Aurora-kör (Békéscsaba) - Laptörténet

Jzoltan: Szövegcsere – „Erzsébethelyi Daloskör” → „Erzsébethelyi Daloskör”

2025-01-06T16:44:54Z

Szövegcsere – „Erzsébethelyi Daloskör” → „Erzsébethelyi Daloskör”

← Régebbi változat		A lap 2025. január 6., 18:44-kori változata
23. sor:		23. sor:
	Az Aurora-kör az '''első hangversenyét [[1913]]. [[május 17.\|május 17-én]] rendezte'''. A dalestek mellett irodalmi és vitaesteket, valamint felolvasásokat is tartottak. Az egyesület saját zongorával, csellóval, violával és nagybőgővel is rendelkezett. Egy [[1914\|1914-es]] előadáson Kosztolányi Dezső is fellépett. A kör újraindulása után, [[1919\|1919-ben]] szerveztek ismét hangversenyeket. Koncertjeiken zongora és a kamarazene műveket adtak elő elsősorban Déri Ignác, Pongrácz Géza és Pongrácz István közreműködésében. Az Aurora '''zenekara évente 2-3 nagykoncerten szerepelt''', melyeken budapesti és külföldi előadók is felléptek. Fleischer Antalnak, az Operaház karnagyának köszönhetően '''neves művészek is Békéscsabán vendégszerepeltek'''. Többek között Dohnányi Ernő és [[Engel Iván (1899–1985)\|Engel Iván]] is volt az Aurora-kör előadója. '''Bartók Béla''' önálló műsorral [[1922\|1922-ben]] mutatkozott be Békéscsabán. Südy Ernő kezdeményezésére [[1923\|1923-ban]] '''Kodály Zoltán''' is az Aurora rendezvényén hangversenyezett.		Az Aurora-kör az '''első hangversenyét [[1913]]. [[május 17.\|május 17-én]] rendezte'''. A dalestek mellett irodalmi és vitaesteket, valamint felolvasásokat is tartottak. Az egyesület saját zongorával, csellóval, violával és nagybőgővel is rendelkezett. Egy [[1914\|1914-es]] előadáson Kosztolányi Dezső is fellépett. A kör újraindulása után, [[1919\|1919-ben]] szerveztek ismét hangversenyeket. Koncertjeiken zongora és a kamarazene műveket adtak elő elsősorban Déri Ignác, Pongrácz Géza és Pongrácz István közreműködésében. Az Aurora '''zenekara évente 2-3 nagykoncerten szerepelt''', melyeken budapesti és külföldi előadók is felléptek. Fleischer Antalnak, az Operaház karnagyának köszönhetően '''neves művészek is Békéscsabán vendégszerepeltek'''. Többek között Dohnányi Ernő és [[Engel Iván (1899–1985)\|Engel Iván]] is volt az Aurora-kör előadója. '''Bartók Béla''' önálló műsorral [[1922\|1922-ben]] mutatkozott be Békéscsabán. Südy Ernő kezdeményezésére [[1923\|1923-ban]] '''Kodály Zoltán''' is az Aurora rendezvényén hangversenyezett.

