Mediaadmin: 1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)

2024-01-05T14:20:22Z

1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)

← Régebbi változat	A lap 2024. január 5., 16:20-kori változata
(Nincs különbség)

hu>Jzoltan: Urszinyi-ház belső hivatkozása

2021-11-15T12:39:14Z

Urszinyi-ház belső hivatkozása

Új lap

[[Fájl:Bekescsaba eloviz csatorna 01.jpg|bélyegkép|400px|Az Élővíz-csatorna télen]]
[[Fájl:Bekescsaba eloviz csatorna 02.jpg‎|bélyegkép|400px|Az Élővíz-csatorna Békéscsaba belvárosában]]
Az Élővíz-csatorna Gyulavárinál ágazik el a Fehér-Köröstől, Békésen pedig belefolyik a Kettős-Körösbe. A több mint 37 kilométer hosszú csatorna nagy része (Gyula és Veszely között, illetve Sikonytól Békésig) a Fehér-Körös egykori – a folyószabályozás előtti – medrében folyik.

== Története ==
Az Élővíz-csatorna (Csabai-csatorna, Körös-csatorna) '''Veszely hídtól Sikonyig''' (Fábián-fok) '''tartó szakaszát nagyjából 9 ezer [[Békéscsaba|békéscsabai]] lakos ásta ki [[1777|1777-ben]]'''. A nagyjából 14 kilométeres csatorna a Fehér-Körös mellékága lett, lehetővé tette, hogy '''vízi úton fát szállítsanak''' a településre. A munkálatokban résztvevők évi 8 pengő forintért vehették bérbe Nagyrétet.

Gyula mellett az úgynevezett “Hajósúttal” összekapcsolták a Fekete- és a Fehér-Köröst. Békés határában – Fábián-foktól – szintén medret alakítottak ki.

A Fehér-Köröst az [[1855|1855-ös]] áradása miatt Gyulánál új mederbe terelték. Emiatt Békéscsaba és Gyula folyóvíz nélkül maradt. Gyulán a Nádor-malomcsatornát a Fehér-Körös korábbi medrébe irányították. Ezt a csatornát összekapcsolták a Veszely–Sikony közötti szakasszal, így '''Békéscsaba is élővízhez jutott''', amit Békésnél a Kettős-Körösbe vezettek bele. Az Élővíz-csatorna kialakításával friss vízzel látták el Békést, Békéscsabát és Gyulát is. Továbbá lehetőséget teremtett '''vízimalmok működtetésére és a belvizek elvezetésére''' is.

Az 1860-as években az [[Urszinyi-ház (Békéscsaba)|Urszinyi-ház]] előtti öböl '''tutajkikötőként funkcionált'''. A csatornát tutajozásra a Körösök szabályozásáig, valamint a körgáti zsilipek kiépítéséig használták. A helyiek '''kedvelt fürdőhelye volt'''. A kanálist [[1863]]–[[1864|1864-ben]] kitisztították és mélyítették. Az 1870-es években '''zsiliprendszert alakítottak ki'''.

'''Az [[1888|1888-as]] árvíz teljesen megtöltötte az Élővíz-csatornát''', a bal oldali parton nyúlgáttal próbáltak védekezni Békéscsabán. [[1889|1889-ben]] [[Sztraka Ernő (1830–1906)|Sztraka Ernő]] tervezte fazsilipeket helyeztek el a körgátaknál. A 19. század végén Gyulavárinál tápzsilipet, Gyulán duzzasztót és [[Tűs gát (Gyula)|Poirée-keretes tűs gátat]], Békésen pedig torkolati zsilipet hoztak létre.

[[1897|1897-ben]] ezüstpénzt találtak az Élővíz-csatornában, Békéscsabán pedig kincskereső társaságot alapítottak.

[[1900|1900-ban]] átadták a Békés I. gőzüzemű szivattyútelepet. [[1905|1905-ben]] és [[1910|1910-ben]] a Békéstől a békéscsabai alsó körgát zsilipéig tartó szakaszt, [[1911|1911-től]] [[1914|1914-ig]] pedig a Sikony és Veszely híd közötti medret kotorták. Az 1900-as években a csatorna '''vizével öntözéses gazdálkodást végeztek''' [[Póstelek|Pósteleken]]. Emellett a [[Vasútállomás (Békéscsaba)|békéscsabai vasútállomás]], a villanytelep, az [[István malom (Békéscsaba)|István malom]] és a Békéscsabai Konzervgyár vízellátását is biztosította. Az 1960-as évektől a közművesítés és az iparosítás miatt '''egyre szennyezettebbé vált''' a csatorna.

[[1960|1960-ban]] a Békés II. elektromos szivattyúegységeket helyezték üzembe. [[1980|1980-ban]] kezdte meg működését a Békés III. szivattyútelep. A dánfoki szivornya nagyobb vízhozamot és jobb vízminőséget biztosít. [[1998|1998-ban]] '''tömlős gátra cserélték a több mint 100 éves tűs gátat'''.

