Haan János (1779–1855) forrásának megtekintése

{{SHORTDESC:evangélikus lelkész}}
{{InfoboxSzemely
|nev = Haan János
|kep = [[Fájl:Haan janos 01.jpg|300px]]
|kepalairas =
|szuletesinev =
|szuletesidatum = [[1779]]. [[február 3.]]
|szuletesihely = Abelova, Szlovákia
|halalozasidatum = [[1855]]. [[szeptember 12.]]
|halalozasihely = [[Békéscsaba]]
|sirhely = Kastélyi temető, Békéscsaba
|hazastars = Petényi Mária Judit
|foglalkozas = evangélikus lelkész
}}== Élete ==
[[Fájl:Haan janos 02.jpg|bélyegkép|300px|Haan János sírja]]
'''[[1779]]. [[február 3.|február 3-án]] Abelován (Nógrád megye) született''' Haan János tanító és Boon Mária gyermekeként. 

'''Iskolai tanulmányait a reformátusoknál kezdte Losoncon''', majd '''Korponán folytatta'''. Itt rokona Plachy Ferenc városi tanácsnok vette szárnyai alá, aki a fiatal Haant igyekezett áttéríteni a katolikus hitre. Ezt követően '''Csetneken''' Tsisch Tamás, '''majd Rozsnyón''' Farkas András és Keblovszky János vezette hitoktatását. Az algimnázium befejezése után '''a pozsonyi főiskolán filozófiát és teológiát tanult'''. Pénz híján nem állt módjában német egyetemen folytatni tanulmányait, így egy ideig '''nevelő volt Szakáll Jakabnál''' Pest vármegyében. Ezután hazalátogatott Abelovára, ahol '''Petényi Gábor atya száz tallérral támogatta továbbtanulását. [[1805]] tavaszán a wittenbergi egyetemre ment''', ahol iskolatársa volt Döbrentei Gábor. Ezután két évig nevelősködött Pongrácz Ferencnél Jenkén (Ung vármegyében). 

'''[[1811]] májusában megnősült,''' Petényi Gábor abelovai lelkész lányát, '''Petényi Mária Juditot vette feleségül. Hét gyermekük született''': Vilmos János, Vilhelmina Johanna, Anna Constantina, [[Haan Lajos (1818–1891)|Lajos August]], Károly Albert, Constantina Elisabetha és [[Haan Antal (1827–1888)|Gábor Antal]].

Híres volt vendégszeretetéről: a Pestre utazók gyakran nála szálltak meg Sámsonházán éjszakára. Szüntelen jókedv és becsületesség jellemezte, aki még a legnagyobb sorscsapásokat is nyugalommal fogadta. '''Fiatal korában szinte semmit nem tudott magyarul, idősebb korára viszont hibátlanul írt, beszélt, szónokolt, sőt énekeket is szerzett''', melyek a békéscsabai kis énekeskönyvben találhatók. Beszédeibe szívesen szőtt históriai példákat és természetből vett hasonlatokat is. Minden egyházi beszédét lejegyezte. Emellett '''latin''' nyelvű verseket is kitűnően fel tudott idézni, '''franciául és németül is olvasott.''' Reformkori könyvtára nagyjából 300 könyvet tartalmazott. Ifjúkorától kezdve nagyon érdekelte a technika: '''készített kocsikat és hajókat. A megye számára fautakat tervezett. Élete nagy álma volt a perpetuum mobile feltalálása.''' 

'''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] hunyt el [[1855]]. [[szeptember 12.|szeptember 12-én]]'''. A Kastélyi temetőben helyezték végső nyugalomra.

== Munkássága ==
Az egyetem elvégzése után, '''[[1809|1809-ben]] megválasztották lelkésznek a Nógrád megyei Sámsonházára''', ahol a papi teendők mellett ellátta a bírói és szolgabírói feladatokat is. Még ebben az évben a kerület felszólítására elhagyta az egyházat és '''a Napóleon ellen fölkelt nemesi bandériumoknál''' (az evangélikusok részéről) '''lett tábori pap''', ahol kilenc hónapig tevékenykedett. A hadjárat végeztével ismét '''visszatért a sámsonházi egyházba'''.

