Féja Géza (1900–1978) forrásának megtekintése

{{SHORTDESC:író, publicista, szociográfus}}
{{InfoboxSzemely
|nev = Féja Géza
|kep = [[Fájl:Feja geza 01.jpg|300px]]
|kepalairas = Szalatnyay József: Féja Géza
|szuletesinev =
|szuletesidatum = [[1900]]. [[december 19.]]
|szuletesihely = Szentjánospuszta
|halalozasidatum = [[1978]]. [[augusztus 14.]]
|halalozasihely = Budapest
|sirhely = Farkasréti temető, Budapest
|hazastars =
|foglalkozas = író, publicista, szociográfus
}}== Élete ==
[[Fájl: Feja geza 02.jpg|bélyegkép|300px|Sírja a Farkasréti temetőben]]
[[Fájl:Feja geza 03.jpg|bélyegkép|300px|Féja Géza a békéscsabai Megyei Könyvtárban, 1954 nyarán]] 
'''Féja Géza [[1900]]. [[December 19.|december 19-én]] a Baranya megyei Szentjánospusztán született.''' 

Édesapja korán meghalt. Négy gyermek maradt utána árván, köztük Géza – a legidősebb –, aki tíz éves volt ekkor. A család egy évvel a születése után egy felvidéki város, '''Léva''' lakója lett. Féja itt töltötte gyermekkorát, itt végezte a gimnáziumot. '''Az iskolai szünidőket mindig parasztok mellett töltötte, megismerte életkörülményeiket, érzéseiket, gondjaikat.''' Ez az élmény döntötte el írói sorsát. 

[[1920]]-tól a '''Budapesti Tudományegyetem''' Bölcsészkarára járt, az '''Eötvös Kollégium tagjaként letette a középiskolai tanári vizsgát''', majd polgári iskolai tanári oklevelet szerzett.

'''[[1978]]. [[Augusztus 14.|augusztus 14-én]] Budapesten hunyt el.''' 

== Munkássága ==
[[1924]]-től [[1932]]-ig az esztergomtábori fiúiskolában kapott állást, ahol a környező szegény falvak és bányásztelepek gyerekeit tanította. Ez a település fontos állomás az életében: itt ismerte meg majdani feleségét, itt lett férj, apa, majd özvegy. A '20-as évek végén csatlakozott azokhoz a szellemi csoportokhoz, amelyek napirendre tűzték a szegényparasztság ügyét. Így [[1929]]-ben rendszeres cikkírója lett [[Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886–1944)|Bajcsy-Zsilinszky Endre]] '''''Előőrs''''', majd [[1932]]-től '''''Szabadság''''' című hetilapjának. '''Kapcsolatba került a Bartha Miklós Társasággal'''; egyik ösztönzője lett a [[Népi mozgalom|falukutatók mozgalmának]]; teoretikusa a népi írókat tömörítő '''''Válasz''''' című folyóiratnak.

Szenvedélyes egyénisége először a költészetben találta meg az önkifejezés eszközét. Versei a '''''Forrás''''' című antológiában jelentek meg ([[1927]]). Később áttért a publicisztikára, majd a szépprózára. [[1933]]–[[1937|37]] között Pesterzsébeten tanított a Széchenyi István Polgári Fiúiskolában. A szlovenszkói '''''Magyar Írás'' című társadalmi és irodalmi lap főmunkatársa''', a '''Kazinczy Kiadó lektora''', [[1934]]–[[1944]] között a '''''Magyarország'' című lap''' belső munkatársa volt. A '30-as években egyike volt a kor meghatározó újságíróinak: fáradhatatlanul vitázott, harcolt, szervezett. Közéleti tevékenységet vállalt: '''részt vett a Márciusi Front programjának kidolgozásában'''. [[1937]]. [[Március 15.|március 15-én]] Nemzeti Múzeum lépcsőjén ő olvasta fel a Front kiáltványát.