'''[[1989|1989-től]] Békés megye helyi természetvédelmi területe.''' Békéscsabai partján gesztenye és szomorúfüzek, kocsányos tölgyek, platánfák találhatók. A Bandika-fa és a [[Cimbora-fa (Békéscsaba)|Cimbora-fa]] jogi védelem alatt állnak. Az Élővíz-csatorna megóvása céljából [[1995|1995-ben]] megalakult a White-klub.

A 2000-es években több beruházással (vízpótló szivornya, stabil szivattyúállás, mozgó gereb) is a csatorna ökológiai és turisztikai állapotát kívánták javítani, a folyamatos sodrást biztosítani.

Napjainkban öntözővíz biztosítására, tisztított szennyvíz, valamint belvíz befogadására és rekreációs célokra használják. A városokban található partok kedvelt horgászhelyek. A teljes Élővíz-csatorna alkalmas kenutúrázásra, csónakázásra.

== Békéscsabai nevezetességek az Élővíz-csatorna partján ==
* [[Békéscsabai Árpád Gyógy- és Strandfürdő (Békéscsaba)|Árpád fürdő]]
* [[Szoborsétány (Békéscsaba)|Szoborsétány]]
* [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Múzeum]]
* [[Csabagyöngye Kulturális Központ (Békéscsaba)|Csabagyöngye Kulturális Központ]]
* [[Urszinyi-ház (Békéscsaba)|Urszinyi-ház]]
* [[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)|Békés Megyei Könyvtár]]
* [[István malom (Békéscsaba)|István malom]]
* [[Széchenyi liget (Békéscsaba)|Széchenyi liget]]

== Békéscsabai hidak ==
Az 1800-as években az Élővíz-csatornán három híd volt: a Nagyhíd, a Kishíd és a Felső vagy Harmadik híd.
* Békési zsilip vagy “Villanytelepi híd” (korábban Felső vagy Harmadik híd)
* Borjú-réti gyaloghíd
* Degré utcai gyaloghíd
* Degré utcai híd
* Gyulai zsilip
* Ifjúsági tábori híd
* Konzervgyári gyaloghíd
* Kórház utcai híd (korábban Kishíd)
* Málnás utcai gyaloghíd
* Munkácsy Mihály híd (korábban Gyulai utcai híd, Nagyhíd vagy Kőhíd)
* Pásztor utcai gyaloghíd
* Wilim utcai gyaloghíd
* Zsíros utcai híd

== Emlékezete ==
* Az Élővíz-csatornáról [[1985]] és [[1987]] között Zöldi István rendezésével szakmai '''ismeretterjesztő filmet forgattak'''.

== Képgaléria ==
<Gallery widths="300px" heights="300px">
Fájl:Bekescsaba eloviz csatorna 03.jpg|
Fájl:Bekescsaba eloviz csatorna 04.jpg|
Fájl:Bekescsaba eloviz csatorna 05.jpg|
Fájl:Gyula eloviz csatorna 01.jpg|Gyulai szakasz
</Gallery>

== Források ==
* Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930. 1–11. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* „Az Élővíz-csatorna” – filmpremier Gyulán. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1987_06/?pg=66&layout=s Békés Megyei Népújság, 42. évf. 134. szám (1987. június 9.) 3. p.] (Látogatva: 2019. 10. 11.)
* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 21–22. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)Könyvtár)
* Békéscsaba földrajza. Szerk.: Tóth József. Békéscsaba : Városi Tcs., 1976. 44. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Bíró József: Kiállítás Békésen a Körösök történetéről. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1975/?pg=593&layout=s Békési Élet, 10. évf. 3. szám (1975) 586. p.] (Látogatva: 2019. 09. 29.)
* Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. 2., bőv., átdolg. kiad. Békéscsaba : Önkorm. Hiv., 2000. 92–95. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Élővíz-csatorna (Gyula, Békéscsaba, Békés). In: [https://www.khesz.hu/node/1206 Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetségem Békéscsaba honlapja] (Látogatva: 2019. 10. 11.)
* Hírek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1996_01/?pg=80&layout=s Békés Megyei Hírlap, 51. évf. 8. szám (1996. január 10.) 1. p.] (Látogatva: 2019. 10. 11.)
* Karácsonyi János: Békésvármegye története. I. kötet. Gyula : Dobay ny., 1896. 306. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* ÖKOVÍZ, az Élővíz-csatorna ökológiai és turisztikai állapotának javítása, 2005–2007, INTERREG III/A. Békéscsaba : Közép-Békési Települések Vízvédelmi Egyes., 2007. 4–8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Réthy Zsigmond: Adatok és gondolatok a békéscsabai Élővíz-csatorna életközösségéhez. In: Natura Bekesiensis : időszakos természettudományi közlemények – 2. Szerk.: Réthy Zsigmond. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 1996. 5–6. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Sztahovics Zsuzsa: Munkácsy Mihály többször is átsétált a Munkácsy Mihály hídon. In: [http://hir6.hu/cikk/102765/munkacsy_mihaly_tobbszor_is_atsetalt_a_munkacsy_mihaly_hidon Hír6.hu] (Látogatva: 2019. 10. 12.)
* Vasárnap. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1897_1/?query=%C3%A9l%C5%91v%C3%ADzcsatorna&pg=228&layout=s Békésmegyei Közlöny, 24. évf. 47. szám (1897. június 13.) 3. p.] (Látogatva: 2019. 10. 11.)

