Puskás Lajos (1892–1969) forrásának megtekintése

{{SHORTDESC:gépészmérnök, szövőgyári igazgató}}
{{InfoboxSzemely
|nev = Puskás Lajos
|kep = [[Fájl:Puskas lajos 01.jpg|300px]]
|kepalairas =
|szuletesinev =
|szuletesidatum = [[1892]]. [[február 4.]]
|szuletesihely = Szatmárnémeti, Románia
|halalozasidatum = [[1969]]. [[április 17.]]
|halalozasihely = Budapest
|sirhely =
|hazastars = Várkonyi Dalma
|foglalkozas = gépészmérnök, szövőgyári igazgató
}}== Élete, munkássága ==
'''Szatmárnémetiben született [[1892]]. [[február 4.|február 4-én]]''', Puskás Károly és Martha Erzsébet gyermekeként. 

Középiskoláit szülővárosában, egyetemi tanulmányait a''' budapesti Királyi József Műegyetemen végezte''', [[1914]]-ben szerezte meg mérnöki oklevelét. '''Németországban képezte magát szövőmérnöknek.''' 1914-től [[1919]]-ig a műegyetemen a textilipari, illetve a mechanikai technológiai tanszéken előbb tanársegéd, majd adjunktus lett. [[1920]]-ban az országos központi árvizsgáló bizottság textilosztályának előadója volt. 

Az [[1923]]-ban '''Várkonyi Dalmával''' (1892‒1971) kötött házasságából '''egy lánya (Éva) és egy fia (Endre)''' született. 

Gyoroki Gyurkó Pál festőművész Puskás Lajos és felesége portréját is megfestette.

Puskás Lajos '''77 éves korában, [[1969]]. [[április 17.|április 17]]-én Budapesten hunyt el'''.

== A csabai selyemgyár ==

Békéscsaba első textilüzemét a '''Magyar Királyi Selyemfonodák Haszonbérlete Rt.''' budapesti cége építette [[1907]]‒[[1909]] között a körgát mellett, a Békési úton. A részvénytársaság a gyártelepítést a környéken folyó nagyarányú selyemhernyó-tenyésztésre alapozta. A száz méter hosszúságú, emeletes Csabai Selyemfonoda látványos üzemépülete [[1916]]-ig dolgozott eredeti formájában. A '''háború közbeszólt''', az üzem olasz kezelői hazamentek, a selyemfonodát leszerelték, és az '''épületben hadikórház kezdte el működését'''. Amikor újra indulhatott volna a termelés, a bevonuló román királyi csapatok teljesen kifosztották az épületet, a berendezéseket leszerelték, és hadizsákmányként Romániába szállították. 

A '''Selyemfonodák Haszonbérlete Rt'''. ‒ Schober József központi igazgató kezdeményezésére ‒ [[1920|1920-ban]] bérbe vette az államtól az üres épületet, és abban '''Merkur Szövöde''' néven szövőüzemet létesített [[1921|1921-ben]]. 
A selyemtermelést biztosító területek elvesztése miatt a selyemfonoda helyett az országban kevésbé elterjedt '''pamutszövőgyárat hoztak létre'''. A szövőgyár berendezése '''a vidékre vezényelt, [[1921|1921-ben]] kinevezett Puskás Lajos igazgató tervei szerint''' történt. Elévülhetetlen érdemei voltak [[Berthóty István (1872–1929)|dr. Berthóty István]] polgármesternek, dr. Debreczeny Lajos rendőrfőkapitánynak, [[Ádám (Áchim) Gusztáv (1859–1946)|Ádám Gusztáv]] főmérnöknek, valamint [[Bankó (Baukó) András (1891–1970)|Baukó András]] mérnöknek abban, hogy a szövöde megkezdhette működését.

Az új cég [[1922]]-ben közel 100 géppel dolgozott az emeleti teremben, majd [[1923]]-ban a földszinten is megindult a termelés. [[1924]]-ben már 185-en dolgoztak a Merkurban, ahol len-, pamut- és műselyem szöveteket állítottak elő. A néhány esztendő alatt szembetűnő fejlődésen keresztülmenő vállalat [[1924|1924-ben]] '''első állami díj'''at kapott. Később a gyár 250 munkást foglalkoztatott, és 300 szövőszékkel működött. A termékek legnagyobb részét budapesti nagykereskedők vették át, de Békéscsabán is jelentős mennyiség került piacra. [[1928|1928-as]] adat szerint évente nagyjából 2,5 millió méter szövetárut állítottak elő.

