Krupa András (1934–2015) forrásának megtekintése

{{SHORTDESC:tanár, néprajzkutató}}
{{InfoboxSzemely
|nev = Krupa András
|kep = [[Fájl:Krupa andras 01.jpg|300px]]
|kepalairas =
|szuletesinev =
|szuletesidatum = [[1934]]. [[október 1.]]
|szuletesihely = Csanádalberti
|halalozasidatum =  [[2015]]. [[július 14.]]
|halalozasihely =
|sirhely =
|hazastars = Nagy Katalin
|foglalkozas = tanár, néprajzkutató
}}== Élete ==
Dr. Krupa András '''[[1934]]. [[október 1.|október 1]]-én Csanádalbertin''', egy jelenleg Csongrád megyéhez tartozó településen született. Édesanyja '''Lóczi Mária''', apja '''Krupa András''', húga Mária. Felesége – korábbi középiskolai és egyetemi évfolyamtársa – '''Nagy Katalin''' ([[1935]]) szintén a tanári pályán dolgozott. Fia, '''Árpád''' (1959) pedagógus, lánya, '''Enikő''' (1963) agráregyetemet végzett, majd később pszicho-pedagógiai diplomát szerzett. Három unokája született.

Elemi és általános iskoláit szülőfalujában Csanádalbertin kezdte, majd több környező települést megjárva végül Tótkomlóson fejezte be az ország egyik első általános iskolai osztályában.

Középiskolai tanulmányait a szegedi Klauzál Gimnáziumban kezdte, de onnan helyhiány miatt több osztálytársával együtt Csongrádra, a '''Batsányi Gimnáziumba''' vitték. Itt érettségizett le kitűnő eredménnyel. A '''Szegedi Tudományegyetem magyar szakára''' [[1953]]-ban vették fel, a második évfolyamtól felvette a történelem szakot is. [[1957]]-ben okleveles középiskolai tanárként kitüntetéses diplomát kapott. '''[[1961]]-ben egyetemi doktori, majd történettudomány (néprajz) kandidátusa címet szerzett.''' Tanulmányai során több ösztöndíjat is nyert, melyek munkájában is segítették: például [[1986]]-ban a kisdoktori értekezésének megírásához, [[1984]]-ben a kandidátusi vizsgájához, [[1987]]–88-ban a délkelet-magyarországi szlovákok hiedelemvilágának feldolgozásához. 

Rövid, de súlyos betegség után, '''[[2015]]. [[július 14.|július 14]]-én hunyt el.'''

== Munkássága ==
A [[Szeghalom|szeghalmi]] '''Péter András Gimnáziumban''' tanított [[1959]]-ig, a következő tanévben óraadóként dolgozott a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Rózsa Ferenc Gimnáziumban]]. 

[[1959]]-től a '''Tudományos Ismeretterjesztő Társulat''' (TIT) Békés megyei társadalomtudományi szaktitkáraként, [[1961]]-től nyugdíjba vonulásáig pedig '''megyei titkáraként''' dolgozott. Huszonöt éven át a [[Békési Élet]] című tudományos szemle alapító-szerkesztője, ill. főszerkesztője volt. Több társadalmi tisztségben dolgozott, például 10 éven át volt a '''Karácsonyi János Békés Megyei Honismereti Egyesület elnöke'''. Az '''MTA Néprajzi Bizottságában''' több éven keresztül volt tagsága, a '''Tiszatáj''' folyóirat szerkesztőségi tagja volt 1960–1965 között, dolgozott a Békés Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnökségében és a Békés Megyei Közművelődési Tanácsban. A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége Néprajzi-Honismereti Szekciójának alapító elnöki posztját töltötte be [[1974]]-től. Több évig szerkesztette a szlovák anyanyelvű néprajzi könyvsorozatot, a '''Národopis Slovákov v Maďarsku-t (Magyarországi szlovákok néprajza)'''. 
Tudományos és tudományszervező tevékenysége végigkísérte életét a nemzetközi konferenciák lebonyolításától kezdve a monográfiák szerkesztéséig, ill. néprajzi gyűjtőtáborok vezetéséig. '''Alapvető feladatának tartotta a szlovák nemzetiség folklórjának gyűjtését, feldolgozását és a népi kultúra interetnikus kapcsolatainak feltárását.'''
Nyugállományba kerülése után a '''Magyarországi Szlovákok Kutatóintézetében''' tudományos főmunkatársként munkálkodott haláláig. A nemzetközi nemzetiségkutató néprajzi konferenciák szervezésében is aktívan részt vett, ezt a feladatkört később [[Grin Igor|Grin Igornak]] adta át.
Kutatási területei közzé tartoztak többek között a népmesék, az ünnepekkel kapcsolatos népszokások és a családi szokások. 