== Kapcsolódó irodalom ==
* Áchim Gusztáv: Az Élővizcsatorna. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1906/?pg=491&layout=s Békés, 38. évf. 47. szám (1906. november 25.) 6–7. p.]
* Bukovinszky István: Élővíz - szennyvíz - élővíz? In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1986_02/?pg=108&layout=s Békés Megyei Népújság, 41. évf. 38. szám (1986. február 14.) 5. p.]
* Czakóné Czédli Jolán: Csónakos bejárás az Élõvíz-csatornán. [http://www.kovizig.hu/07-kozerdeku/04-koros-videki-hirlevel/2004-11-12.pdf Körös-vidéki Hírlevél, 14. évf. 6. szám 2004. november–december. 4–6. p.]
* Czakóné Czédli Jolán: Gondolatok az Élővíz-csatornáról. In: [http://www.kovizig.hu/07-kozerdeku/04-koros-videki-hirlevel/2008-07-08.pdf Körös-vidéki Hírlevél, 18. évf. 4. szám (2008. július–augusztus) 4–5. p.]
* Dóka Klára: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BEKM_Kbmkt_07_KorosesBerettyo/?pg=0&layout=s A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században : egy táj kialakulása. Gyula : Erdmann Gyula, 1997.]
* Donka Attila – Gila Csaba: Kísérlet az Élővíz-csatorna vízturisztikai értékelésére. In: [http://www.moderngeografia.eu/wp-content/uploads/2013/12/2013_IV_02_donka.pdf Modern Geográfia, 2013/IV. 9–32. p.]
* Fábry Károly: A csabai nagy árviz és egyebek. 2. kiad. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1923 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Fábry Károly: Csabai élet : tallózások Csaba múltjából. Mezőberény : Baltha Ny., 1924 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Góg Imre: Az árut a Körösön úsztatták. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1990_12/?pg=8&layout=s Békés Megyei Népújság, 45. évf. 282. szám (1990. december 1.) 9. p.]
* Góg Imre: Száz éves a gyulai duzzasztó. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1996_08/?pg=76&layout=s Békés Megyei Hírlap, 51. évf. 184. szám (1996. augusztus 7.) 9. p.]
* Haan Lajos: Apróságok B.-Csaba multjából. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1882/?pg=50&layout=s Békésmegyei Közlöny, 9. évf. 22. szám (1882. február 19.) 1. p.]
* Hoffmann Mihály: Az Élővizcsatorna. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1906/?pg=458&layout=s Békés, 38. évf. 44. szám (1906. november 4.) 7–9. p.]
* Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez. II., 1694–1848. Békéscsaba : Békés Megyei Tcs. Műv. Oszt. ; Gyula : Békés Megyei Lvt., 1971
* Kelemen T. Magda: A három város vize. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1980_11/?pg=174&layout=s Békés Megyei Népújság, 35. évf. 275. szám (1980. november 23.) 7. p.] (Látogatva: 2019. 11. 01.)
* Nyári fürdőzés anno... In: [https://behir.hu/web/content/merleg/1998/26/csabai-merleg-1998-26.pdf Heti Mérleg, 8. évf. 26. szám (1998. július 9.) 8. p.]
* Szanazug. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1986_07/?pg=38&layout=s Békés Megyei Népújság, 41. évf. 157. szám (1986. július 5.) 7. p.] (Látogatva: 2019. 11. 01.)

== Külső hivatkozások ==
* Gombkötő Erzsébet: Az Élővíz-csatornáról. In: [https://www.gyulaihirlap.hu/4335-az-eloviz-csatornarol Gyulaihirlap.hu]
* Papp Gábor: Számos kincset rejt az Élővíz-csatorna. In: [https://www.beol.hu/bekes/kozelet-bekes/szamos-kincset-rejt-az-eloviz-csatorna-600495/ Beol.hu]
* Tóth Judit: Bringával fedeztük fel Békés megye kastélyait. In: [http://www.turistamagazin.hu/bringaval-fedeztuk-fel-bekes-megye-kastelyait.html Turistamagazin.hu]

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Gyula]]
[[Kategória:Békés]]
[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]
[[Kategória:Természeti értékek]]
[[Kategória:Védett természeti értékek]]
[[Kategória:Természetvédelmi területek]]

Élővíz-csatorna (Békéscsaba) - Laptörténet

Mediaadmin: 1 változat importálva: Importálás a BékésWiki enciklopédiából (2024.01.05.)

hu>Jzoltan: Urszinyi-ház belső hivatkozása