Lux Jakab (1822–1876) forrásának megtekintése

{{SHORTDESC:orvos, a szabadságharc veteránja, Mezőberény jelentős alakja}}
{{InfoboxSzemely
|nev = Lux Jakab
|kep = 
|kepalairas =
|szuletesinev =
|szuletesidatum = [[1822]]. [[január 19.]]
|szuletesihely = Felka, Szlovákia
|halalozasidatum = [[1876]]. [[július 5.]]
|halalozasihely = [[Mezőberény]]
|sirhely = Mezőberény
|hazastars = Hathy Ludovika Lujza
|foglalkozas = orvos
}}== Élete ==
[[Fájl:Mezobereny lux jakab emlektabla.jpg|bélyegkép|300px|Emléktáblája Mezőberényben]]
'''[[1822]]. [[január 19.|január 19-én]] született''' a Szepes megyei '''Felkán'''. Édesapja Lux András, édesanyja Köhler Zsuzsánna.

'''Középiskoláit Eperjesen és Sárospatakon végezte.''' A magyar mellett jól beszélt latinul, németül és szlovákul is. Utóbbit a 8. huszárezrednél sajátíthatta el. 

A szabadságharc idején ismerte meg későbbi '''feleségét''', Hathy Sándor lányát, '''Hathy Ludovika Lujzát''' (1836–1919). Hathy Sándor a Wenckheim uradalom számontartója (számvevője) volt. Tíz gyermekükből mindössze öt nőtt fel.

[[1874|1874-ben]] felesége betegsége miatt Budapestre költöztek, majd a gyógyulást követően, [[1876]] májusában visszatértek Békés vármegyébe. 

Lux Jakab májgyulladás következtében, '''[[1876]]. [[július 5.|július 5-én]] hunyt el''' [[Mezőberény|Mezőberényben]]. [[július 7.|Július 7-én]] Mezőberényben helyezték örök nyugalomra.

Unokái katonaként harcoltak az I. világháborúban, közülük Lux Emil századorvos kötelességteljesítés közben elhunyt. A családnak az első világháborúban kettő, a másodikban egy tagja hunyt el.

== Munkássága ==
Ötödéves orvosnövendékként '''az [[1848]]–[[1849|49-es]] szabadságharc során belépett a 8. (Coburg) huszárezredbe''' és részt vett az alakulat Felső-magyarországi harcaiban. [[1849]] nyarán Mezőberényben állomásozott az ezred, és mivel jól beszélte az ott használatos három nyelvet (magyar, német, szlovák), könnyen szót értett a lakosokkal. A helyiek megszerették, majd amikor a terror elől menekült, bújtatták is.

Lux Jakab annyira tehetséges alorvos volt, hogy diploma nélkül is előléptették honvédorvos-főhadnaggyá. [[1850]]. [[szeptember 29.|szeptember 29-én]] '''Mezőberény közösségi orvosának választották'''. Tanulmányai befejezése miatt Pestre küldték. Szigorlata letételét követően, '''[[1851]]. [[február 1.|február 1-én]] hivatalosan is''' községi orvossá vált. Kettős orvostudor volt, a sebészeti orvosi szigorlatot is teljesítette. Sauer Ignác, a belgyógyászat professzora korán felfigyelt a tehetséges diákra. Sauer több alkalommal is meghívta maga mellé tanársegédnek Lux Jakabot. Lux szerette Mezőberényt, a községi orvosi állását többre tartotta, ezért folyton elutasította Sauer ajánlatait.
Lux tanulmányútja után '''szemkórházat állított fel''' Mezőberényben. Második tanulmányútja után '''ő volt az első – és sokáig az egyetlen – Békés vármegyében, aki komolyabb sebészeti munkákat végzett''' (sérvműtét, kőmetszés). '''Fürdőházat rendezett be''', amit szinte ingyen használhattak a betegek. A gyógyvizet kémiai anyagokkal saját maga készítette.
Dr. Hajnal István szerint Lux Jakab a belgyógyászatban volt a legsikeresebb, mivel nem takargatta, hanem felfedte az egészségügyi hibákat.  

