Tessedik Sámuel (1742–1820) forrásának megtekintése

{{SHORTDESC:evangélikus lelkész, pedagógus, pedagógiai és gazdasági szakíró}}
{{InfoboxSzemely
|nev = Tessedik Sámuel
|kep = [[Fájl:Tessedik samuel 01.jpg|300px]]
|kepalairas =
|szuletesinev =
|szuletesidatum = [[1742]]. [[április 20.]]
|szuletesihely = Alberti
|halalozasidatum = [[1820]]. [[december 27.]]
|halalozasihely = [[Szarvas]]
|sirhely = Ótemető, Szarvas
|hazastars = Markovitz Terézia<br>Lissovinyi Karolina
|foglalkozas = evangélikus lelkész, pedagógus, pedagógiai és gazdasági szakíró
}}== Élete ==
[[Fájl:Tessedik samuel 02.jpg|bélyegkép|300px|Sírja a szarvasi Ótemetőben]] 
'''Tessedik Sámuel''' (szlovákul: Samuel Tešedík, németül Samuel Teschedik) a Pest megyei, '''Albertiben született [[1742]]. [[április 20.|április 20-án]]''', [[Tessedik Sámuel, id. (1710–1749)|id. Tessedik Sámuel]] evangélikus lelkész és Lang Erzsébet gyermekeként. Nagyszülei Tessedik György és Nedeczky Eszter. 

Tessedik Sámuel '''gyermekkori élményei''' – leendő szarvasi munkahelyéhez közel – a Békés megyei '''[[Békéscsaba|Csabához]] fűződtek'''. Öt évig éltek a településen, melynek édesapja volt a lelkésze. Két lánytestvérével együtt játszott a jobbágygyerekekkel, kerti munkákat végzett, majd bekapcsolódott a család megélhetéséhez szükséges anyagi javak előteremtéséhez (pl. zöldség- és gyümölcstermelésbe). Hétéves korában apja meghalt, anyjával Pozsonyba költöztek, ott végezte el a gimnáziumot. Majd instruktornak állt be jobb polgári házakhoz. Pozsony kevésnek bizonyult Tessediknek, hogy a magyar nyelvben és magasabb tudományokban képezze magát, emiatt Debrecenbe ment főiskolára. A híres tudós Hatvani professzortól természettudományokat hallgatott. A debreceni kollégiumból a Felvidék városain át, jórészt gyalog tette meg az utat haza, Pozsonyba. 

[[1763|1763-ban]] külföldre ment, a Nürnberggel szomszédos Erlangenben folytatta tanulmányait. Két évet töltött a bajor tartományban, ahol '''a teológia és filozófia mellett a reális tudományokból''' – természetismeret, orvostudomány – '''is ismereteket szerzett'''. 

'''[[1769|1769-ben]] feleségül vette, a szarvasi születésű Markovitz Teréziát, házasságukból tizenhárom gyermek született.''' Két évtizednyi házasélet után azonban – [[1791]]. [[január 26.|január 26-án]] – elhunyt a felesége. Közel egy év múlva '''újranősült, második felesége, Lissovinyi Karolina''' (1760–1820) két gyermeket hozott a házasságba; Tessediktől öt gyermeke született. A húsz gyermek közül csak hét fiú és két lány érte meg a felnőttkort.

'''Gyermekei:'''
* Sámuel (1777) vízszabályozó mérnök. Sakk-útmutatója hét kiadásban jelent meg.  
* Károly (1795) megyei alszolgabíró (Ladány). 
* Ferenc (1800–1844) jogász és író. Franciaországi utazásának leírásáért [[1831|1831-ben]] a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották. 
* Johanna (1789) Mikolay István orosházi lelkésszel kötött házasságot. 

A Tessedik nevet Sámuel fiának utódai tartották fenn. A család utolsó férfitagja, Károly [[1887|1887-ben]] halt meg. Női ágon tovább élt a Tessedik vér: Mikolayné Tessedik Johanna leánya, Mikolay Vilma Neumann Károly lelkészhez – a későbbi szarvasi Tessedik-kutató Nádor (Neumann) Jenő nagyapjához – ment feleségül.

