat, Csaba a századfordulóra a ~~megye~~ valódi központjává vált. Gőzmalmok, nyomdák, textil-, bútor- és téglagyárak alakultak, szeszgyár működött. [[Sztraka Ernő (1830–1906)\|Sztraka Ernő]] vezetésével '''városi rendezési terv készült''', emeletes épületeket emeltek, a századfordulón a központ már valódi városias jelleggel rendelkezett. [[Szeberényi Gusztáv Adolf (1816–1890)\|Szeberényi Gusztáv Adolf]] püspöksége idején ([[1872]]–[[1890]]) Békéscsaba '''püspöki székhely volt'''.		'''A 19. században''' folytatódtak a betelepülések: szlovákok mellett '''magyar, román, zsidó és német családok érkeztek'''. Nagy-Csaba részét képezték az olyan határrészek is, mint például a mára önállósult [[Telekgerendás]], [[Gerendás]], [[Kétsoprony]] és [[Csabaszabadi]]. Csabát '''„Európa legnagyobb falujaként” emlegették'''. [[1824\|1824-ben]] felépült Kelet-Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma, az [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)\|Evangélikus Nagytemplom]]. [[1831\|1831-ben]] [[1831. évi kolerajárvány Békés megyében\|kolera pusztított Csabán]], a járvány 2019 emberáldozatot követelt. A település '''[[1840\|1840-ben]] mezővárosi rangot kapott'''. [[1844\|1844-ben]] megkötötték a legelőelkülönítési, [[1845]]. [[december 31.\|december 31-én]] pedig az örökváltsági szerződést. Békéscsaba [[1848]]. [[március 15.]] után rendezett tanácsú várossá vált, a szabadságharc bukását követően ismét községi közigazgatást kapott. [[1848\|1848-ban]] a csabaiak nemzetőrséget vezényeltek Nagybecskerekre, továbbá anyagilag támogatták a szabadságharcot. '''A 19. század második fele a városiasodás, az iparosodás, a közlekedés gyors fejlődésének jegyében telt.''' Megépült a Szolnok–Arad ([[1858]]), a [[Alföld–Fiumei Vasút\|Nagyvárad–Fiume]] ([[1871]]), a [[Alföldi Kisvasút\|Mezőkovácsháza–Békéscsaba]] ([[1899]]) és a Békéscsaba–Vésztő ([[1904]]) vasútvonal. Az 1890-es években kiépítették az első alföldi transzverzális kövesutat, Csaba a századfordulóra a vármegye valódi központjává vált. Gőzmalmok, nyomdák, textil-, bútor- és téglagyárak alakultak, szeszgyár működött. [[Sztraka Ernő (1830–1906)\|Sztraka Ernő]] vezetésével '''városi rendezési terv készült''', emeletes épületeket emeltek, a századfordulón a központ már valódi városias jelleggel rendelkezett. [[Szeberényi Gusztáv Adolf (1816–1890)\|Szeberényi Gusztáv Adolf]] püspöksége idején ([[1872]]–[[1890]]) Békéscsaba '''püspöki székhely volt'''.