	A kör zenei tevékenysége '''a munkásosztály körében is népszerűvé vált'''. A szakosztály segítette a helyi munkásdalárdák működését, szorgalmazta a Bartók és Kodály művek népszerűsítését. [[1933]]. [[május 8.\|május 8-án]] Kodály Zoltán volt az Aurora-kör vendége, aki tanácsait is megosztotta a munkáskórus tagjaival. Kodály [[1935]] áprilisában jelen volt azon az esten, melyen az [[Erzsébethelyi Daloskör]], az Iparos Daloskör, az Erzsébethelyi Földmunkások Dalegylete és a Lorántffy Zsuzsanna Leánylíceum adott elő Kodály-dalokat. [[1935\|1935-ben]] az „Éneklő Ifjúság” mozgalom keretében nagyjából 1000 gyermek énekelt az Aurora hangversenyén. Az 1940-es évek elején Török Erzsébet énekművész lépett fel nagy sikerrel Bartók és Kodály feldolgozásokkal.		A kör zenei tevékenysége '''a munkásosztály körében is népszerűvé vált'''. A szakosztály segítette a helyi munkásdalárdák működését, szorgalmazta a Bartók és Kodály művek népszerűsítését. [[1933]]. [[május 8.\|május 8-án]] Kodály Zoltán volt az Aurora-kör vendége, aki tanácsait is megosztotta a munkáskórus tagjaival. Kodály [[1935]] áprilisában jelen volt azon az esten, melyen az [[Erzsébethelyi Daloskör (Békéscsaba)\|Erzsébethelyi Daloskör]], az Iparos Daloskör, az Erzsébethelyi Földmunkások Dalegylete és a Lorántffy Zsuzsanna Leánylíceum adott elő Kodály-dalokat. [[1935\|1935-ben]] az „Éneklő Ifjúság” mozgalom keretében nagyjából 1000 gyermek énekelt az Aurora hangversenyén. Az 1940-es évek elején Török Erzsébet énekművész lépett fel nagy sikerrel Bartók és Kodály feldolgozásokkal.

	== '''Képzőművészeti élet''' ==		== '''Képzőművészeti élet''' ==
38. sor:		38. sor:
	* [[Donner Lajos (1849–1923)]]		* [[Donner Lajos (1849–1923)]]
	* [[Engel Iván (1899–1985)]]		* [[Engel Iván (1899–1985)]]
	* [[Erzsébethelyi Daloskör]]		* [[Erzsébethelyi Daloskör (Békéscsaba)\|Erzsébethelyi Daloskör]]
	* [[Gyóni Géza (1884–1917)]]		* [[Gyóni Géza (1884–1917)]]
	* [[Gyoroki (Gyurkó) Pál (1904–1972)]]		* [[Gyoroki (Gyurkó) Pál (1904–1972)]]

Jzoltan: Jzoltan átnevezte a(z) Aurora-kör lapot Aurora-kör (Békéscsaba) lapra átirányítás nélkül: Szövegcsere – „Aurora-kör” → „Aurora-kör (Békéscsaba)”

2025-01-06T16:39:23Z

Jzoltan átnevezte a(z) Aurora-kör lapot Aurora-kör (Békéscsaba) lapra átirányítás nélkül: Szövegcsere – „Aurora-kör” → „Aurora-kör (Békéscsaba)”

← Régebbi változat	A lap 2025. január 6., 18:39-kori változata
(Nincs különbség)

Mediaadmin: 1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)

2024-01-05T14:11:03Z

1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)

← Régebbi változat	A lap 2024. január 5., 16:11-kori változata
(Nincs különbség)

hu>Jzoltan: Korrekció

2021-03-23T15:29:06Z

Korrekció

Új lap

[[Fájl:Sudy erno 03.jpg|bélyegkép|300px|Dr. Sudy Ernő, az Auróra Kör egyik alapító tagja]]

'''Az Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Kör [[1913]]. [[március 2.|március 2-án]]''' [[Békéscsaba|Békéscsabán]] a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Rudolf Főgimnáziumban]] '''tartotta alakuló ülését''' [[Südy Ernő (1882–1973)|dr. Südy Ernő]] és [[Révész Sándor (1889–1944)|dr. Révész Sándor]] kezdeményezésére. Célja az igényes kultúra terjesztése volt.
Díszelnökének [[Donner Lajos (1849–1923)|Donner Lajost]], elnökének [[Reisz Miksa (1853–1928)|dr. Reisz Miksát]], alelnököknek pedig [[Rell Lajos (1874–1952)|dr. Rell Lajost]] és [[Remenár Elek (1876–1959)|dr. Remenár Eleket]] választották. A zenei szakosztályt dr. Südy Ernő, az irodalmit Péterfy Lajos, a képzőművészetit pedig dr. Révész Sándor vezette.