Tessedik Sámuel '''[[1820]]. [[december 27.|december 27-én]] hunyt el Szarvason'''. Sírja az Ótemetőben található. Az [[1821|1821-ben]] készült síremlék Dunaiszky Lőrinc neves pesti szobrász alkotása.

== Munkássága ==
[[1766|1766-ban]] Németországból hazatérve, a Nógrád megyei Surányba ment Sréter György birtokára udvari lelkésznek. Félév után, '''[[1767|1767-ben]] elfogadta a másodlelkészi állást Szarvason'''. Markovitz János javaslatára hívták meg, akivel az erlangeni tanulmányai folyamán ismerkedett meg. Markovitz halála után '''Tessediket választották meg a szarvasi igazgató-lelkésszé'''. Ezt az egyházi funkciót élete végéig betöltötte.

Tessedik '''mély pedagógiai és sokirányú mezőgazdasági elméleti műveltséggel rendelkezett'''. Kora tudományos színvonalának legmagasabb fokán állt.

A szarvasi jobbágyparasztok szánalmas helyzete felülmúlta minden képzeletét. Gyakorlati tevékenységét azzal kezdte, hogy otthonukban is meglátogatta híveit. Látta a családlátogatások pedagógiai jelentőségét. Tudta, hogy az iskola problémáit nem lehet megoldani az iskolán kívüli, a felnőtt lakosság nevelése nélkül. Első iskolaalapító tervezetét már [[1779]] augusztusában átadta a földbirtokosoknak, támogatást kérve. Sok küzdelem és egyéni áldozat árán '''[[1780]] májusában létrehozta Gyakorlati gazdasági Ipariskoláját''', amely négyévi (1795–1799) megszakítással [[1806|1806-ig]] működött. Az iskola felállításában jelentős szerepe volt az [[1777|1777-ben]] kiadott Mária Terézia-féle „Ratio educationis” ösztönző hatásának is. Az intézmény ország-világ előtt ismerté vált. Az ő iskolájának mintájára szervezték meg a keszthelyi Georgikont, a nagyszentmiklósi gyakorlati mezőgazdasági iskolát is. 

Tessediknél '''az elmélet és a gyakorlat összekapcsolása''' nem véletlen, teljesen tudatos és tervszerűen érvényesített pedagógiai meggyőződés volt. ”Agendo docere”, cselekedve tanítani – hirdette Tessedik, Komenskynek és Pestalozzinak nyomán. '''A munkát elsősorban oktatási és nevelési módszerként alkalmazta''' az oktatásban. A munka egyrészt az ismeretszerzés eszköze a gyakorlati oktatási folyamatban, másrészt az ismeretek gyakorlati alkalmazásának módja. Törekvése szerint a munka váljék szokássá már gyermekkorban. 

'''Iskolájában szakosított oktatás folyt.''' Külön tanára volt a német, magyar és a szláv nyelveknek, a pedagógiának és természetesen a természettudományi tárgyaknak is. A tankönyvek jelentős részét ő maga írta. A korszerű iskola megteremtése nélkülözhetetlen szubjektív feltételének tartja Tessedik a tanítók munkáját. [[1804]] májusában megalakult Szarvason a néptanítók „Testvéri Szövetkezete”. A „polgári” korszak első egyesületének létrehozása is az ő nevéhez fűződik, '''[[1780|1780-ban]] egy évig működő „Olvasó Társaságot” alapított'''.

Iskolájának második szakaszának célja kifejezetten a felsőbb szintű mezőgazdasági szakoktatás. A mezőgazdasági szakképzésben két évig sikeresen résztvevők gazdasági szaktanító, vagy termelésirányító, felügyelő, ellenőrző agronómus szerepét tölthették be.

Tessedik '''szarvasi iskoláját''' – annak tartalma, oktató-nevelő törekvésének központi gondolata alapján – '''a gyakorlati oktatás, a „munkaiskola” első magyar megvalósult kezdeményezésének tekintjük'''. 