Irodalomkritikusként is elsősorban a társadalmi elégedetlenség jeleire és a szegénység megnyilatkozásaira figyelt fel. Kortársai közül legtöbbet Tamási Áronról és Illyés Gyuláról írt. '''Ő fedezte fel [[Szabó Pál (író, politikus)|Szabó Pált]], valamint [[Sinka István (1897–1969)|Sinka Istvánt]].''' Szabó Dezsőt tartotta egyik mesterének. Elsőként adta ki Ady legjelentősebb publicisztikai írásait ''Jóslások Magyarországról'' címmel ([[1936]]). '''[[1937]]-ben jelent meg éles társadalomkritikájú irodalmi szociográfiája a [[Viharsarok (szociográfia)|''Viharsarok'']], az Alsó-Tiszavidék földjéről és népéről szóló megdöbbentő vádirat.''' Könyvéért nemzetgyalázás címén perbe fogták, majd elítélték, tanári állásából elbocsátották. Politikai nézetei miatt [[1945]]-től [[1957]]-ig nem jelenhetett meg könyve.

'''[[1945]] tavaszán [[Békéscsaba|Békéscsabára]] került, ahol [[1956]]-ig dolgozott könyvtárosként.''' Sokat tett a háború után elkallódó, de közgyűjteménybe tartozó könyvállomány megmentéséért. '''A Városi Népkönyvtár szervezését [[1945]]. [[május 2.|május 2-án]] kezdte meg, amely ekkor a [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|múzeum]] épületében kapott helyet. Egymaga készített katalógust, létrehozta a Békési Gyűjteményt.''' [[1952]]. [[Január 1.|január 1-jével]] státusrendezés címén megfosztották a maga munkájával teremtett könyvtár vezetésétől, és segédkönyvtárossá minősítették. Ezt az állapotot a [[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)|Megyei Könyvtár]] alapítása oldotta fel, ahol Féja igazgatóhelyettesi beosztást kapott. A város és a megye szellemi életében tevékenyen vett részt. Irodalmi, történelmi előadásokat tartott; az ókígyósi Mezőgazdasági Középiskola és a békéscsabai Petőfi úti Polgári Fiúiskola tanára volt. [[1956]] őszén azonnal a nemzeti felkelés mellé állt, s elsőnek szólalt meg a magyar függetlenséget hirdető [[Szabadság Rádió (Békéscsaba)|Békés megyei Szabadság Rádióban]].

'''[[1956]]–[[1960|60]] között a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban dolgozott mint tudományos főmunkatárs.''' [[1960]]-ban innen ment nyugdíjba. Békéscsabára csak évek múltával az Áchim-ünnepségek, könyvheti rendezvények kapcsán tért vissza.

'''Munkája elismeréséül [[1966]]-ban József Attila-díjat kapott. 

== Emlékezete ==
* Halálának 10. évfordulóján ([[1988]]) Békéscsabán '''teret neveztek el róla'''.'''
* '''[[1992|1992-ben]] [[Szabadság Rádió-emléktábla (Békéscsaba)|emléktáblát]] avattak''' annak tiszteletére, hogy [[1956]]. [[Október 31.|október 31-én]] Féja Géza szózatával kezdte meg adását a [[Szabadság Rádió (Békéscsaba)|Szabadság Rádió]].
* [[2000|2000-ben]] '''Féja-emlékszoba''' nyílt  – bútorokkal, használati tárgyakkal, dokumentumokkal – a Békés Megyei Könyvtárban.

