Szilágyi András (művészeti író) forrásának megtekintése

{{SHORTDESC:filozófus, költő, művészeti író}}
{{InfoboxSzemely
|nev = Szilágyi András
|kep = [[Fájl:Szilagyi andras 01.jpg|300px]]
|kepalairas =
|szuletesinev =
|szuletesidatum = [[1954]]. [[június 23.]]
|szuletesihely = [[Békéscsaba]]
|halalozasidatum =
|halalozasihely =
|sirhely =
|hazastars = Tokai Marietta
|foglalkozas = filozófus, költő, művészeti író
}}== Élete ==
Szilágyi András '''[[1954]]. [[június 23.|június 23-án]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]]'''. Édesapja Szilágyi András, édesanyja Szalai Erzsébet. Testvére Szilágyi Magdolna.

[[1973]] és [[1977]] között a Budapesti Műszaki Egyetemen tanult, '''gépészmérnök oklevelet szerzett'''. [[1984|1984-ben]] az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karán '''esztétika–népművelés szakon diplomázott'''. [[1997]]–[[1998|1998-ban]] az ELTE Bölcsészettudományi Karán '''művészeti menedzser''' végzettséget szerzett. [[1999]]–[[2003]] között a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán '''filozófiai tanulmányokat folytatott'''.

Tokai Mariettát vette feleségül, két gyermekük született, Szabolcs és Marietta.

== Munkássága ==
A mérnöki diploma megszerzése után, [[1977]] és [[1985]] között gyakorlati mérnökként, tervezőként dolgozott. [[1985|1985-től]] [[1998|1998-ig]] a '''Debreceni Műhely''' és a '''Szenzual-Art Művészeti Társaság művészeti igazgatója''' volt, majd felsőfokú intézményekben oktatási tevékenységet végzett. Óraadóként '''egyetemen és főiskolán''' esztétikát, filozófiát, valamint kultúraelméletet '''oktat'''.

Filozófiai mélységű, kiemelt jelentőségű szellemtörténeti alapvetésű esztétikai elemzések, és kritikai teljesítmény jellemzi képzőművészeti tárgyú írásait. '''Kutatási területe a 20. századi kortárs magyar művészet''', különös tekintettel '''az Alföld régió békéstáji képzőművészete'''. '''Szabadszellemi foglalkozású''', az intézményi gondolkodástól független közelítésű szemléletet közvetít.

''„Ez a jelen s a közelmúlt valós értékeire figyelő szem nem tesz különbséget a stílszerű megnyilatkozások között: a hagyományosabb és az újszerű formaképzés egyaránt közel áll hozzá, s elemző megértéssel nyúl a Békéstájon sem ismeretlen még újszerűbb kifejező eszközökhöz, műfajokhoz. S teszi mindezt nem csupán biztos ítélő képesség birtokában, hanem elméleti, filozófiai alapvetéssel felvértezve és az így értelmezett művészetet megillető fogalomtárral”'' – '''Dr. Mezei Ottó''' művészettörténész, professzor.

'''Dr. Wehner Tibor''' művészettörténész, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus osztályvezetője szerint Szilágyi András ''„a kortárs képzőművészet, és ezen belül elsősorban a Békéstáj művészetének interpretátora és dokumentátora; egy olyan régió művészetének krónikáját írja, amely mindeddig méltatlanul kevés figyelmet, szakmai visszajelzést kapott”''.

''„(...) Szilágyi András szolgálatot vállalt. Szolgálatot a képzőművészet érdekében és szolgálatot a szűkebb környezet, a viharsarok országos és egyetemes kulturális folyamatokba való helyezésével (...)”'' – '''Dr. Bereczky Lóránd''' művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója.

Művészettörténeti tanulmányai elsősorban az ''Auróra'', ''[[Bárka]]'' és ''Várad'' című folyóiratokban jelentek meg. Kulturális rovatok cikkeinek, kritikák, katalógusok, előszavak és versek szerzője.

''„Szilágyi András különös költészetét már a kezdetektől a brutális őszinteség és a drámai lét jelenvalósága jellemzi”'' – '''Sass Ervin''' író, költő. 

''„Az emberi létezés titkairól sokat tudó költő »eltéphetetlen« szállal kötődik a képzőművészethez, ami nemcsak a kép-versek és a versnyelv fogalmiságában, hanem a nyelvi játékok sokszínűségében is tetten érhető”'' – '''Kiss László''' író, kritikus.

Szilágyi András tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesület Művészetíró szakosztályának, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Művészetkritikai szakosztályának, a Magyar Képző- és Iparművészeti Szövetség Művészetírói szakosztály Kállai Ernő Körének, a Békéstáji Művészeti Társaságnak és a Körös Irodalmi Társaságnak.

'''Kiállításrendezőként''' is tevékenykedett, számos egyéni és csoportos kiállítás – többek között Bukta Imre, Félegyházi László, holó Hóbel László, [[Lipták Pál (1922–2007)|Lipták Pál]], Lóránt János, Németh József, [[Perlrott-Csaba Vilmos (1880–1955)|Perlrott-Csaba Vilmos]], [[Schéner Mihály (1923–2009)|Schéner Mihály]], Szentgyörgyi József, Topor András, Tóth Ernő, a Békéstáji Művészeti Társaság tárlata – fűződik a nevéhez.

== Díjak, elismerések ==
* Bárka-díj (2003)
* Körösök Gyöngye Díj (2010)

== Főbb művei ==
* A képzőművészet szellemterében (esszékötet, 1998)
* Titkos találkozások kútjánál (Tóth Ernő képzőművészetét bemutató kötet, 1999)
* Árvafelejtés (verskötet, 1999)
* Némán hordott (verskötet, 2000)
* Műérték, Műár (tanulmánykötet, 2001)
* Honi műkereskedelem szcénája (tanulmánykötet, 2002)
* Szájvédő-szív (verskötet, 2005)
* Mengyán András képzőművész életművét bemutató kötet (2008)
* A képzőművészet lélekterében (esszé- és tanulmánykötet, 2008) 
* Szentgyörgyi József (monográfia, 2009)
* Agancsos kóbor állat (verskötet, 2010)
* Képhántás (esszé- és tanulmánykötet, 2010)
* Fedő és fedett rétegek (tanulmány és kritikakötet, 2011)
* Zúzalék (verskötet, 2013)
* Képidő-időkép (2022)

== Források ==
* Ki kicsoda Békéscsabán '99. Fel. szerk.: Nemesi László. Gyula : Lovász és Tsa Bt, 1999. 134. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Kortárs magyar művészeti lexikon. 3., P–Z. Főszerk.: Fitz Péter. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2001. 574–575. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szilágyi András [http://szil-art.hupont.hu/ honlapja] (Látogatva: 2022. 05. 16.)
* Szilágyi András: Képidő-időkép
* Szilágyi András: Zúzalék : válogatott és új versek, 1995–2013. Békéscsaba : Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház, 2013 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Kapcsolódó irodalom ==
* A Békéstáji Művészeti Társaság tíz éve. Szerk.: Barabás Ferenc, Kállai Júlia, Lonovics László. Békéscsaba : Békéstáji Művészeti Társaság, 2002 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* A Békéstáji Művészeti Társaság, 1991-2016. Szerk.: Cs. Tóth János, Gnandt János, Lonovics László. Békéscsaba : Csabagyöngye Kulturális Közp., 2017 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Irodalmárok]]
[[Kategória:Pedagógusok]]
[[Kategória:Gépészmérnökök]]