=== Tessedik munkássága a mezőgazdaság terén ===
* [[1793-ban]] kezdte meg intézetében a gyapjú feldolgozását, a fonást, a szövést.
* Először alkalmazott a környéken sorvetést. Propagálta a kukorica termesztését. Meghonosította a borona és a henger használatát.
* [[1795|1795-ben]] vezette be a gyors szénaszárítást, ami után kitűnő sarjút kaptak. Ebben az évben sikeresen kísérletezett aszúbor készítéssel. [[1808|1808-ig]] 6 évjáratot jegyzett fel. Ekkora már több mint 300 hazai és külföldi gyümölcsfajt és fajtát gyűjtött össze.
* [[1796|1796-ban]] készített először répából cukrot.
* Korát megelőzve, bámulatos sikereket ért el a használhatatlan szik termővé tételében.
* [[1797|1797-ben]] indította meg az akácosítást.
* [[1801|1801-ben]] termesztett először tavaszi bükkönyt árpával keverve.
* A mezőgazdaság másik nagy ágával, az állattenyésztéssel nem foglalkozott olyan mélységben mint a növénytermesztéssel.
 
Hatása az állattenyésztésre a gyakori járványok leküzdésében, az állatorvoslás gyakorlásában, és intézetében az oktatásban nyilvánult meg. Kiszélesítette a takarmánytermesztést, ezáltal istállózott állattenyésztést tudott folytatni, aminek köszönhetően növelni tudta a tejhozamokat, s a tejtermékeket.
 
Tessedik maga is előszeretettel méhészkedett. A parasztság boldogulásának egyik eszközét látta benne, emiatt pártfogolta és terjesztette a méhészkedést. Szarvason [[1794|1794-ben]] kezdték az okszerűbb méhészkedést. Olyan méznyerési eljárást alkalmazott, ami elkerülhetővé tette a méheknek addig szokásban volt elpusztítását. Jelentős sikereket ért el végül a feldolgozóipar, az értékesítés, a vízi és szárazföldi szállítás, a csatornázás terén is. Korszerű községrendezési elképzelése alapján valósult meg a mai Szarvas utcarendszere.

== Díjak, kitüntetések ==
* [[1782]]. [[szeptember 2.|szeptember 2-án]] II. József császártól 25 arany értékű érmet kapott. 
* [[1798]]. [[április 3.|április 3-án]] kapta meg a jénai mineralogiai társaság diplomáját.  
* [[1809]]. [[február 19.|február 19-én]] I. Ferenc király magyar nemességet adományozott neki.

== Emlékezete ==
* Debrecenben, Gödöllőn, Gyulán és Szarvason '''utcát neveztek el róla'''. 
* A Magyar Agrártudományi Egyesület [[1961|1961-ben]] '''Tessedik Sámuel emlékérme'''t alapított, melyet évente ítélnek oda.

=== Iskolák ===
* Egykori iskolájának épülete '''Szarvason''' ma múzeum, a híres evangélikus lelkész nevét viseli ('''Tessedik Sámuel Múzeum'''). Földszinti részében található a múzeum állandó kiállítás a „''Tessedik városa hajdan és ma''” címmel.
* A szakmunkásképzés '''Szarvason''' [[1992|1992-ben]] új formával bővült: '''alapítványi iskola''' nyitotta meg kapuit, Tessedik nevét véve fel. 
* '''Cserhátsurányban''' az általános iskola [[1960]]. [[október 20.|október 20-án]] vette fel Tessedik nevét.
* '''Nyíregyházán''' a Szakképző Iskola és Gimnázium, '''Albertirsán''' pedig az általános iskola viseli a nevét. '''Debrecenben''' középiskola vette fel a nevét. 
* 2001–2008 között a '''Békéscsabai és a Szarvasi Főiskola''' viselte a nevét. A Tessedik Sámuel Főiskola [[2009]]. [[január 1.|január 1-jén]] integrálódott a Szent István Egyetembe, így a Szent István Egyetem Gazdasági Karaként működött tovább.
* '''Gödöllőn''' jelenleg is működik Tessedik Sámuel Anyaotthon, Tessedik Sámuel Családok Átmeneti Otthona és a Tessedik Sámuel Evangélikus Idősek Otthona.

