Bud János (1880–1950) forrásának megtekintése

{{SHORTDESC:statisztikus, gazdaságpolitikus}}
{{InfoboxSzemely
|nev = Bud János
|kep = [[Fájl:Bud janos 01.jpg|300px]]
|kepalairas =
|szuletesinev =
|szuletesidatum = [[1880]]. [[május 30.]]
|szuletesihely = Dragomérfalva, Románia
|halalozasidatum = [[1950]]. [[augusztus 7.]]
|halalozasihely = Budapest
|sirhely = Fiumei úti sírkert, Budapest
|hazastars = Földváry Mária
|foglalkozas = statisztikus, gazdaságpolitikus
}}== Élete ==
Bud János a Máramaros vármegyei '''Dragomérfalván született [[1880]]. [[május 30.|május 30-án]]'''. Görögkatolikus családból származott, édesapja Bud György tanító, iskolaigazgató, édesanyja Draskó Mária. 

A Nagyváradi Premontrei Gimnáziumban érettségizett, majd [[1902|1902-ben]] a Budapesti Tudományegyetemen '''államtudományi doktori oklevelet szerzett'''. Már joghallgatóként, [[1901|1901-ben]] az Országos Statisztikai Hivatal tisztviselője lett: szociál- és kereskedelempolitikával foglalkozott.

[[1910|1910-ben]] '''házasságot kötött Földváry Máriával''', egy fiuk (Pál) és két lányuk (Magdi és Melitta) született. Unokája Pongrácz Tibor (1940‒2019) közgazdász, az Antall József-kormány egykori államtitkára.

Sikeres '''politikai pályája [[1910|1910-ben]] indult''', amikor segédtitkár lett a kereskedelemügyi minisztériumban. [[1912|1912-ben]] titkárrá lépett elő és a minisztérium kereskedelempolitikai osztályára rendelték. [[1916|1916-ban]] a közélelmezési hivatalhoz helyezték át, [[1917|1917-ben]] miniszteri tanácsos, majd [[1918|1918-ban]] az Országos Árvizsgáló Bizottság elnöke lett. [[1921]] decemberétől a közélelmezési minisztérium államtitkáraként, majd [[1922]] októberétől [[1924]] májusáig közélelmezési miniszterként dolgozott gróf Bethlen István kormányában. [[1924|1924-ben]] előbb hat hónapig a pénzügyminisztérium tárca nélküli minisztere volt, majd novembertől báró Korányi Frigyes utóda lett a pénzügyminiszteri székben. [[1928]] szeptemberétől [[1931]] augusztusáig közgazdasági, illetve [[1929]] augusztusától egyben kereskedelemügyi miniszter is volt. '''[[1936|1936-ban]] magyar királyi titkos tanácsos címet szerzett.''' Magyarországot képviselte a Nemzetek Szövetsége pénzügyi bizottságában. A második világháború után, [[1949|1949-ig]] '''a Magyar Statisztikai Társaság utolsó elnöke''' volt.

Bud János '''[[1950]]. [[augusztus 7.|augusztus 7-én]]''', hetvenéves korában '''hunyt el Budapesten'''; a Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra.

== Munkássága ==
Az egyetem elvégzése után '''szakíróként szerzett magának nevet''', sorra jelentek meg tudományos cikkei, önálló munkái. Szociál-, gazdaság- és kereskedelempolitikával foglalkozott, a bűnügyi statisztikai kutatások magyarországi kezdeményezőjeként tartják számon. [[1919]]–[[1922]] között a Közgazdasági Szemlét szerkesztette, és hosszú évekig a Közgazdasági Társaság igazgatója volt.

[[1911|1911-ben]] a budapesti egyetemen a statisztika magántanára, [[1917|1917-től]] [[1920|1920-ig]] címzetes nyilvános rendkívüli tanára, majd [[1920]]–[[1922]]-ben a budapesti műegyetem gazdaságpolitikai tanszékén nyilvános rendes tanár volt. [[1931|1931-től]] a kormányzati munkától való visszavonulását követően ismét a műegyetem, valamint [[1934]]–[[1944]] között a budapesti műszaki és gazdaságtudományi egyetemen '''a gazdaságpolitika nyilvános rendkívüli tanára''', [[1944]]‒[[1945|1945-ben]] '''a közgazdaság-tudományi kar dékánja''' volt.

Az első világháború után Magyarországon a közélelmezés irányítása a legnehezebb feladatok közé tartozott; '''közélelmezési államtitkárként és miniszterként''' Bud János sikeres munkát végzett. '''Pénzügyminiszterként''' jelentős szerepet játszott az ország gazdasági konszolidációjában. Smith Jeremiás népszövetségi főbiztos segítségével másfél év alatt sikerült egyensúlyba hozni az állami költségvetést, és véget vetni a folyton fokozódó inflációnak. A teljesen elértéktelenedett korona helyett megteremtette az új magyar pénzt, a pengőt, mely Közép-Európa legstabilabb pénznemének bizonyult.

