Révész Margit (1885–1956) forrásának megtekintése

{{SHORTDESC:orvos, gyermekpszichológus}}
{{InfoboxSzemely
|nev = Révész Margit
|kep = [[Fájl:Revesz margit 01.jpg|300px]]
|kepalairas =
|szuletesinev =
|szuletesidatum = [[1885]]. [[augusztus 25.]]
|szuletesihely = Bácsfeketehegy, Szerbia
|halalozasidatum = [[1956]]. [[április 21.]]
|halalozasihely = Budapest
|sirhely =
|hazastars =
|foglalkozas = orvos, gyermekpszichológus
}}== Az első gimnazista lány ==
Révész Margit '''[[1885]]. [[augusztus 25.|augusztus 25-én]] született Bácsfeketehegyen''' (ma: Feketic, Szerbia) egy hatgyerekes családban. '''Édesapja dr. Révész (Reisz) Fülöp''', anyja Valentin Cecília. Révész Fülöp az 1850-es években települt át Árva vármegyéből [[Békéscsaba|Békéscsabára]]. Középiskolai tanulmányait a helyi algimnáziumban és Nagyváradon, az orvosi egyetemet Pesten végezte, majd Berlinben '''fogorvosnak tanult'''. Diplomája megszerzése után Bácsfeketehegy községi orvosa lett, de családjával együtt [[1892|1892-ben]] ismét '''Békéscsabára költözött''', ahol fogorvosi rendelőt nyitott.

'''Révész Margit''' a középiskola első öt osztályát végig kitűnő tanulóként a békéscsabai Polgári Leányiskolában végezte el, majd [[1900]] szeptemberében ‒ minisztériumi engedéllyel ‒ magántanulóként letette a különbözeti vizsgát, jeles eredménnyel, és ezzel '''a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Rudolf Főgimnázium]] első leánytanulója lett'''. A kor szellemét hűen idézi a Békésmegyei Közlönynek az esemény kapcsán közölt híre:

'' '''Leány-gimnazista.''' A Rudolf Gimnáziumban szeptember 12-én tartották a magántanulók vizsgálatait, amikor egy leánytanuló is megpróbálkozott a gimnáziumi tanulmányok nehézségeivel. Révész Margit kisasszony ‒ dr. Révész Fülöp csabai orvos leánya ‒ tett magánvizsgálatot a főgimnázium V. osztályának tantárgyaiból, s fényes eredménnyel megmutatta, hogy a női értelem a szellemi haladásban bizton elérheti azt a fokot, melyet a férfiész; okos feleleteivel a tanárok teljesen meg voltak elégedve, s értelmes beszédét élvezettel hallgatták. A vizsgálatot minden tantárgyból jelesen tette le, s a folyó iskolai évre nyomban beiratkozott a VI. osztályba magántanulónak. A kisasszony a Rudolf Főgimnáziumnak eddig az első leánytanulója.''

'''[[1903|1903-ban]] tiszta jeles eredménnyel érettségizett le''' a Rudolf Főgimnáziumban. Már 29 évesen, [[1914|1914-ben]], egykori iskolájában kiegészítő érettségi bizonyítványt szerzett görög nyelvből.

'''[[1903|1903-ban]] felvételt nyert a Budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem orvosi karára''', ahol szintén kitűnő eredménnyel tanult, amiért [[1905|1905-ben]] miniszteri kitüntetésben részesült; a hallgatók azon 5 százalékához tartozott, aki az akkori szóhasználat szerint „kitüntetéssel tette le vizsgálatait.” Az egyetemet '''[[1909|1909-ben]]''' végezte el, '''idegorvosi diplomát szerzett'''. Tanulmányai után a Magyar Kir. Gyógypedagógiai Laboratóriumban, majd az Idegkórtani Klinikán szerzett gyakorlati tapasztalatot.

Révész Margit '''[[1956]]. [[április 21.|április 21-én]] hunyt el Budapesten'''.

== A Szani ==
[[Fájl:Revesz margit 02.jpg|bélyegkép|300px|A szanatórium látképe]]
[[Fájl:Revesz margit 03.jpg|bélyegkép|300px|A gyermekszanatórium főpavilonja]]
'''Berlini külföldi gyakorlata után határozta el, hogy önálló gyógypedagógiai gyermekszanatóriumot és erdei iskolát nyit''' Budán, Zugliget egyik legszebb helyén, a János-hegy tövében, a Tündér-szikla szomszédságában. Nagy kölcsönöket vett fel édesapja kezességvállalása mellett, hogy álmát ‒ hegyes-erdős környéken dolgozni és élni ‒ első férjével megvalósítsa. '''[[1909]]. [[március 28.|március 28-án]] lépett házasságra dr. Dósai Mihállyal''', a lipótmezei elmegyógyintézet másodorvosával. Egy '''lányuk''' született, '''Dósai Margit''', aki az 1930-as években édesanyja intézetének négyosztályos elemi erdei iskolájában is dolgozott és tanított.