=== Szobrok, emléktáblák ===
* [[1942]]. [[április 19.|április 19-én]] domborműves, klasszikus stílusú [[Tessedik Sámuel-emléktábla (Szarvas, Evangélikus Ótemplom)|Tessedik-emléktáblát]] helyeztek el a '''szarvasi Evangélikus Ótemplom homlokzatán'''.
* [[1942|1942-ben]] '''Szarvas Főterén''' Tessedik születésének kétszázadik évfordulójára az Országos Tessedik Emlékév központi szimbólumaként került felállításra egy egész alakos szobor, ami Kevizky Hugó szobrászművész alkotása. Avatását a Magyar Rádió élő egyenes adásban közvetítette. Az alkotást [[1970]] júliusában lebontották és a Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kar (Szarvas) parkjában állították fel újra. Helyére [[1974|1974-ben]] Kiss Kovács Gyula felszabadulási emlékműve került.
* '''Szarvason''' a mai Evangélikus Ótemplom Tessedik Sámuel és [[Boczkó Dániel (1789–1870)|Boczkó Dániel]] lelkészek működése alatt épült [[1788|1788-ban]]. Tessedik Sámuel – kezében a Bibliát tartva – egész alakos szobra a templom oldal-bejárata előtt van felállítva ([[2014]]. [[május 25.|május 25-én]] avatták fel). Molnár György gyülekezeti tag felajánlásából, a szobrász bronzból készítette el a 270 kilogramm súlyú szobrot.
* [[1971]] óta mellszobor őrzi emlékét '''Budapesten''' a Városligetben, a Széchenyi szigeten, a Mezőgazdasági Múzeum és a vízpart közötti sávban.
* [[1957]] óta mellszobor áll '''Martonvásáron''', a Brunszvik-kastély közelében.
* '''Cserhátsurányban''' [[1960]]. [[október 20.|október 20-án]] avatták fel Tessedik Sámuel fejszobrát. 
* Közel 180 cm magas mészkő posztamensen elhelyezett márvány (vörös mészkő) faragott mellszobor található '''Tardoson''', alatta Tessedik felirattal. Szederkényi Attila szobrász készítette.
* [[1977|1977-ben]] avatták fel Tessedik-mellszobrát '''Budapesten''', a Kossuth Lajos tér 11. szám alatt. 20 cm-es konzolon 5/4-e életnagyságú bronz mellszobor, alatta 75x65 cm-es feliratos tábla. Felirata: "TESSEDIK SÁMUEL /1742–1820 / A magyar mezőgazdasági szakoktatás / elméleti és gyakorlati megalapítója." Alkotó: Konyorcsik János.
* A '''Vidékfejlesztési Minisztérium árkádsorában''' a magyar mezőgazdaság úttörőinek mellszobrait és emléktábláját helyezték el, többek között Tessedik Sámuel mellszobrát is.
* [[1978|1978-ban]] '''Albertirsán''' avatták fel Tessedik-mellszobrát. Alkotó: Kampfl József. 
* '''Szerencsen''', a cukorgyár mellett álló kertben található Tessedik emlékműve.

