https://bekeswiki.hu//index.php?action=history&feed=atom&title=Alf%C3%B6ldi_Kisvas%C3%BAt 2026-08-28T05:18:46Z Az oldal laptörténete a wikiben MediaWiki 1.39.5 https://bekeswiki.hu//index.php?title=Alf%C3%B6ldi_Kisvas%C3%BAt&diff=2681&oldid=prev 2024-01-05T14:10:55Z

<p>1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)</p> <table style="background-color: #fff; color: #202122;" data-mw="interface"> <tr class="diff-title" lang="hu"> <td colspan="1" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">← Régebbi változat</td> <td colspan="1" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">A lap 2024. január 5., 16:10-kori változata</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-notice" lang="hu"><div class="mw-diff-empty">(Nincs különbség)</div> </td></tr></table>

Mediaadmin https://bekeswiki.hu//index.php?title=Alf%C3%B6ldi_Kisvas%C3%BAt&diff=2680&oldid=prev 2021-03-29T09:55:57Z

<p>Szócikkcímek egységesítése</p> <p><b>Új lap</b></p><div>Az '''Alföldi Kisvasút, MÁV AK''' (régebbi nevén '''Alföldi Első Gazdasági Vasút''', '''AEGV''') országos szinten is kiemelkedő hosszúságú, 156 kilométeres ([[1956]]) hálózati hosszával Békés megye legkiterjedtebb keskeny nyomközű hálózata volt [[1894]] és [[1971]] között. Gazdasági jelentősége mellett városkép alakító tényezővé is vált Békéscsabán, Békésen és Vésztőn.<br /> <br /> ==Története==<br /> [[Fájl:Bekescsaba kossuth ter 03.jpg|bélyegkép|300px|490-es gőzmozdony hosszú tehervonatával a békéscsabai [[Kossuth tér (Békéscsaba)|Kossuth téren]]]]<br /> [[Fájl:Bekescsaba andrassy ut 02.jpg|bélyegkép|300px|Vasúti pálya az [[Andrássy út (Békéscsaba)|Andrássy úton]] a [[Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)|Jókai Színház]] előtt]] <br /> Az Alföldi Kisvasút '''története [[1894|1894-ben]] kezdődött''', amikor az Arad és Csanádi Egyesült Vasutak leányvállalataként működő Alföldi Első Gazdasági Vasút '''átadta első vonalát [[Mezőkovácsháza|Kovácsháza]] és Kupapuszta között'''. A forgalom ekkor két gőzmozdonnyal indult meg a vonalon. Az új vasút '''kezdetben csak árufuvarozást végzett''', '''a [[Mezőkovácsháza|Kovácsháza]]–[[Békéscsaba|Csaba]]-vasútvonal''' viszont már '''közforgalmú vasútvonalként épült''' [[1899|1899-ben]]. Az új vonal kiépítését pénzügyileg már a megye és a városi szervek is támogatták. A hálózat kiépülése a [[Békéscsaba|Csaba]]–[[Békés]]-vonallal folytatódott, aminek átadására [[1903|1903-ban]] került sor. Az új vasút üzemelését (hazánkban először) teljesen motoros üzeműre tervezték. A forgalmat benzin-villamos és gőzmotoros motorkocsik, illetve mozdonyok bonyolították le. A gerincvonal építésének utolsó szakaszaként [[1904|1904-re]] megtörtént a [[Békés]]–[[Vésztő]] szakasz átadása is.<br /> <br /> A vasúthoz '''számos uradalmi vasút csatlakozott'''. [[1905|1905-ben]] fejeződött be a [[Tótkomlós]] és [[Kaszaper|Géza megálló]] közötti szárnyvonal építése, majd hosszú tervezés után [[1925|1925-ben]] a [[Tótkomlós]]–[[Orosháza]] vonal kiépülésével a vasút elérte [[Orosháza|Orosházát]]. Egy évvel később, '''[[1926|1926-ban]]''' megépült Orosházáról a hálózatba [[Gyopárosfürdő|Gyopárosfürdőt]] bekötő vonal is. Ezzel '''kialakult az AEGV teljes hálózata''', a két világháború között ezután már csak a meglévő hálózatot fejlesztették.