Bud János hitvalló görögkatolikus volt, sokirányú elfoglaltsága mellett '''tevékenyen részt vett egyháza életében'''. Tagja volt a Magyar Görögkatolikusok Országos Szövetségének. Figyelemmel kísérte a görögkatolikus fiatalok sorsának alakulását. Fővédnöke volt a Vasvári Pál Körnek és a budapesti görögkatolikus egyetemisták és főiskolások egyesületének.

== Békéscsaba díszpolgára ==
A városi képviselő-testület '''[[1925]]. [[szeptember 21.|szeptember 21-én]] Békéscsaba díszpolgára''' címmel tüntette ki Bud Jánost. Az indítványozók szerint a gazdaságpolitikus legfőbb érdeme a magyar pénzügyi anarchia megszüntetése és a magyar korona állandó értékének megteremtésével a nemzeti gazdaság megszilárdítása volt. Az indítvány előterjesztése előtt a szociáldemokrata képviselők elhagyták a termet, a javaslatot ezek után a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. A díszpolgári oklevél novemberben készült el, melyet [[Berthóty István (1872–1929)|dr. Berthóty István]] polgármester vezetésével egy küldöttség vitt el Budapestre, és adott át a pénzügyminiszternek.

Bud Jánost [[1924|1924-ben]] kormánypárti programmal a rétsági kerület képviselőjévé választották. '''Az 1926. évi választásokon''' régi kerületén kívül '''Békéscsabán is megválasztották'''. A miniszter ez utóbbi mandátumát tartotta meg, és kétszeri újraválasztása után '''[[1938|1938-ig]] képviselte a békéscsabai választókat''' az Országgyűlésben. Miniszterként és országgyűlési képviselőként állami pénzekkel, kedvező hitelek nyújtásával segítette a város fejlődését. Támogatásával épült meg [[1929|1929-ben]] a Békéscsabai Kisgazdák Egyletének székháza és a Kereskedelmi csarnok, kölcsönökkel segítette a [[Városháza (Békéscsaba)|Városháza]] átalakítását, a leánylíceum és az [[Békéscsabai Árpád Gyógy- és Strandfürdő (Békéscsaba)|Árpád fürdő]] felépítését.

== Díjak, kitüntetések ==
* Békéscsaba díszpolgára (1925)
* I. osztályú Magyar Érdemkereszt (1925)
* Esztergom díszpolgára (1926)
* Szentes díszpolgára (1927)

== Emlékezete ==
* Budapest XXI. kerületében '''utca''' őrzi Bud János nevét.

== Főbb művei ==
* A munkanélküliség statisztikája Magyarországon (Budapest, 1901)
* A bűnügyi statisztika reformja (Budapest, 1909)
* A magyar szent korona országainak bűnügyi statisztikája az 1904‒1908-as évekről (Budapest, 1910)
* A gyermekmunka hazánkban és külföldön (Budapest, 1911)
* Bűnügyi statisztikánk és kriminalisztikánk iránya (Budapest, 1912)
* Árstatisztika (Budapest, 1912)
* Statisztika (Budapest, 1921)
* Kis káté a magyar iparról (Budapest, 1930)
* Gazdasági élet és közegészségügy (Budapest, 1932)
* Harc a jövőért (cikkek, Budapest, 1935)
* A munka mítosza (Budapest, 1937)
* Az idők szellemében (Budapest, 1939)
* Belkereskedelmi politika (Budapest, 1943)
* A beruházások és a pénz kérdései. Kartell és kartellpolitika (Budapest, 1943)
* Gróf Széchenyi István és a XX. század (Budapest, 1943)
* Idegenforgalom és közgazdaság (Budapest, 1943)
* Iparpolitika (Budapest, 1943)
* Vámpolitika és vámügy (Budapest, 1943)
* Irányított gazdaság (Budapest, 1944)

== Források ==
* Gécs Béla: Békéscsaba díszpolgárai ‒ dr. Bud János. In: Csabai Mérleg, 14. évf. 12. szám (2004. június 17.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Kozák Péter: Bud János. In: [https://www.nevpont.hu/palyakep/bud-janos-2a27b Nevpont.hu]
* Révai Új Lexikona. III. kötet. Főszerkesztő: Kollega Tarsoly István. Szekszárd : Babits Kiadó, 1998 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Új magyar életrajzi lexikon. I. kötet. Főszerkesztő: Markó László. Budapest : Magyar Könyvklub, 2002 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Külső hivatkozások ==
* Békéscsaba díszpolgárai. In: [https://bekescsaba.hu/bekescsaba-diszpolgarai Bekescsaba.hu]
* Bud János In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Bud_J%C3%A1nos Wikipedia]
* Tóth-Szenesi Attila: Száz éve is bődületes volt a drágaság, amit végül a Bud-csomag oldott meg In: [https://telex.hu/belfold/2022/07/31/rakovszky-istvan-dragasag-1922-tortenelem Telex.hu (látogatva: 2022.090.09)]

[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
[[Kategória:Politikusok]]
[[Kategória:Pedagógusok]]