[[1990]]–[[2000]]-ig a [[Kőrösi Csoma Sándor Főiskola]] békéscsabai karának külső óraadó munkatársa volt. Szegeden a kilencvenes évek második felétől az ezredfordulóig a '''József Attila Tudományegyetem Néprajzi Tanszékén és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Szlovák fakultásán vállalt előadói feladatokat.'''

== Díjak, kitüntetések == 
* Kitüntetés és vörös diploma (1957)
* Szocialista Kultúráért (1964)
* A TIT Aranykoszorús Jelvénye (1977)
* Békés Megye Tanácsának Közművelődési Díja (1978)
* Čestný člen Slovenskej národopisnej spoločnosti (1988)
* Szűcs Sándor Tájkutató Díj (1989)
* Pro Etnographia Minoritatum (1997)
* Za čabianskych Slovákov (1997)
* Bél Mátyás-emlékérem (2001)
* Életműdíj (2002)
* Békéscsabáért – Pro Urbe (2004)
* Cena Zlatého pera – pre národnosť (2004)
* Zlatá medaila Cyrila – Metoda (Matica slovenská) (2004)
* Kisebbségekért díj (2004)
* Oklevél átvétele a TIT elnökétől, Vizi E. Szilvesztertől, 55 éves tagságért (2015)
* a Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagja (2015)

== Válogatott művei ==
27 könyve, valamint több száz tanulmánya jelent meg magyar és szlovák, illetve román és angol nyelven. Részletes bibliográfiáját a '''''Duchovná a sociálna kultúra mensín v majoritnom prostredí'' című''', 2015-ben megjelent konferenciakötet közli. Publikációi a [[Bárka]], [[Békési Élet]], Čabän, [[Csabai Mérleg]], Élet és Tudomány, Ethnographia, Forrás, Honismeret, Napút, Tiszatáj, [[Új Aurora]] című folyóiratokban jelentek meg.

* A Békési Élet közművelődési, tudományos folyóirat szlovák anyaga, 1966-1990. Békéscsaba, 2001.
* A csabai tornyon : népdalok. Békéscsaba, 1979.
* A délkelet-magyarországi szlovákok hiedelemvilága. Debrecen, 1987.
* Divicanová, Anna — Krupa, Ondrej: Slováéi v Mad'arsku. Budapest, 1999.
* Folklór tanulmányok. Debrecen, 1991.
* A halállal és a halottal összefüggő hiedelmek a Békés megyei szlovákoknál. Budapest, 1975.
* A hazai szlovákok énekei : válogatás Krupa András gyűjteményéből. Békéscsaba, 2004.
* Hiedelmek, varázslatok, boszorkányok : Békéscsaba, Tótkomlós és Csanádalberti szlovák lakói körében gyűjtött babonák, hiedelmi szokások. Békéscsaba, 1974. 
* Humor ludu - A nép humora. Békéscsaba, 2000.
* Az ismeretterjesztés formái Békés megyében. Módszertani füzetek 4. Békéscsaba, 1964. 
* Jeles napok a Békéscsabán és környékén élő szlovákoknál. Békéscsaba, 1971.
* Jeles napok az oroszlányi szlovákoknál. - Kalendárne zvyky oroslánskych Slovákov.
* Kalendárne obycaje II. Vianoce (Karácsony) - Novy rok (Újév) - Tri krále (Háromkirályok). Békéscsaba, 1997.
* Kalendárne obycaje III. Predjarie (Tavaszelő) - Jár (Tavasz) - Leto (Nyár) - Dni v tyzdni (A hét napjai). Békéscsaba, 1998.
* Kalendárne obycajeI. Jesen, predvianocné obdobie (Ősz, a karácsony előtti időszak). Békéscsaba, 1996.
* Kis békési néprajz. Békéscsaba, 2001.
* A magyarországi szlovákok (spolu s Annou Divicanovou). Budapest, 1997.
* A magyarországi szlovákok folklórkutatásának eredményei. Budapest, 1979.
* Maly slovensky národopis (Kis szlovák néprajz). Vybrané príspevky (Válogatott tanulmányok). Békéscsaba, 1999.
* Na cabianskej túrni (Ludové piesne). Békéscsaba, 1979.
* Néprajz és közművelődés. Budapest, Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége, 1975.
* Néprajzi jegyzetek Békéscsabáról. Békéscsaba, 1976.
* Omrvinky detského folklóru a hier nasich Slovákov (Morzsák a magyarországi szlovákok gyermekfolklórjából és játékaiból). Békéscsaba, 2002.
* Poverovy svet Slovákov v juhovychodnom Madarsku. Budapest, 1988.
* Rozprávky nanicky Zofky : Zsofka néni meséi. Békéscsaba, 1984. 
* Tájházak, gyűjtemények, falumúzeumok a magyarországi szlovák településeken. Békéscsaba, 1997.
* The Slovaks of Hungary (spolu s Annou Divicanovou). Budapest, 1998.
* Újkígyósi mondák és igaz történetek. Békéscsaba, 1981.
* Zsofka néni kétnyelvű meséi : Dvojjazycné rozprávky nanicky Zofky. Békéscsaba, 1989.