== Művei ==
* [[Viharsarok (szociográfia)|Viharsarok]] : az Alsó Tiszavidék földje és népe. Bp. : Athenaeum, 1937. 275 p.
* Dózsa György : történelmi tanulmány. Bp. : MEFHOSZ, 1939. 243 p.
* Móricz Zsigmond. Bp. : Athenaeum, 1939. 188 p.
* A felvilágosodástól a sötétedésig : a magyar irodalom története 1772-től 1867-ig. Bp. : Magyar Élet, 1942. 287 p.
* Bölcsődal : életregény. Bp. : Magvető K., 1956. 305 p.
* Bresztováczy és az ördög. (Novellák.) Bp. :  Magvető K., 1957. 273 p.
* Szabadcsapat : életregény. Bp. : Szépirodalmi K., 1965. 387 p.
* Tamási Áron alkotásai és vallomásai tükrében. Bp. : Szépirodalmi K., 1967. 183 p.
* Lázadó alkonyat. (Tanulmányok.) Bp. : Szépirodalmi K., 1970. 470 p.
* Kráterarc. (Versek.) Bp. : Szépirodalmi K., 1975. 66 p.
* Törzsek, hajtások. (Esszék.) Bp. : Szépirodalmi K., 1978. 441 p.
* Hazatérés : novellák. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 1990. 57 p.

== Képgaléria ==
<Gallery widths="300px" heights="300px">
Fájl:Bekescsaba feja emlekszoba 01.jpg|Féja-emlékszoba
Fájl:Bekescsaba feja emlekszoba 02.jpg|Féja-emlékszoba (belső fotó) 
</Gallery>

== Források ==
* Araczki Magdolna et al.: A 20 év könyve : 1985–2005. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2005. 33. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Csabai életrajzok. Békéscsaba : 1995. (Kézirat) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Kapcsolódó irodalom ==
* A Könyvtári Jegyzések különszáma. Bibliogr. 27–28. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Balogh Ferenc: Féja Géza, a népkönyvtárőr. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 1991. 120 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Darabos Pál Emlékezés Féja Gézára, Békéscsabára és az ifjúságra In: Új Aurora. 7. évf. 1. szám (1979) 27–33. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Erdei Ferenc: Egy barátság emléke : Erdei Ferenc és Féja Géza leveleiből. Makó : Erdei Ferenc Társaság, 2004. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Féja Géza Pálya vagy sors? In: Új Írás. 16. évf. 8. szám (1976) 119–128. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Féja Géza: a magyar irodalom jövője In. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/IrodalmiSzemle_1968/?query=%22f%C3%A9ja%20g%C3%A9za%22&pg=890&layout=s Irodalmi Szemle 1968. 819–827. p]
* Magyar életrajzi lexikon. 3. köt. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp. : Akadémiai K., 1981. 196. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Magyar irodalmi lexikon. 1. köt. Főszerk. Benedek Marcell. Bp. : Akadémiai K., 1963. 339–340. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Pomogáts Béla Megbékélt lázadó – Féja Gézáról. In: Forrás. 10. évf. 11. szám (1978) 42–46. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Pomogáts Béla: Féja Géza (1900–1978) In. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/IrodalmiSzemle_1978/?query=%22f%C3%A9ja%20g%C3%A9za%22&pg=1018&layout=s Irodalmi Szemle, 21. évf. 10. szám (1978) 939–940.p]
* Simon István Írószobám. Beszélgetés Féja Gézával. In: Kortárs. 19. évf. 12. szám ( 1975) 1975–1985. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Supka Magdolna: Lélekben társak : Supka Magdolna és Féja Géza levelezése, 1937–1976. Budapest : Nap Kiadó, 2013. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szabó Ferenc: Az irodalom vonzásában : tanulmányok, cikkek, 1955–2005. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 2005. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Válaszolni nehezebb : írók a képernyőn. szerk.: Bihari Sándor. Budapest : RTV-Minerva, 1980. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Zimonyi Zoltán Kráterarc, vulkános élet. Beszélgetés a 75 éves Féja Gézával In: Napjaink. 15. évf. 1. szám (1976) 6–7. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

[[Kategória:Személyek]] [[Kategória:Békéscsaba]] [[Kategória:Békéscsabai Százak]] [[Kategória:Békéscsabai személyek]]
[[Kategória:Újságírók]]
[[Kategória:Könyvtárosok]]
[[Kategória:Pedagógusok]]
[[Kategória:Irodalmárok]]
[[Kategória:1956]]