<br /> <br /> '''Az AEGV önálló vállalattá vált''', független lett korábbi anyavállalatának jogutódjától, a Szeged–Csanádi Vasúttól. A második világháborús hadműveletek és bombázások során a vasúti pályában és járművekben is komoly károk keletkeztek, azonban a forgalmat '''[[1945]]. [[november 23.|november 23-áig]] fenn tudták tartani'''. A vállalat ekkorra csődbe ment, sem a dolgozók bérét, sem a mozdonyokhoz szükséges szenet nem tudták megvásárolni. A kisvasút leállt.<br /> <br /> === A MÁV Alföldi Kisvasút ===<br /> A leállt vasútüzemet '''[[1945]]. [[december 1.|december 1-jén]] a MÁV vette át'''. Ezzel megszületett a MÁV Alföldi Kisvasút.<br /> <br /> Az államosítás után a kezdeti időszakban '''jelentős fejlesztések történtek'''. [[1948|1948-ban]] megnyílt a forgalomnak a [[Tótkomlós]]–[[Békéssámson]] vonalszakasz, majd [[1949|1949-ben]] a [[Ludad]] és [[Vizesfás]] közötti szakaszt tették közforgalmúvá. Végül megépült a Gyopárosfürdő Rákócziteleppel összekötő vonal, és a pusztaföldvári szárnyvonal is.<br /> <br /> A forgalmat eleinte a második világháborúban zsákmányolt gőzmozdonyokkal bonyolították le, majd [[1949|1949-től]] a jugoszláv exportból visszamaradt mozdonyok kerültek a vasútra. Később, a '60-as évek elejére már dízelmozdonyok, korszerű légfékes személy- és teherkocsik közlekedtek a vasútvonalon. A gőzvontatás [[1964|1964-ben]] szűnt meg.<br /> <br /> === A megszüntetés ===<br /> Az 1960-as években kezdődött el Magyarországon a vasutak térvesztése, amely kezdetben néhány gazdasági vasút és határ közeli nagyvasút elbontásával járt. A folyamat később az [[1968|1968-as]] közlekedéspolitikai koncepció megszületésével lendületet kapott, a forgalom mindinkább közútra terelését tűzték ki célul. '''Az Alföldi Kisvasút hálózatát [[1960]] és [[1971]] között szüntették meg és bontották el''', a következő években pedig a kisvasúthoz kapcsolódó gazdasági vasutak is az enyészeté lettek. Az első megszűnt szakasz a Békéscsaba–Vésztő vonal volt. [[1960]] október elsején a Békéscsaba belvárosán is átvezető Békéscsaba AK–Békés szakaszon szűnt meg a forgalom, majd [[1962]]. [[Január 1.|január elsején]] a vésztői vonal maradékát is felhagyták. Békés és Vésztő között a pályát [[1963|1963-ban]] szedték fel. A vonallal együtt elbontották a Ludad–Vizesfás szárnyvonal egy részét is. A vasúthálózat bontása tovább folytatódott, [[1967|1967-ben]] megszűnt az Orosházát Rákócziteleppel összekötő szárnyvonal, majd a Pusztaföldvári elágazás–Orosháza közötti vonalrész is. [[1969|1969-ben]] az Orosházi vonal maradékát és a hozzá kapcsolódó pusztaföldvári szárnyvonalat is megszüntették, majd felbontották. A Békéscsaba–Békéssámson közötti vonalon [[1971|1971-ig]] maradt meg a forgalom, de [[augusztus 31.|augusztus 31-én]] a teher-, majd [[október 30.|október 30-án]] a személyforgalmat is megszüntették. A vonalat decemberben és januárban az előírt egy éves türelmi idő be nem tartásával kezdték el felbontani.