	A békéscsabaiak '''az I. világháborúban''' az olasz és az orosz fronton harcoltak, többségük a 4-es honvéd gyalogezred vagy a 101. császári és királyi gyalogezred kötelékében. '''963-an estek el''' csatában vagy haltak bele sebesüléseikbe. '''[[1918\|1918-ban]] Békéscsaba rendezett tanácsú városi rangot kapott.''' Az első polgármester [[Berthóty István (1872–1929)\|dr. Berthóty István]] lett. [[1919\|1919-ben]] közel egyéves román megszállás kezdődött. A trianoni békeszerződés aláírása után, – Arad és Nagyvárad elvesztésével – Békéscsaba jelentősége tovább nőtt. Fejlődésnek indult a kereskedelem és az ipar (baromfi-feldolgozás, textilipar, nyomdaipar). A városképet meghatározó új épületek, iskolák, gyárak, burkolt utak épültek. A fejlődést az [[1933\|1933-as]] pénzügyi válság, majd a II. világháború akasztotta meg. [[1944]] júniusában '''megkezdték a Békéscsabán és környékén élő zsidók deportálását'''. [[1944]]. [[szeptember 21.\|szeptember 21-én]] '''[[Békéscsaba bombázása-emléktábla (Békéscsaba)\|angolszász bombatámadás]]''' érte a [[Vasútállomás (Békéscsaba)\|MÁV-állomást]] és környékét. '''[[1944]]. [[október 6.\|október 6-án]]''' megérkeztek a szovjet csapatok és '''kezdetét vették a megszállás évtizedei'''. Az 1940-es évek második felében a város '''lakosságának egy része kicserélődött (magyar–csehszlovák lakosságcsere)'''. [[1941]] és [[1949]] között a település lélekszáma mintegy 6 500 fővel csökkent. '''[[1950\|1950-ben]] Békéscsaba megyeszékhellyé vált''', ezzel a közigazgatási szerepe tovább nőtt. Az [http://bmtk.bmk.hu/kiallitas/1956/index.html 1956-os forradalom] békéscsabai eseményeinek meghatározó alakja [[Fekete Pál (1928–2022)\|Fekete Pál]], a Forradalmi Bizottság elnöke volt. Az 1960–70-es éveket új beruházások jellemezték. A termelőszövetkezetek jelentős mennyiségű árucikket állítottak elő exportra is. A lakosságszám az 1980-as években elérte a 66 ezer főt. A rendszerváltást követően sok üzemet privatizáltak, illetve bezártak. A változások a termelőszövetkezeteket is elérték. Békéscsaba '''[[1991\|1991-től]] megyei jogú város'''. [[1996\|1996-ban]] '''létrejött a Békéscsabai kistérség'''. A városba nemzetközileg elismert cégek települtek.		A békéscsabaiak '''az I. világháborúban''' az olasz és az orosz fronton harcoltak, többségük a 4-es honvéd gyalogezred vagy a 101. császári és királyi gyalogezred kötelékében. '''963-an estek el''' csatában vagy haltak bele sebesüléseikbe. '''[[1918\|1918-ban]] Békéscsaba rendezett tanácsú városi rangot kapott.''' Az első polgármester [[Berthóty István (1872–1929)\|dr. Berthóty István]] lett. [[1919\|1919-ben]] közel egyéves román megszállás kezdődött. A trianoni békeszerződés aláírása után, – Arad és Nagyvárad elvesztésével – Békéscsaba jelentősége tovább nőtt. Fejlődésnek indult a kereskedelem és az ipar (baromfi-feldolgozás, textilipar, nyomdaipar). A városképet meghatározó új épületek, iskolák, gyárak, burkolt utak épültek. A fejlődést az [[1933\|1933-as]] pénzügyi válság, majd a II. világháború akasztotta meg. [[1944]] júniusában '''megkezdték a Békéscsabán és környékén élő zsidók deportálását'''. [[1944]]. [[szeptember 21.\|szeptember 21-én]] '''[[Békéscsaba bombázása-emléktábla (Békéscsaba)\|angolszász bombatámadás]]''' érte a [[Vasútállomás (Békéscsaba)\|MÁV-állomást]] és környékét. '''[[1944]]. [[október 6.\|október 6-án]]''' megérkeztek a szovjet csapatok és '''kezdetét vették a megszállás évtizedei'''. Az 1940-es évek második felében a város '''lakosságának egy része kicserélődött (magyar–csehszlovák lakosságcsere)'''. [[1941]] és [[1949]] között a település lélekszáma mintegy 6 500 fővel csökkent. '''[[1950\|1950-ben]] Békéscsaba megyeszékhellyé vált''', ezzel a közigazgatási szerepe tovább nőtt. Az [http://bmtk.bmk.hu/kiallitas/1956/index.html 1956-os forradalom] békéscsabai eseményeinek meghatározó alakja [[Fekete Pál (1928–2022)\|Fekete Pál]], a Forradalmi Bizottság elnöke volt. Az 1960–70-es éveket új beruházások jellemezték. A termelőszövetkezetek jelentős mennyiségű árucikket állítottak elő exportra is. A lakosságszám az 1980-as években elérte a 66 ezer főt. A rendszerváltást követően sok üzemet privatizáltak, illetve bezártak. A változások a termelőszövetkezeteket is elérték. Békéscsaba '''[[1991\|1991-től]] megyei jogú város'''. [[1996\|1996-ban]] '''létrejött a Békéscsabai kistérség'''. A városba nemzetközileg elismert cégek települtek.