'''[[1932]]-ben a gazdasági válság hatására a részvénytársaságot felszámolták, az üzem a Soroksári Textilipari Rt. fiókgyára lett.''' A selyemfonodát [[1948]] márciusában államosították, és '''Békéscsabai Pamutszövő Nemzeti Vállalat néven működött tovább'''. Fennállásának 80 éves jubileumát [[1987]]-ben mint a '''Pamuttextilművek Békéscsabai Gyára''' ünnepelte meg. A rendszerváltás után sok más gyárhoz hasonlóan a város legrégebbi textilüzemét is bezárták. Napjainkban a selyemfonoda épületei különböző üzleteknek adnak helyet.

Puskás Lajos békéscsabai tartózkodása során a csabai közélet különböző színterein képviselte magát. [[1922]] augusztusában az erzsébethelyi fürdőben megrendezett vízi ünnepély egyik bírája volt. [[1924|1924-ben]] létrejött a Városfejlesztő és Értékforgalmi Rt., melynek felügyelő bizottságának tagja volt. [[1924|1924-ben]] a békéscsabai iparkiállításért felelős bizottságban társelnöki pozíciót viselt. A Békéscsabai Önkéntes Mentőegyesület első közgyűlésén társelnökké választották.

Puskás Lajos [[1932]] után Kőszegen és Budapesten dolgozott. [[1952|1952-ben]] a Textilipari Kutatóintézet osztályvezető helyettese lett. A Budapesti Műszaki Egyetem Tanácsa '''[[1966|1966-ban]] aranydiplomát ítélt''' munkássága elismeréseként.

== Források ==
* A főispán és az alispán a mentők fővédnöke. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1924_3/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=228&layout=s Békésmegyei Közlöny, 51. évf. 189. szám (1924. szeptember 2.) 1–2. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)
* A „Merkur” szövőgyár ünnepélyes bemutatása. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1922_04-06/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=273&layout=s Körösvidék, 3. évf. 132. szám. (1922. június 11.) 2. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)
* Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba :  Ádám G., 1930. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia, főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békésvármegye Törvényhatóságának Bizottságai és Albizottságai. (Békésvármegye Hivatalos Lapja 1932. évfolyama tárgymutatójának melléklete.) összeáll.: Uhrin László. Gyula : Dobay János Könyvnyomdája. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesVarmegyeHivatalosLapja_1932/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=3&layout=s 4. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)
* I. Békéscsabai Ipari és Mezőgazdasági Kiállítás és Árumintavásár. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1924_3/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=174&layout=s Békésmegyei Közlöny, 51. évf. 177. szám (1924. augusztus 17.) 3–4. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)
* Gécs Béla: Békéscsaba ipartörténete. In: [http://www.bekescsaba.hu/index.fcgi?rx=&nyelv=hu&menuparam5=435&type=5 Békéscsaba.hu] (Látogatva: 2018. 01. 04.)
* Gyoroki Gyurkó Pál kiállitása. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1929_1/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=124&layout=s Békésmegyei Közlöny, 56. évf. 18. szám (1929. január 22.) 5. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)
* Magyar Hét : Békéscsaba kereskedői és iparosai méltóan veszik ki részüket a magyar hétből. Beszámoló Békéscsaba gyáriparáról. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1928_4/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=166&layout=s Békésmegyei Közlöny, 55. évf. 250. szám (1928. november 4.) 3–4. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)
* Nagy iparkiállítás és árumintavásár lesz pünkösdkor Csabán. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1924_1/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=29&layout=s Békésmegyei Közlöny, 51. évf. 7. szám (1924. január 22.) 2. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)
* 8. sz. Jegyzőkönyv. Készült az Egyetemi Tanács 1967. junius 5-én tartott ülésén. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BME_ET_1966-1967/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22%2Bigazgat%C3%B3%2Bmerk%C3%BAr&pg=135&layout=s 12. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)
* Puskás Lajos: A „Merkur” gyárszentelése. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1922_04-06/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=283&layout=s Körösvidék, 3. évf. 133. szám (1922. június 13.) 4. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)
* Puskás Lajos életrajzi adatai. In: [https://www.geni.com/people/Lajos-Pusk%C3%A1s/6000000031073483417 geni.com] (Látogatva: 2018. 02. 26.)
* Részvénytársasági közgyülések. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1925_1/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=140&layout=s Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 27. szám, 5. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)
* Nyugtázás. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1926_01-03/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=22&layout=s Körösvidék, 7. évf. 5. szám (1926. január 8.) 3. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)
* Selyemfonoda – Merkur – Pamutszövő In: [http://csabaihazak.blog.hu/2015/12/10/selyemfonoda_merkur_pamutszovo Csabai házak blog] (Látogatva: 2018.01.04.)
* Viziünnepély. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1922_07-09/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=188&layout=s Körösvidék, 3. évf. 188. szám (1922. augusztus 19.) 3. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)

[[Kategória: személyek]]
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]] 
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
[[Kategória:Gépészmérnökök]]