Dér (Drienyovszky) Endre (1922–2004) forrásának megtekintése

{{SHORTDESC:író, evangélikus lelkész}}
{{InfoboxSzemely
|nev = Dér (Drienyovszky) Endre
|kep = [[Fájl:Der endre 01.jpg|300px]]
|kepalairas =
|szuletesinev = Drienyovszky Endre
|szuletesidatum = [[1922]]. [[július 7.]]
|szuletesihely = [[Békéscsaba]]
|halalozasidatum = [[2004]]. [[május 21.]]
|halalozasihely =
|sirhely =
|hazastars =
|foglalkozas = író, evangélikus lelkész
}}== Élete ==
Dér Endre '''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1922]]. [[július 7.|július 7-én]].''' 

Az [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|evangélikus Rudolf Főgimnáziumban]] érettségizett [[1941|1941-ben]]. '''A pécsi Erzsébet Tudományegyetem soproni Evangélikus Hittudományi Karán teológiát végzett [[1945|1945-ben]], majd [[1964|1964-ben]] a Szegedi Tudományegyetemen magyartanári képesítést szerzett.''' 

Dér Endre életének 82. évében, '''[[2004]]. [[május 21.|május 21-én]] hunyt el.'''

== Munkássága ==

'''[[1945]]–[[1950]]-ig lelkészként dolgozott Mezőtúron és Budapesten''', a Józsefvárosban. 

Már gimnáziumi évei alatt '''a népi írók munkássága felé fordult figyelme''', a gimnázium alkotó légköre is nagy hatással volt a fiatal Dér Endrére. A népi írók szellemiségén túl családi gyökereiben szociáldemokrata nézetek határozták meg gondolkodását: apai nagyapja a szocdem párt földmunkás tagozatának titkára volt a megyében, s vele együtt Dér Endre édesanyja is nagy tisztelője volt Kéthly Annának. A család egyetlen valóban buzgón vallásos tagja apai nagyanyja volt.

'''Tizenhat éves korában jelent meg első verse''' a [[Körösvidék (1)|''Körösvidék'']] című békéscsabai lapban. Írói világának kialakulásában '''meghatározó élményt jelentett szegényparaszti származása''', Békéscsabán töltött gyermekkora. Kisregényei izgalmasak, fordulatosak; sokrétűen ábrázolják a társadalom és a magánélet időszerű s mindnyájunkat érintő kérdéseit. '''Írásművészetének központi témája a parasztság és a népi értelmiség''' helyzetének ábrázolása. Bár szülőföldjétől távol élt, írásaiban sokszor merített itteni élményeiből, '''elbeszéléseiben gyakran megjelentek a békési emberek'''.

Népi kollégiumi tanár és a Madisz békéscsabai városi titkára is volt. Szegeden [[11953|1953-tól]] a Magyar Írók Szövetsége dél-magyarországi csoportjának titkára, [[1963|1963-tól]] a ''Szegedi Egyetem'' című lap szerkesztője, [[1965|1965-ben]] a ''Dél-Magyarország'', [[1966|1966-tól]] a ''Tiszatáj'', [[1971|1971-től]] az ''Építőmunkás'' és [[1982]]–[[1983]]-ban a békéscsabai ''[[Új Aurora]]'' munkatársa volt. Cseh és szlovák nyelvű prózai műveket és verseket is fordított.

== Díjak, kitüntetések ==
* József Attila-díj ([[1956]])
* SZOT-ösztöndíj ([[1959]])
* Jubileumi emlékérem ([[1971]])
* A Munka Érdemrend ezüst fokozata ([[1972]])

== Főbb művei ==
* Mutatkozzál be nekem, egészen! (versek, 1944)
* Az első próba (regény, 1955)
* Májusi adósság (elbeszélések, 1959)
* Marika (színmű, 1960)
* A bódé (kisregények, 1962)
* Mi, pulóveresek (regény, 1972)
* Tornádó (életrajzi regény, 1989)
* Szégyen vagy szerelem (kisregény, 1992)
* Veszélyzóna (regény, 1993)
* Paradicsommadarak (kisregények, 1997)

== Források ==
* Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. Szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Kántor Zsolt: Dér Endre (1922–2004). In: [https://behir.hu/web/content/merleg/2004/11/csabai-merleg-2004-11.pdf Csabai Mérleg, 14. évf. 11. szám (2004. június 3.) 11. p.]

== Külső hivatkozások ==
* Dér Endre. In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A9r_Endre Wikipedia] 
* Elhunyt Dér Endre. In: [http://www.bekescsaba.us/bekescsaba/elhunyt-der-endre Bekescsaba.us]

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]] 
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Egyházi személyek]]
[[Kategória:Irodalmárok]]
[[Kategória:Újságírók]]