	== Gazdaság ==		== Gazdaság ==
	A településen kezdetben főleg mezőgazdasággal foglalkoztak, a lakosság állattenyésztésre, illetve gabona- és szőlőtermesztésére rendezkedett be. Az Élővíz-csatorna kiásása hozzájárult újabb termő- és legelőterületek kialakításához, továbbá elősegítette a vízi kereskedelem fellendülését.		A településen kezdetben főleg '''mezőgazdasággal''' foglalkoztak, a lakosság állattenyésztésre, illetve gabona- és szőlőtermesztésére rendezkedett be. Az Élővíz-csatorna kiásása hozzájárult újabb termő- és legelőterületek kialakításához, továbbá elősegítette a vízi kereskedelem fellendülését.

	[[1853\|1853-ban]] megépült a Pain Antal-féle gőzmalom. A több tulajdonosváltáson, tűzeseten és újjáépítésen átesett [[István malom (Békéscsaba)\|István malom]] 150 éves működése alatt országos hírnévnek örvendett.		[[1853\|1853-ban]] megépült a Pain Antal-féle '''gőzmalom'''. A több tulajdonosváltáson, tűzeseten és újjáépítésen átesett [[István malom (Békéscsaba)\|István malom]] 150 éves működése alatt országos hírnévnek örvendett.

	A 19. század végén nyomdák létesültek. A nyomdászat terén az igazi sikert az [[1903\|1903-ben]] létesült [[Tevan-nyomda (Békéscsaba)\|Tevan-nyomda]] hozta. A cég napjainkban Marzek-Kner Packaging Kft. néven működik.		A 19. század végén nyomdák létesültek. A '''nyomdászat''' terén az igazi sikert az [[1903\|1903-ben]] létesült [[Tevan-nyomda (Békéscsaba)\|Tevan-nyomda]] hozta. A cég napjainkban Marzek-Kner Packaging Kft. néven működik.

	A városban nagy hagyománya van a baromfi- és sertésfeldolgozásnak (Békéscsabai Barnevál), illetve a zöldségtermesztéssel kapcsolatos hűtő- és konzerviparnak (Békéscsabai Hűtőház, Békéscsabai Konzervgyár). Országos jelentőségű a település cserép- és téglagyára. A 20. században a gépgyártás és az elektronikai ipar is fellendült.		A városban nagy hagyománya van a '''baromfi- és sertésfeldolgozásnak''' (Békéscsabai Barnevál), illetve a zöldségtermesztéssel kapcsolatos '''hűtő- és konzerviparnak''' (Békéscsabai Hűtőház, Békéscsabai Konzervgyár). Országos jelentőségű a település '''cserép- és téglagyára'''. A 20. században a gépgyártás és az elektronikai ipar is fellendült.

	== Kultúra ==		== Kultúra ==

Mediaadmin: 1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)

2024-01-05T14:12:07Z

1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)

← Régebbi változat	A lap 2024. január 5., 16:12-kori változata
(Nincs különbség)

hu>Jzoltan: Pósteleki kastély belső hivatkozása

2022-09-24T15:06:04Z

Pósteleki kastély belső hivatkozása

Változtatások megtekintése