<br /> <br /> ==Utóélete==<br /> [[Alföldi Első Gazdasági Vasút-emléktábla (Békéscsaba)|Békéscsabán]] és több érintett településen emléktáblát avattak a kisvasút emlékére. Kaszaperen vasúttörténeti kiállítás, Vésztőn kisvasúti emlékhely létesült. Békéscsabán [[2016|2016-ban]] megnyílt Békéscsaba Turisztikai Főpályaudvara, ahol a kiállított járművek mellett vasúttörténeti gyűjtemény emlékeztet az Alföldi Kisvasút múltjára.<br /> <br /> == Képgaléria ==<br /> &lt;Gallery widths=&quot;300px&quot; heights=&quot;300px&quot;&gt;<br /> Fájl:Bekescsaba andrassy ut 08.jpg|A Sztálin úti (ma Andrássy út) kitérő kisvasúti szerelvénnyel<br /> Fájl:Alfoldi kisvasut 01.jpg|Az utolsó vonat indul Szabadkígyós állomásról<br /> Fájl:Alfoldi kisvasut 02.jpg|A békéscsabai kisvasúti fűtőház víztornya háttérben a körcikkfűtőházzal<br /> Fájl:Bekescsaba aegv emlektabla.jpg|A kisvasút emlékékre állított márványtábla<br /> &lt;/Gallery&gt;<br /> <br /> == Források ==<br /> * Felek Ferenc: Az elfeledett békéscsabai Traktorok – Indóház Vasúti magazin, III/2. 2007. február<br /> * Felek Ferenc: Kisvasutak a Viharsarokban – Indóház Vasúti magazin, III/12.–IV/1. 2007. december–2008. január<br /> * Felek Ferenc: Az ókígyósi uradalmi vasút – KBK füzetek XLV–XLVI, 2000/4 és 2000/5, Megjelent 2000. november, kiadja a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület<br /> * Horváth Ferenc: Az Alföldi Első Gazdasági Vasút – a MÁV Alföldi Kisvasút története, 1894–1971. Budapest : MÁV, 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * [http://kaszaper.hu/vasutallomas.htm A kaszaperi vasúttörténeti gyűjtemény oldala] (Látogatva: 2014. 03. 12.)<br /> * A magyar vasúthálózat csomóponti kilométertérképe<br /> * [http://www.kisvasut.hu Kisvasut.hu]<br /> * Vasúti Lexikon. Főszerk.: Urbán Lajos. Budapest : Műszaki Könyvkiadó, 1984 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Közlekedési Dokumentációs Vállalat: Gazdasági vasutak c. film. Rendezte: Zákonyi Rudolf<br /> * Turisztikai főpályaudvar. In: [https://behir.hu/web/content/merleg/2016/11/csabai-merleg-2016-11.pdf Csabai Mérleg, 26. évf. 11. szám (2016. június 2.) 15. p.] (Látogatva: 2020. 06. 11.)<br /> * Vasúti emlékhely Vésztő határában. In: [http://www.beol.hu/bekes/kultura/vasuti-emlekhely-veszto-hataraban-299192 Beol.hu] (Látogatva: 2014. 03. 12.)<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * Felek Ferenc: Fejezetek az Alföldi Első Gazdasági Vasút – MÁV Alföldi Kisvasút történetéből : a Békéscsaba – Vésztő vasútvonal története. Budapest : Kisvasutak Baráti Köre Egyesület, 2011 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Felek Ferenc–Tasnádi Tamás: A 125 éves Alföldi Első Gazdasági Vasút története (1894–1945). Békéscsaba : Kisvasutak Baráti Köre Közhasznú Egyes., 2019 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Rell Lajos: Az Alföldi Első Gazdasági Vasút vonalhálózatának kiépitése. In: Békési Élet, 7.évf. 2. szám (1972) 212–224. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Szabó Szilárd: AEGV Rt története, 1894–1914-ig. Szombathely : Szabó Sz., 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> <br /> [[Kategória:Békéscsaba közlekedése]]<br /> [[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]<br /> [[Kategória:Békéscsaba]]</div>

hu>Jzoltan