== Művei ==
* An das Ungarische, besonders Protestantische Publicum, detaillirte Erklärung der Ursachen des Entstehens und des Einschlafens des ersten Praktisch-Oekonomischen Industrial-Instituts zu Szarvasch. (Részleges felvilágosítás.) Hely n. 1798
* Declarationes duae coram incl. commissione regia die 9 et 10 Mai 1792. Factae, atque scholam oeconom. Hely és év n.
* Der Landmann in Ungarn, was er ist, und was er sein könnte, nebst einem Plane
* von einemregulirten Dorfe. Pest: Gedr. auf Kosten des Verfassers, 1784. Magyarul: A parasztember Magyarországon mitsoda és mi lehetne… ford. Kónyi János. Pécs, 1786 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Nachricht von dem Anbau und der Benutzung des Lucerner-Klees. Hely és év n.
* Neuer Wiesen-Rektifikazions-Plan . . Ofen, 1800. Magyarul: Új módja a rétek igazításának . . . Buda, 1801
* Ökonomisch-physikalisch-statistische Bemerkungen über den gegenwärtigen Zustand des Landwesens in Ungarn, 1787
* Önéletírás. Készült Zsilinszky Mihály 1873-as fordításának felhasználásával. Szarvas: Digitális Kalamáris, 2012 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* A parasztok állapotáról Magyarországon. Budapest: Gondolat, 1979 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szarvasi nevezetességek. Készült Nádor Jenő 1938-as fordításának felhasználásával. Szarvas: Digitális Kalamáris, 2015 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szarvasi nevezetességek azaz Szarvas mezőváros gazdasági krónikája. Budapest: Magyarságtudomány, 1938 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Tessedik Sámuel a falugondozás és szakoktatás úttörője önéletrajza, 1742–1820. Budapest: Falukutató Intézet, 1935 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Tessedik Sámuel kisebb írásai. szerk. Hanzó Lajos. Szarvas: Községi Tanácsa. : Községi Hazafias Népfront, 1960 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Theschedik Sámuel önéletírása. Hasonmás kiadás. Budapest: Mezőgazdasági Könyvkiadó: MÉM Információs Központ, 1976 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* A tiszavidéki szikes talajok műveléséről és hasznosításáról. Szarvas: Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kar, 1980 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Képgaléria ==
<Gallery widths="300px" heights="300px">
Fájl:Tessedik samuel 03.jpg|Tessedik gazdasági iskolájának épülete
Fájl:Tessedik samuel 04.jpg|Tessedik önéletírásának kézirata
</Gallery>