A tagok követendő példának tartották az irodalomban Jókai, Petőfi, [[Gyóni Géza (1884–1917)|Gyóni]], Ady, Kosztolányi és Móricz munkásságát; míg a zenében a nagy klasszikusok mellett Kodály és Bartók műveit.
'''A Kör emblémáját [[Tevan Andor (1889–1955)|Tevan Andor]] készítette Guido Reni ''Aurora'' című festménye után.''' Ez a festmény adta a gondolatot az egyesület elnevezéséhez.

Az Aurora '''az első világháború kitöréséig működött, majd [[1918]]. [[január 6.|január 6-án]] indult újra'''. Az egyesületben a politikai vonalat Andrássy Gyula és Csercsek Gusztáv képviselte. Az Aurora-kör a trianoni békeszerződés után nagy elismerésnek örvendett. A második világháború alatt '''a tagok száma drasztikusan lecsökkent''' (500-ról 86-ra), az egyesület pedig '''"Kis Auróra" néven működött''' még egy ideig.

'''Az Aurora-kör [[1913]]-tól [[1943]]-ig 195 hangversenyt, 125 előadást és 21 képzőművészeti kiállítást szervezett.'''

== '''Irodalmi élet''' ==
A kör irodalmi tevékenységében – előadóként és szervezőként is – '''meghatározó szerepe volt [[Gyöngyösi János (1893–1951)|Gyöngyösi Jánosnak]]'''. Műsoraikkal megemlékeztek többek között Ady Endréről, Dantéról, Gyóni Gézáról, Jókai Mórról és Petőfi Sándorról is. A nagy klasszikusok mellett kortárs esztéták, írók, költők is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra.
'''Számos megyéből elszármazott költő is a meghívottak között volt''', például Ascher Oszkár, Bakó József, Dapsy Gizella (Nil), Darvas József, Erdei Ferenc, Jankovich Ferenc, Kovács Imre, [[Sinka István (1897–1969)|Sinka István]], Szabó Zoltán és Veres Péter. A kör irodalmi estjeire erdélyi és szlovákiai magyar írók is ellátogattak.
[[1927]]. [[február 7.|február 7-én]] '''Móricz Zsigmond is az egyesület vendége volt'''. Az író [[1940]] tavaszán történt látogatása alkalmával előadást tartott az Aurorában. Szavai mindent elárulnak: ''„Tündérkertben voltam itt Csabán.”''

=== Az Aurora könyvtára ===
A békéscsabai könyvtárak nagy részét egyesületek működtették. Az Aurora-kör könyvtára '''[[1925|1925-ben]] vált nyilvánossá''' a Kultúrpalotában. A gyűjteménynek később a Kereskedelmi Csarnok, majd Gyöngyösi könyvkereskedése adott otthont. Elsősorban a '''kortárs szerzők műveit gyűjtötték'''. Hetente egy alkalommal, vasárnaponként nyitott ki. '''A nagyjából 2000 kötetes állományt [[1940|1940-ben]] felajánlották a városi könyvtárnak.'''

== '''Zenei élet''' ==

Az Aurora-kör az '''első hangversenyét [[1913]]. [[május 17.|május 17-én]] rendezte'''. A dalestek mellett irodalmi és vitaesteket, valamint felolvasásokat is tartottak. Az egyesület saját zongorával, csellóval, violával és nagybőgővel is rendelkezett. Egy [[1914|1914-es]] előadáson Kosztolányi Dezső is fellépett. A kör újraindulása után, [[1919|1919-ben]] szerveztek ismét hangversenyeket. Koncertjeiken zongora és a kamarazene műveket adtak elő elsősorban Déri Ignác, Pongrácz Géza és Pongrácz István közreműködésében. Az Aurora '''zenekara évente 2-3 nagykoncerten szerepelt''', melyeken budapesti és külföldi előadók is felléptek. Fleischer Antalnak, az Operaház karnagyának köszönhetően '''neves művészek is Békéscsabán vendégszerepeltek'''. Többek között Dohnányi Ernő és [[Engel Iván (1899–1985)|Engel Iván]] is volt az Aurora-kör előadója. '''Bartók Béla''' önálló műsorral [[1922|1922-ben]] mutatkozott be Békéscsabán. Südy Ernő kezdeményezésére [[1923|1923-ban]] '''Kodály Zoltán''' is az Aurora rendezvényén hangversenyezett.