''„A hányavetiség, a hiú tudományfitogtatás, az irigység, a rágalmazás ismeretlenek voltak előtte. Tudományos tekintélyét kartársai rovására sohasem emelte. Szeretettel egyengette fiatal kezdő kollegáinak pályakezdését, és mindig helyt adott a helyes ellenvéleménynek is. A betegeknek kezelő orvosukba vetett bizalmát soha meg nem rendítette.”'' – Dr. Hajnal István Lux Jakabról.

Lux alapította a '''Mezőberényi Olvasó Egyletet''', ami helyet adott a könyvtárnak és a művelődési háznak is. Ő hozta létre Mezőberényben a '''vegyeskarú dalárdát''' és a '''Népbankot''' is. Az I. Kerületi Evangélikus Egyház főfelügyelőjeként fontosnak tartotta az oktatást, amit minden erejével segített. A községi elöljáróság tagjaként a város tisztaságáért és az életmód javításáért harcolt. [[1863|1863-ban]] a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat tagja lett. Javaslatára [[1868|1868-ban]] Békés vármegye orvosai és gyógyszerészei Gyulán '''megalapították a Békés megyei Orvos-Gyógyszerész Egyletet'''. Elnöknek Lux Jakabot választották. Az egyletet hat évig vezette.

Többször jótékonykodott. [[1859|1859-ben]] a szeme világát veszített Répáczky András orvos részére 3 arany 60 korona összeget adományozott. [[1860|1860-ban]] az orvosi pályakérdések díjára 3 aranyat ajánlott fel. E célra haláláig minden évben további 3 aranyat áldozott.

Számos előadást tartott, több szakmai tanulmányt írt. Néhány előadása:
* [[1869]]. [[május 12.]] [[Békés]] – A driftériáról és kezeléséről
* [[1869]]. [[október 11.]] [[Szarvas]] – A húgykövek morzsolása
* [[1870]]. [[május 16.]] [[Orosháza]] – Általános vízkór
* [[1870]]. [[augusztus 29.]] Budapest, Magyar Orvosok és Természetjárók ülése – Az epehólyag sipolyon kiürült epekövekről
* [[1870]]. [[október 15.]] Mezőberény – Az izzag (allergiás kórkép)
* [[1872]]. [[május 25.]] [[Békéscsaba]] – Az újszülöttek ápolásáról az elválasztás idejéig
* [[1873]]. [[május 15.]] [[Szeghalom]] – Koleráról

== Emlékezete ==
* [[1965]]. [[augusztus 20.|augusztus 20-án]] '''Lux Jakab Emlékünnep'''et tartottak a tanácsháza dísztermében.
* Mezőberényben a Petőfi utcában '''[[Lux Jakab-emléktábla (Mezőberény)|emléktáblát]] avattak''' tiszteletére.
* Személye és tevékenysége a '''Mezőberényi Települési Értéktár''' része.

== Források ==
* Békés Megyei Népújság, 20. évf., 193. szám (1965) 1. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Hajnal István: Emlékbeszéd Dr. Lux Jakab felett : a Békésmegyei Orvos-gyógyszerész Egyletnek 1877. november 5-én Békés-Csabán tartott közgyűlésén felolvasta Hajnal István. Gyula : Dobay ny., 1877 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Mezőberényi Hírmondó 28. évf., 12. szám (2018) 6. p.
* Mezőberényi Hírmondó 29. évf., 3. szám (2019) 6. p.
* Orvosi Hetilap, 3. évf., 45. szám (1859) p.
* Orvosi Hetilap, 4. évf., 21. szám (1860) 421. p.
* Orvosi Hetilap, 7. évf., 37. szám (1863) 746. p.
* Orvosi Hetilap, 23. évf., 47. szám (1879) 1051. p.
* Orvosi Hetilap, 125. évf., 18. szám (1984) 1082–1084. p.

== Kapcsolódó irodalom ==
* Bak Mihály: Emlékek és emlékeim Mezőberény egészségügyének múltjából. Mezőberény : Mezőberényi Nagyközség Tanácsa, 1988. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Zétény Győző: A magyar szabadságharc honvédorvosai. Budapest : Egyetemi Nyomda, 1948

[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Mezőberény]]
[[Kategória:Orvosok]]
[[Kategória:Kategória:Egészségügyi szakemberek]]
[[Kategória:1848/49]]