== Források ==
* Czeglédi Imre: Gyula város utcanevei : közterületi nevek, 1851–2005. Gyula : Városi Önkormányzat, 2008. 219. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Penyigey Dénes: Tessedik Sámuel. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1980. 37–221. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szarvasi krónika. Szerk.: Kutas Ferenc. Szarvas : Hazafias Népfront Városi Bizottsága, 2018. 101 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Tessedik Sámuel önéletírása. Fordította Zsilinszky Mihály. Szarvas : Müller nyomda, 1942. 3–35. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Tessedik Sámuel válogatott pedagógiai művei. Budapest : Tankönyvkiadó Vállalat, 1956. 8–44. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Tóth Lajos: Tessedik Sámuel, 1742–1820. Békéscsaba : Békés Megyei Tanács ; Szarvas: Városi Tanács, 1976. 39–99., 259–325. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Kapcsolódó irodalom ==
* 240 éve érkezett Tessedik Szarvasra : tudományos konferencia, Szarvas, 2007. szeptember 21. Szerk.: Bukovinszky László, Tusjak Lászlóné. Szarvas : Tessedik Sámuel Főiskola : Tessedik Sámuel Emlékbizottság, 2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* 270 éve született Tessedik Sámuel: emlékülés: Budapest, Vidékfejlesztési Minisztérium, 2012. december 19. Szerk.: Lipcsei Imre. Szarvas : Tessedik Sámuel Emlékbizottság, 2013 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* A reformer Tessedik : Tessedik Sámuel összegyűjtött írásai. Szarvas: Tessedik Sámuel Főiskola, 2002 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* A szikesek javításáról Tessedik születésének 270. évfordulóján. Szarvas : SZIE Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar : Tessedik Öreggazdász Egyesület, 2012 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Csománé Forgács Emma: Tessedik Sámuel kora és tevékenysége. In: [http://epa.oszk.hu/00000/00011/00047/pdf/Iskolakultura_EPA00011_2001_03_081-089.pdf Iskolakultúra. 117. évf. 1. szám (2001) 126–132. p.]
* Gávai Gaál Jenő: Egy elfelejtett nagy emberünk Thessedik Sámuel emlékezete. In: Nemzetgazdasági és szociálpolitikai válogatott tanulmányainak újabb rendszeres gyűjteménye. 2. köt. Budapest : Pátria Nyomda, 1932. 7–38. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Hanzó Lajos: Tessedik és a filantrópizmus. Szarvas : Óvónőképző Intézet, 1962 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Hanzó Lajos: Tessedik és az európai gazdaságtudomány. In: Agrártörténeti Szemle, 2. szám (1961)
* Isten lelki házának felszentelése: Tessedik Sámuel templomszentelési igehirdetése: Békéscsaba, 1745. Szerk.: Bakay Péter. Békéscsaba : Békéscsabai Evangélikus Egyházközség, 2018 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Kovács Gábor: Tessedik Sámuel és a parasztság. In: Agrártörténeti Szemle, 2. szám (1961)
* Lakos Sándor: Tessedik Sámuel és a német szellemi élet. Budapest : Lakos Sándor, 1940 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Nádor Jenő: A magyar falumunka megalapítása: emlékezés Tessedik Sámuelre. Budapesten, a Luther-Társaság 1939. évi febr. hó 27-én tartott estjén előadta Nádor Jenő. Budapest : Luther Társaság, 1942 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Nádor Jenő: Tessedik Sámuel írásainak címjegyzéke. In: Agrártörténeti Szemle, 2. szám (1961)
* Nádor Jenő–Kemény Gábor: Tessedik Sámuel élete és munkája. Budapest, 1936
* Penyigei Dénes: Tessedik Sámuel. In: Agrártörténeti Szemle, 2. szám (1961)
* Penyigei Dénes: Tessedik Sámuel. In: Agrokémia és Talajtan, 8. szám (1980)
* Pilishegyi József, Dr.: 250 éve született Tessedik Sámuel. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1992_04/?query=tessedik%20s%C3%A1muel&pg=236&layout=s Békés Megyei Népújság, 47. évf. 93. szám, (1992. április 18–20.) 13. p.] 
* Ruzicskay György: Tessedik Sámuel élete / Ruzicskay György rajzműve. Szarvas : Városi Tanács ; Békéscsaba : Békés Megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya, 1970 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szabó Miklós: Tessedik Sámuel élete és munkássága. Budapest : Mezőgazdasági Múzeum, 1960 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szelényi Ödön: Az első magyar munkáspedagógus : Tessedik Sámuel élete és munkássága. Budapest : Lampel, 1920 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) 
* Szeniczey Vilma: Szeniczey Vilma Tessedik Sámuelről. Szarvas : Szent István Egyetem  Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar : Tessedik Öreggazdász Egyesület, 2013 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Tamássy István: Tessedik Sámuel a pedagógus. In: Agrártörténeti Szemle, 2. szám (1961) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Tessedik díszpolgár. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Nepszabadsag_2000_01/?query=tessedik%20d%C3%ADszpolg%C3%A1r&pg=164&layout=s Népszabadság, 58. évf. 7. szám (2000. január 10.) 19. p.]