[[1910|1910-ben]] vásárolta meg a Remete út 18. szám alatt [[1870|1870-ben]] épített villát és hat hold nagyságú ősparkot. Az épületben kisebb átalakítások után '''[[1911|1911-ben]] nyílt meg a Révész Margit Gyógypedagógiai Gyermekszanatórium és Erdei Iskola''' ‒ közismert nevén a Szani ‒ „ideges, gyengén fejlett, üdülésre szoruló vagy más okból otthon nehezen nevelhető gyermekeknek és fiatalkorúaknak gyógyítása és nevelése” céljából. Ezzel Révész Margit az országban '''elsőként alapított olyan intézetet és erdei iskolát, ahol a közvetlen természeti környezet a nevelés, az oktatás és gyógyítás szerves részévé válhatott'''. Kezdetben tizenöt gyereket tudott fogadni az intézmény, de [[1915|1915-ben]] a villát 190 négyzetméter alapterületű épületszárnnyal toldották meg, [[1921|1921-ben]] pedig a szanatórium egy további épülettel bővült.

Az [[1919|1919-es]] Magyar Tanácsköztársaság nagy változást hozott a Szani és Révész Margit életében. A proletárdiktatúra alatt államosították a szanatóriumot, s bár működését meghagyták, állami felügyelőt jelöltek ki Hrabovszky József személyében. A Tanácsköztársaság bukása után Révész Margit visszakapta a szanatóriumot és a parkot, és '''[[1921|1921-ben]] házasságot kötött Hrabovszky Józseffel. A férj vette át a szanatórium igazgatását''', így Révész Margit minden idejét a gyógyításnak és a nevelésnek, hivatásának szentelhette. Három év alatt '''három Hrabovszky gyerek született''', Anna [[1922|1922-ben]], János [[1923|1923-ban]], Gábor-József [[1925|1925-ben]].

'''Az intézet az 1920-as évek második felére érte el virágzásának első csúcsát.''' A harmincas évek világválságát átvészelve [[1938|1938-ban]] már ismét teltház volt a szanatóriumban. Iskolaidőszakban 3‒14 éves fiúk és korhatár nélkül lányok, nyáron megerősödésre szoruló gyerekek és felnőttek voltak az intézet lakói. Huszonöt főnyi pedagógus-, orvos- és segítő személyzet látta el a szanatórium és erdei iskola mintegy hetven lakóját. A Szaniban a gyógyítás és nevelés legfontosabb eszköze a természeti környezet volt; ha az időjárás megengedte, a tanórákat és a foglalkozásokat a szabadban tartották. A tanítás 6-10 fős osztályokban folyt.

'''A világháború alatt zsidó gyermekeket rejtegettek a szanatórium falai között.''' Révész Margit üldöztetett felnőtteket is ellátott hamis papírokkal, ezzel sok ember életét sikerült megmentenie. '''A háború után''' [[1946|1946-ben]] két évre '''bérbe adták az épületegyüttest a Joint nemzetközi zsidó segélyszervezetnek''', mely árván maradt gyerekeknek biztosított ellátást. A bérleti szerződés lejárta után '''az ingatlant államosították''', és elindult az állagromlás. Ipari tanoncok elszállásolására, politikai iskolának is használták a villát, [[1954|1954-től]] pedig '''szükséglakásokat alakítottak ki''' az épületekben. Az 1960-as években hivatalosan is bontásra ítélték az épületegyüttest. A Libegő építése miatt [[1969|1969-ben]] el is tüntették a toldalékszárnyat. Az épületegyüttes az 1980-as évek közepén kezdett elnéptelenedni, amikor '''a helyi tanács megkezdte a családok kiköltöztetését'''. Nem sokkal később az épületekben megjelentek a hajléktalanok. A kerület száz körüli helyi védelem alá került épületéből ez a villa az egyetlen, amely '''akkor vált ([[1996|1996-ban]]) hivatalosan védetté, amikor már lebontották. A villát [[2014|2014-re]] visszaépítették''', azóta társasházként funkcionál.