A kör zenei tevékenysége '''a munkásosztály körében is népszerűvé vált'''. A szakosztály segítette a helyi munkásdalárdák működését, szorgalmazta a Bartók és Kodály művek népszerűsítését. [[1933]]. [[május 8.|május 8-án]] Kodály Zoltán volt az Aurora-kör vendége, aki tanácsait is megosztotta a munkáskórus tagjaival. Kodály [[1935]] áprilisában jelen volt azon az esten, melyen az [[Erzsébethelyi Daloskör]], az Iparos Daloskör, az Erzsébethelyi Földmunkások Dalegylete és a Lorántffy Zsuzsanna Leánylíceum adott elő Kodály-dalokat. [[1935|1935-ben]] az „Éneklő Ifjúság” mozgalom keretében nagyjából 1000 gyermek énekelt az Aurora hangversenyén. Az 1940-es évek elején Török Erzsébet énekművész lépett fel nagy sikerrel Bartók és Kodály feldolgozásokkal.

== '''Képzőművészeti élet''' ==
A 20. század elején a képzőművészeti ismeretek nem képezték az iskolai tananyag részét. A kör '''esztétikai és művészettörténeti előadások''' szervezésével kívánta pótolni a hiányosságokat. A békéscsabaiak figyelmét először [[Vidovszky Béla (1883–1973)|Vidovszky Béla]] kiállításai irányították a festészet felé. A képzőművészeti szakosztályt Filippinyi Sámuel, majd [[Csabai-Wagner József (1888–1967)|Wagner József]] vezette.

[[1923]]. [[július 22.|július 22-én]] a 10 éves Aurora-kör békéscsabai művészek festményeit mutatta be. [[1926|1926-ban]] [[Jankay Tibor (1899–1994)|Jankay Tibornak]], majd [[Perlrott-Csaba Vilmos (1880–1955)|Perlrott-Csaba Vilmosnak]] nyitottak '''önálló tárlat'''ot. [[1930|1930-ban]] Békés megyei alkotók festményeiből rendeztek '''csoportos kiállítás'''t. Évente 2-3 alkalommal helyi művészek – Bolmányi Ferenc, Botyánszky János, Filippinyi Sámuel, Gajdácsné Borbély Gizella, [[Gyoroki (Gyurkó) Pál (1904–1972)|Gyoroki Pál]], Kapitány József, Kolozsváry Sándor, [[Mazán László (1899–1949)|Mazán László]], [[Mokos József (1892–1972)|Mokos József]], Sass Árpád, Vasas Mihály, Wagner József, Zvarinyi Gitti – alkotásait állították ki.

A szakosztállyal a '''Nemzeti Szalon, a Paál László és a Szinyei Társaság is együttműködött'''. Emellett képzőművészeti előadók (Fónagy Béla, Lázár Béla) is segítették tevékenységüket.

