Jancsovics István (1811–1893) forrásának megtekintése

{{SHORTDESC:evangélikus lelkész, nyelvész, népművelő}}
{{InfoboxSzemely
|nev = Jancsovics István
|kep = 
|kepalairas =
|szuletesinev =
|szuletesidatum = [[1811]]. [[augusztus 8.]]
|szuletesihely = Alberti
|halalozasidatum = [[1893]]. [[március 29.]]
|halalozasihely = [[Szarvas]]
|sirhely = Ótemető, Szarvas
|hazastars = Kollár Emília
|foglalkozas = evangélikus lelkész, nyelvész, népművelő
}}== Élete ==
Jancsovics István '''[[1811]]. [[augusztus 8.|augusztus 8-án]] született a Pest vármegyei Albertiben'''. Édesapja Jantsovitz György szlovák nemzetiségű tanító, édesanyja Farók Judit. Tizenegyen voltak testvérek: Johanna, Sámuel, János Károly, István, Dániel és Pál. Öten korán elhunytak. 

A tanulmányait a [[Vajda Péter Evangélikus Gimnázium (Szarvas)|mezőberényi gimnáziumban]] kezdte, majd Selmecen és Pozsonyban, az evangélikus líceumban folytatta. Bécsben '''teológiai végzettséget szerzett'''.

[[1836|1836-ban]] megházasodott, Kollár Emíliát vette feleségül. Hat gyermekük született, Hermina, Imre, Albert, Lajos, Péter és Pál.

Jancsovics István '''[[1893]]. [[március 29.|március 29-én]] hunyt el [[Szarvas|Szarvason]]'''. [[március 31.|Március 31-én]] a szarvasi ótemetőben helyezték örök nyugalomra.

== Munkássága ==
[[1831]]–[[1833]] között '''Albertiben tanított'''. Ezt követően teológiát tanult Bécsben. [[1835|1835-ben]] '''Szarvasra került''', az evangélikus egyháznál Gaál József segédlelkésze lett. [[1836|1836-tól]] adminisztrátorként, majd rendes lelkészként tevékenykedett. 

'''Folytatta [[Tessedik Sámuel (1742–1820)|Tessedik Sámuel]] népművelő és felvilágosító tevékenységét'''. Több kezdeményezés és reform fűződik a nevéhez. Foglalkozott a kocsmai mulatozások megszüntetésével, az örökváltság előnyeivel, közgazdasági kérdésekkel (Csabacsűd megvásárlásával), szőlészettel, gyümölcstermesztéssel, méhészettel, selyemhernyó-termesztéssel, a mezőgazdaság korszerűsítésének kérdéseivel.
Több gazdasági találmány (kettős eke, kukoricakapáló, saraboló) köthető a nevéhez. Támogatta az új evangélikus templom felépítését, a kárt szenvedők segélyezését. Törekedett a jobbágyok helyzetének javítására.
Szerepet vállalt a szlovák iskola és nemzeti tudat fejlesztésében, ''Stúr'' címen szlovák nemzeti újságot jelentetett meg.

[[1836|1836-tól]] a '''szarvasi főgimnázium kisegítő tanára''' volt, magyar történelmet és irodalomtörténetet oktatott. [[1848|1848-ban]] kiadta a '''szláv–magyar és magyar–szláv szótárát'''. Irodalmi tevékenysége elismeréséül a '''Magyar Tudományos Akadémia''' a levelező tagjául választotta. A szabadságharcban lelkészként a nemzetőrséggel tartott. A szabadságharcot követően a főgimnázium kormányzó testületének elnökeként, a tanszékalapítványi egyesület pénztárosaként vállalt szerepet. Tagja volt a szarvasi tanítók társaságának, a szarvasi casinó egyletnek, a Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Egyesületnek. Szorgalmazta a szarvasi gazdasági társaság felállítását.

[[1871|1871-ben]] '''lemondott a lelkészi szolgálatról''', majd Budapestre távozott. Később nyugalmazott lelkészként visszatért Szarvasra.

'''Utazási élményeit írásaiban foglalta össze'''. Járt a Balkán-félszigeten, Angliában, Franciaországban, Törökországban és az Amerikai Egyesült Államokban. Küldetésként fogalmazta meg, hogy a népét Amerikába vezesse.