* Tessedik öröksége a XXI. században: tudományos tanácskozás: Szarvas, 2004. december 10. Szarvas : Tessedik Sámuel Főiskola, 2004 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Tessedik Sámuel (1742–1820). In: Békés megye sportjának története a kezdetektől a felszabadulásig. Szerk.: Kun László. Békéscsaba : Békés Megyei Tanácsa, 1988. 18–19. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Tessedik Sámuel írásaiból. ford.: Zsilinszky Mihály, Kónyi János. Békéscsaba : Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola : Magyar Pedagógiai Társaság Békés Megyei Tagozat, 1970 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Tessedik Sámuel: "Első kisérlet a magyarországi, Békés megyei, szarvasi gyakorlati-mezőgazdasági-szorgalmatossági-tanintézet pragmatikus bemutatására". In: Pedagógiai Szemle, 13. évf. 4. szám (1963) 320–329. p.
* Tessedik Sámuel: „.. a jó iskola mind a népre, mind az államra éldást és boldogságot hoz”. In: [http://epa.oszk.hu/03000/03018/00212/pdf/EPA03018_honismeret_2009_03_014-022.pdf Honismeret. 37. évf. 3. szám (2009) 14–17. p.]
* Tessedik Sámuel: Szólok az oktatók rendjéről. In: Magyar Felsőoktatás, 3. szám (2001) 1–2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Tóth Lajos, Dr.: A jakobinus mozgalom és Tessedik Sámuel. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1975_10/?query=tessedik%20s%C3%A1muel&pg=209&layout=s Békés Megyei Népújság, 30. évf. 252. szám (1975. október 26.) Köröstáj kulturális melléklet]
* Tóth Lajos, Dr.: Tessedik a tanügy korszerűsítésért az 1791-es pesti zsinaton. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1987_03/?query=tessedik%20s%C3%A1muel&pg=103&layout=s Békés Megyei Népújság, 42. évf. 62. szám (1987. március 14.) 8. p.]
* Tóth Lajos: Tessedik Sámuel az iskoláskor előtti nevelésről. In: Óvodai Nevelés, 31. évf. 2. szám (1978) 43–46. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Tóth Lajos: Tessedik Sámuel ifjúsága. In: Új Auróra, 1. szám (1980) 111–118. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Tóth Lajos: Tessedik Sámuel pedagógiai reformtevékenysége. Budapest : Tankönyvkiadó Vállalat, 1980 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Ünnep előtt. In: [http://epa.oszk.hu/01900/01970/01377/pdf/EPA01970_SZVID_1942_015.pdf Szarvas és Vidéke, 4. évf. 15. szám (1942. április 10.) 1. p.]
* Vácz Elemér: Tessedik Sámuel, 1742–1942. Nyíregyházi Luther Szövetség, 1942 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Vincze Ferenc: Kétszáz éve nyitotta meg kapuit Tessedik Sámuel gazdasági. In: Honismeret,  8. évf. 2. szám (1980) 25–27. p.
* Vincze László: Tessedik Sámuel élete és pedagógiai munkássága. In: Pedagógiai Szemle, 4. szám (1953) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Vincze László: Tessedik Sámuel levele. In: Köznevelés, 18. évf. 8. szám (1962) 245–246. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Vincze László: Tessedik Sámuel Olvasókönyve. In: Pedagógiai Szemle, 24. évf. 7–8. szám (1974. július–augusztus) 66–683. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Wellmann Imre: Tessedik és a magyar agrárfejlődés. In: Agrártörténeti Szemle, 2. szám (1961) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Wellmann Imre: Tessedik Sámuel. Budapest: Művelt Nép Könyvkiadó, 1954 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Külső hivatkozások ==
* A karikatúraszobrászattól a sporton át a barokkig. In: [http://hippocrateslap.hu/index.php?mact=News,cntnt01,detail,0&cntnt01articleid=624&cntnt01returnid=113 Hippocrateslap.hu]
* Búzaültetéssel bizonyíthatjuk, hogy megértettük Tessedik üzenetét. In: [https://www.evangelikus.hu/buzaultetes-tessedik Evangelikus.hu]
* Czupy György: Tessedik Sámuel – 1–3. In: [http://hetedhethatar.hu/hethatar/?p=8225 Hetedhethatar.hu]
* Hungarikum lett a magyar akácfa. In: [https://www.beol.hu/bekes/kozelet-bekes/hungarikum-lett-a-magyar-akacfa-553701/ Beol.hu]
* Hungarikum lett az akácfa és az akácméz. In: [https://index.hu/belfold/2014/05/16/hungarikum_lett_az_akacfa_es_az_akacmez/ Index.hu]
* Mesélnek a fák : a szarvasi Tessedik-akác. In: [https://www.garden-kerteszet.hu/ma_files/tessedik_akac.pdf Garden-kerteszet.hu]
* Nádor István: Tessedik Sámuel szerepe az Alföld fásításában. In: [http://erdeszetilapok.oszk.hu/01461/pdf/EL_1960_10_380-384.pdf Erdeszetilapok.oszk.hu]
* Születésének 275. évfordulóján szülővárosában és szolgálati helyén is megemlékeztek Tessedik Sámuelről. In: [https://www.evangelikus.hu/tessedik-275 Evangelikus.hu]
* Tessedik Sámuel (1742–1820). In: [http://mek.oszk.hu/00000/00058/html/tessedik.htm Mek.oszk.hu]
* Tessedik Sámuel emléktábla – Szarvas. In: [http://reformacio.mnl.gov.hu/printpdf/745?og_ref=53 Reformacio.mnl.gov.hu]
* Tessedik Sámuel–Berzeviczy Gergely: A parasztok állapotáról Magyarországon. In: [http://mek.oszk.hu/04800/04869/index.phtml Mek.oszk.hu]

[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Egyházi személyek]]
[[Kategória:Pedagógusok]]
[[Kategória:Agrárszakemberek]]
[[Kategória:Szarvas]]