'''[[1818]]. [[szeptember 12.|szeptember 12-én]] került Csabára''', miután Boszy Mihályt felfüggesztették. Mellette szolgált Uhrin András ([[1841|1841-ig]]), Broszmann Dániel (1839–1853 között), [[Szeberényi Gusztáv Adolf (1816–1890)|Szeberényi Gusztáv]] ([[1853|1853-tól]]). Az esperességnél '''különböző hivatalokat töltött be''': volt körlelkész, főjegyző, pénztárnok, alesperes. 

'''Papsága alatt szentelték fel [[1824]]. [[június 29.|június 29-én]] a csabai nagytemplomot'''; '''a helyi magyar iskola is neki köszönheti létét'''. [[Tessedik Sámuel, id. (1710–1749)|Tessedik Sámuel]] után ő volt az első, aki '''az egyházi élet nevezetes eseményeit feljegyezte'''. Igyekezett egyháza javát gazdasági szempontból is előmozdítani, így például ő termesztett először Csabán lucernát és dohányt (a dohánytermesztésről könyvet is írt). Vezetésével az egyház pincét és magtárat építtetett, valamint 30 holdas szőlőbirtokot vásárolt. Ő honosította meg Csabán a lycium barbarum nevű sövényt. Szorgalmazta az eperfaültetést is. 

== Emlékezete ==
* '''[[Draskóczi Milecz Mihály, Uhrin András és Haan János emléktáblája (Békéscsaba)|Emléktábla]]''' tiszteleg a békéscsabai nagytemplomot [[1824|1824-ben]] felszentelő három lelkész ([[Milecz Mihály (1751–1815)|Draskóczi Milecz Mihály]], Uhrin András és Haan János) előtt.

== Művei ==
* Carmen in honorem viri magnifici J. M. Schröckh, dum muneris sui sacrum semisaeculare celebraret. Witeb. 1810. 
* Floseulus in coronam pie denati L. B. Alexandri Prónay, supremi Inspectoris ecclesiarum evang. A. C. in Hungária. Arad. 1839.
* O. uzitecnom sadenj dohána. Rozmluwánj mezi Ludomil Ferencoma geho susedom Hutaj Ondrisom, pre lud Cabiansky wydané. Szarvas. 1845.
* Alectrionada etc. Szarvas. 1848.

== Források == 
* Dedinszky Gyula: A Békéscsabán szolgált evangélikus lelkészek, segédlelkészek, vallástanárok és hitoktatók életrajzai 1718–1985-ig. Békécsaba: 1985. 20–26. p. (Kézirat) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1993. 27. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Dedinszky Gyula: Vidám Csaba. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2013. 20. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Erdész Ádám – Varga Gyula, Á.: Történelem és levéltár : válogatás Erdmann Gyula írásaiból. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2004. 358. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Haan Lajos: Békés Csaba mezővárosa hajdanáról' s mostani állapotjáról. 2., bőv. kiad. Pest : Hornyánszky és Hummel, 1866. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusGyulekezettortenetek_058/?query=%22Haan%20J%C3%A1nos%22%2BBroszmann&pg=50&layout=s 51–52. p.] (Látogatva: 2018. 10. 29.)
* Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. 1. köt. Történelmi rész. Pest : Lauffer, 1870. 91. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Haan Lajos: Békés-csaba : a város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba, 1991. 77–84. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Horváth Sámuel: Halotti beszéd, mellyet... Haan János b.-csabai ev. lelkipásztor temetése alkalmával... 1855-dik sept hó 14-én tartott,... Szarvas : Réthy ny., 1855. 15. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Mogyoróssy János : egy kisvárosi nemes könyvei és műveltsége. In: Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt : tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2000. 329. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 4. köt., Budapest : Hornyánszky, 1896. 198–199. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Tanulmányok Békéscsaba történetéből. szerk.: Kristó Gyula és Székely Lajos. Békéscsaba : Városi Tanács V.B., 1970. 170–171. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Kapcsolódó irodalom ==
* Horváth István: Egy élet a szlovák-magyar együttélés szolgálatában : Sámsonházától a Magyart Tudományos Akadémiáig. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/NogradMegyeiHirlap_1991_06/?query=%22haan%20j%C3%A1nos%22&pg=213&layout=s Új Nógrád, 2. évf. 151. szám (1991. június 29.) 6. p.] (Látogatva: 2017. 10. 02.)

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]] 
[[Kategória:Békéscsabai Százak]] 
[[Kategória:Egyházi személyek]]
[[Kategória:Személyek]]