Cikkei a ''Társalkodó''ban, a ''Magyar Gazdá''ban, a ''Magyar orvosok és természetvizsgálók Munkálatai''ban, a ''Kertészgazdá''ban, az ''Egyházi Reform''ban jelentek meg. A ''Borászati Lapok'' munkatársa volt. Több röpirata megjelent.  

== Művei ==
* Sarvaš, jako slobodné býti majíce mesto – Szarvas, mint a szabadságot biztosító város
* Madarská Mluvňica predložená slovensko-madarskjemu slovňiku vistavena... – Magyar nyelvtan (Szarvas, 1848)
* Uj magyar–szláv és szláv–magyar szótár (Szarvas, 1848; Pozsony 1863)
* [https://mek.oszk.hu/18100/18195/18195.pdf Kirándulás Istambolba... (Pest, 1864)]
* Gyászbeszéd Blaskó Sámuelné felett. (Pest, 1868)
* Utazás az északamerikai szabad-államokba (Pest, 1872)
* Utazás Indo-Chinába (Földr. Közl., 1893)

== Források ==
* Benka Gyula: Jankovics István. In: [http://www.epa.hu/01900/01970/00136/pdf/EPA01970_szarvas_es_videke_1893_014.pdf Szarvas és Vidéke, 4. évf. 14. szám (1893. április 2.) 2–3. p.] (Látogatva: 2023. 01. 01.)
* Haan Lajos: [http://www.oslovma.hu/Archiv/Haan.pdf „aki tót pap létére is magyar író” : Haan Lajos levelei és visszaemlékezései. Békéscsaba : Magyarországi Szlovákok Kutatóint. ; Budapest : Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Int., 2017. 153–154. p.] (Látogatva: 2023. 01. 03.)
* Halálozás. In: [https://epa.oszk.hu/02400/02499/00057/pdf/EPA02499_SZARVAS_1893_027.pdf Szarvas, 2. évf. 27. szám (1893. április 2.) 3. p.] (Látogatva: 2023. 01. 03.)
* Jancsovics István. In: [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-irok-elete-es-munkai-szinnyei-jozsef-7891B/j-8C003/jancsovics-istvan-8C467/  Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József] (Látogatva: 2023. 01. 02.)
* Magyar utazók lexikona. Szerk.: Balázs Dénes. Budapest : Panoráma : Medicina, 1993. 173. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Revuczky László: Méltatlanul elfelejtve. In: [https://albertievangelikus.hu/eletjel/eletjel_2011_4.pdf Életjel, 3. évf. 3–4. szám (2011. Advent) 9–10. p.] (Látogatva: 2023. 01. 02.)

== Kapcsolódó irodalom ==
* Krupa András: Jancsovics István nyelvtanai és szótára. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1972/?pg=230&layout=s Békési Élet, 7. évf. 2. szám (1972) 225–243. p.]
* Melich János: Jancsovics István, mint szótár-író. In: [http://epa.oszk.hu/01900/01970/00147/pdf/EPA01970_szarvas_es_videke_1893_025.pdf Szarvas és Vidéke, 4. évf. 25. szám (1893. június 18.) 4–5. p.] 
* Rágyanszki György: Jancsovics István Szláv–magyar és magyar–szláv szótára. In: [http://nemzetisegek.hu/repertorium/2021/04/belivek_21-55.pdf A lexikográfia elmélete és gyakorlata (A Barátság melléklete). Szerk.: Balányi Klára, Mayer Éva, Hegedűs Sándor (2021. szeptember 15.) 13–16. p.]
* Zlinszky István: Szarvas a mult században. In: Szarvasi Lapok, 24. évf. 43. szám (1906. december 2.) 2–3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Zsilák Mária: Jancsovics István szótárának terminológiai kérdéséről. In: [http://nemzetisegek.hu/repertorium/2021/04/belivek_21-55.pdf A lexikográfia elmélete és gyakorlata (A Barátság melléklete). Szerk.: Balányi Klára, Mayer Éva, Hegedűs Sándor (2021. szeptember 15.) 9–12. p.]

== Külső hivatkozások ==
* Jancsovics István gyászjelentése. In: [https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/384462 OSZK gyászjelentések]

[[Kategória:Szarvas]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Egyházi személyek]]
[[Kategória:Pedagógusok]]
[[Kategória:Agrárszakemberek]]