== Források ==
* Duchovná a sociálna kultúra mensín v majoritnom prostredí (Szerk.: Kovács Anna, Hornok-né Uhrin Erzsébet). Békéscsaba : Országos Szlovák Önkormányzat Kutatóintézete, 2015. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Gyivicsán Ann: Krupa András, a kutató és az ember. In: Honismeret 45. évf 1. sz. (2017)
* Kántor Zsolt: A néprajzkutató. In: Csabai Mérleg 12. évf. 15. sz. (2002. július 25.)
* Krupa család közlései alapján
* Örökre távozott krupa András. In: Csabai Mérleg 25. évf. 14. sz. (2015. augusztus 13.)
* Vándor Andrea: Krupa András fáradhatatlan ma is. In: Csabai Mérleg 25. évf. 5. sz. (2015. március 12.)

== Kapcsolódó irodalom ==
* Grin Igor: Krupa András hatvanéves. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1994_10/?query=%22Krupa%20Andr%C3%A1s%2060%20%C3%A9ves%22&pg=16&layout=s Békés Megyei Hírlap 49. évf. 233. sz. (1994. október 3.)]
* Niedzielsky Katalin: A Békési Élet húsz éve : Beszélgetés dr. Krupa András főszerkesztővel és dr. Szabó Ferenc felelős szerkesztővel. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1985_10/?query=A%20B%C3%A9k%C3%A9si%20%C3%89let%20h%C3%BAsz%20%C3%A9ve&pg=151&layout=s Békés Megyei Népújság 40. évf. 256. sz. (1985. október 19.)]
* Nyemcsok László: „Legnagyobb sikerem a népi kincs megmentése”. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2004_10/?query=Legnagyobb%20sikerem%20a%20n%C3%A9pi%20kincs%20megment%C3%A9se&pg=6&layout=s Békés Megyei Hírlap 59. évf. 230. sz. (2004. október 1.)]

== Külső hivatkozások ==
* Krupa András In: [http://www.napkut.hu/naput_2003/2003_10/094.htm Napút.hu] (Látogatva: 2017. 11. 17.)
* Nyolc évtized a néprajz szolgálatában: Dr. Krupa András. In: [https://www.mediaklikk.hu/2014/11/21/nyolc-evtized-a-neprajz-szolgalataban-dr-krupa-andras/# Médiaklikk.hu] (Látogatva: 2017. 11. 17.)

[[Kategória: Békéscsaba]]
[[Kategória: Személyek]]
[[Kategória: Békéscsabai személyek]]
[[Kategória: Békéscsabai Százak]]
[[Kategória: Pedagógusok]]
[[Kategória: Néprajzkutatók]]