== Emlékezete ==
* [[Aurora-kör-emléktábla (Békéscsaba)|Emléktábla a Munkácsy Mihály Múzeum falán]]

== Lásd még ==
* [[Donner Lajos (1849–1923)]]
* [[Engel Iván (1899–1985)]]
* [[Erzsébethelyi Daloskör]]
* [[Gyóni Géza (1884–1917)]]
* [[Gyoroki (Gyurkó) Pál (1904–1972)]]
* [[Jankay Tibor (1899–1994)]]
* [[Korniss Géza (1888–1961)]]
* [[Mazán László (1899–1949)]]
* [[Mokos József (1892–1972)]]
* [[Perlrott-Csaba Vilmos (1880–1955)]]
* [[Reisz Miksa (1853–1928)]]
* [[Rell Lajos (1874–1952)]]
* [[Remenár Elek (1876–1959)]]
* [[Révész Sándor (1889–1944)]]
* [[Sinka István (1897–1969)]]
* [[Südy Ernő (1882–1973)]]
* [[Tevan Andor (1889–1955)]]
* [[Vidovszky Béla (1883–1973)]]

== Források ==
* Az „Aurora" művészeti és irodalmi kör Csabán. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1913_1/?pg=112&layout=s&query=Aurora Békésmegyei Közlöny, 40. évf. 19. szám (1913. március 6.) 3. p.] (Látogatva: 2019. 02. 28.)
* A Békés megyei múzeumok közleményei. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Ig., 2003. 213–216. p. (Lelőhely: Munkácsy Mihály Múzeum)
* Filadelfi Mihály: A Békéscsabai Auróra-kör történetének vázlatos áttekintése. In: Békési Élet, 8. évf. 3. szám (1973) 510–528. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Megnyilik az Aurora könyvtára a Kulturpalotában. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1925_2/?query=%22aurora-k%C3%B6r%22%2Bk%C3%B6nyvt%C3%A1r&pg=156&layout=s Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 106. szám (1925. május 12.) 3. p.] (Látogatva: 2019. 02. 28.)
* Pásztor Béla: A küzdelem nem volt hiábavaló. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1967_05/?query=südy%20ernő&pg=88&layout=s Békés Megyei Népújság, 22. évf., 112. szám (1967. május 14.) 5. p.] (Látogatva: 2017. 07. 06.)
* Révész Sándor: Az „Auróra” zenei, irodalmi és képzőművészeti kör. In: Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 391–397. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Tibori János: Fejezetek a békéscsabai "Auróra" zenei, irodalmi és képzőművészeti kör történetéből. In: Körös népe. Fel. szerk.: Maday Pál. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1963. 83–114. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Tibori János: Néhány fejezet a békéscsabai Auróra-kör történetéből. In: Tanulmányok Békéscsaba történetéből. Szerk.: Kristó Gyula, Székely Lajos. Békéscsaba : Vár. Tcs. 1970. 325–336. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Kapcsolódó irodalom ==
* Hajdu Mihály: Egy vidéki kulturegyesület harmincéves jubileuma. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MTA_Zene_1942-1943/?query=%22aurora-k%C3%B6r%22%20B%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=315&layout=s A Zene, 24. évf. 13. szám (1943. június 12.) 202–203. p.]
* Sárhelyi Jenő: Az Aurora Kör szerepe Békéscsaba zenei életének fellendítésében. In: Új Aurora, 1. szám (1980) 126–129. p.

== Külső hivatkozások ==
* Alföldi Andrea: Auróra a Viharsarokban. In: [http://alfoldiandrea.hu/2013/08/13/aurora-a-viharsarokban/ Alföldi Andrea honlapja]
* Emléktáblát avattak az Auróra Kör alapítója tiszteletére Békéscsabán. In: [http://www.beol.hu/bekes/kultura/emlektablat-avattak-az-aurora-kor-alapitoja-tiszteletere-bekescsaban-175713 Beol.hu]
* Munkácsy Mihály Múzeum. In: [http://egykor.hu/bekescsaba/munkacsy-mihaly-muzeum/2913 Egykor.hu]
* Szabályzat az Aurora irodalmi, képzőművészeti és zenei kör könyvtárának használatáról. In: [https://www.europeana.eu/portal/hu/record/09408/jetspeed_portal_browser_psml_docID_31688_secID_83075.html Europeana]

[[Kategória: Békéscsaba]]
[[Kategória: Egyesületek]]