== Tudományos karrier ==
Révész Margit főként '''gyermeklélektani, gyógypedagógiai és kriminálpedagógiai kérdésekkel, nehezen nevelhető gyermekek és „erkölcsi fogyatékos” fiatalok pszichés jelenségeinek vizsgálatával, gyógyításával és gyógyító nevelésével foglalkozott'''. '''Számos''' gyermeklélektani, gyógypedagógiai tanulmánya, '''cikke jelent meg tudományos folyóiratokban magyar és német nyelven'''. A nőlélektan és a nőtörténetírás iránt is érdeklődött. Az első magyar könyvtárosnővel, '''Czeke Marianne-nal közösen jelentette meg Brunszvik Teréz életrajzát, naplóit és feljegyzéseit'''. A Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán is tartott előadásokat kísérleti lélektanból, és tevékenyen részt vett minden hazai gyermektanulmányi és -lélektani mozgalomban. '''Szerkesztette a Magyar Gyógypedagógia, a Gyermek és Jövőnk útjai című folyóiratokat.''' Számos szakmai és társadalmi szervezetben tevékenykedett, [[1930|1930-ban]] a Magyar Gyermektanulmányi és Gyakorlati Lélektani Társaság általános pszichológiai osztályának elnökévé választották meg.

== Főbb munkái, publikációi ==
* Gyenge tehetségűek számoló képessége és annak pontosabb értékelése (A Gyermek, 1907)
* Experimentelle Beiträge zur Psychologie der moralisch verkommenen Kinder (Budapest, 1911)
* Leányok idegessége (Budapest, 1912)
* Az erkölcsi elmezavar lélektani és gyógypedagógiai szempontból (Budapest, 1913)
* Az erkölcsileg elzüllött gyermekek (Budapest, 1913)
* A kriminálpedagógia lélektani alapjai (Budapest, 1916)
* Az erkölcsileg züllött gyermek javító és gyógyító nevelésének pszichológiai irányelvei (Budapest, 1918)
* A nő lélektana Kretschmer tanai szempontjából (Budapest, 1924)
* A „nehezen nevelhető” gyermek elmeorvosi és gyógypedagógiai szempontból (Budapest, 1926)
* Gróf Brunszvik Teréz élet- és jellemrajza. Czeke Marianne-nal (Budapest‒Pécs, 1926)
* Az erkölcsi fogyatékosok orvosi védelme (Magyar Gyógypedagógia, 1927)
* A tehetség általános problémái ‒ A kutató lélektana (Tehetség-problémák, Budapest, 1930)
* Az orvos szerepe a nehezen nevelhető gyermekek és fiatalkorúak fejlesztésében (Kalocsa, 1934)
* Az ideges gyermek (Családi kincsestár, Budapest, 1938)
* Az egyes életszakaszok lelki dinamizmusa (Budapesti Orvosi Újság, 1942)
* Háború sújtotta gyermekek (Köznevelés, 1948)

== Lásd még ==
* [[Révész Sándor (1889–1944)]]

== Források ==
* A békéscsabai ág. h. ev. Rudolf-főgimnázium 49. értesítője az 1913‒1914. iskolai évről. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés, 40. évf. 45. szám (1908. november 8.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békésmegyei Közlöny, 27. évf. 74. szám (1900. szeptember 16.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békésmegyei Közlöny, 30. évf. 40. szám (1903. május 17.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békésmegyei Közlöny, 32. évf. 84. szám (1905. szeptember 3.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 27. szám (1909. április 4.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Délmagyarország, 6. évf. 206. szám (1930. szeptember 14.)
* Farkas János László: Dr. Révész Sándor Békéscsabáról. In: Múlt és Jövő, 2007/3. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Kertész J. István: [https://12.kerület.ittlakunk.hu/utcak-terek/130903/tarsashaz-epul-az-egykori-szani-helyen Társasház épül az egykori Szani helyén] (Látogatva: 2018. 08. 01.)
* Salamin András: A Szani – Hrabovszkyné dr. Révész Margit Gyógypedagógiai Gyermekszanatóriuma a Remete út 18. alatt. Infotop Kft., Budapest, 1998
* Salamin András: [http://www.bpht.hu/historiak/137.pdf Budapest-Zugligeti Egyesület] (Látogatva: 2018. 08. 01.)
* Spányik Miklós: A hegy szelleme. In: [https://www.es.hu/cikk/2017-09-29/spanyik-miklos/a-hegy-szelleme.html Élet és Irodalom online] (Látogatva: 2018. 08. 01.)
* Szeredi Helga: [http://valasz.hu/pest-budai-latkep-porbol-lett-70361 Porból lett] (Látogatva: 2018. 08. 01.)
* Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk.: Markó László. Budapest : Magyar Könyvklub, 2002 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Újság, 9. évf. 280. szám (1933. december 10.)

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Orvosok]]
[[Kategória:Egészségügyi szakemberek]]