Bonyhay Benjámin (1805–1885) forrásának megtekintése

{{SHORTDESC:jegyző, vármegyei hivatalnok, költő}}
{{InfoboxSzemely
|nev = Bonyhay Benjámin
|kep = [[Fájl:Bonyhay benjamin 01.jpg|300px]]
|kepalairas =
|szuletesinev =
|szuletesidatum = [[1805]]. [[október 17.]]
|szuletesihely = [[Füzesgyarmat]]
|halalozasidatum = [[1885]]. [[szeptember 9.]]
|halalozasihely = [[Mezőberény]]
|sirhely =
|hazastars = Kuczián Katalin
|foglalkozas = jegyző, vármegyei hivatalnok, költő
}}== Élete ==
[[Fájl:Petofi sandor 01.jpg|bélyegkép|300px|Petőfi utolsó arcképe. Orlai Petrics Soma 1849-es festménye után]]
Bonyhay Benjámin '''[[1805]]. [[október 17.|október 17-én]] született [[Füzesgyarmat|Füzesgyarmaton]]'''. Édesapja Bonyhay Sándor református lelkipásztor, esperes, édesanyja Kádár Julianna.

Elemi iskolába Füzesgyarmatra és Nagyszalontára járt. Középiskolai tanulmányait a jogi fakultással együtt a debreceni kollégiumban végezte. [[1824|1824-től]] Lőcsén tanult, a '''joggyakorlatot''' Békés vármegyében, '''[[Gyula|Gyulán]] töltötte''' báró Rudnyánszky Sándornál, majd Novák Antalnál.

[[1831|1831-ben]] megházasodott, Kuczián Katalint vette feleségül. Két gyermekük született, Veron és Júlia. Kuczián Katalin édesanyja (Major Zsófia) és nagyanyja (Benka Ádámné Thomázy Erzsébet) '''[[Szendrey Júlia (1828–1868)|Szendrey Júlia]]''' mezőberényi nevelői voltak.

Bonyhay Benjámin '''[[1885]]. [[szeptember 9.|szeptember 9-én]] hunyt el Mezőberényben'''. [[szeptember 11.|Szeptember 11-én]] helyezték örök nyugalomra.

== Munkássága ==
[[1827|1827-ben]] '''Mezőberény község jegyzője''' lett. [[1831|1831-ben]] kidolgozta a kolera elleni védekezés programját, az intézkedéseknek köszönhetően a halálesetek száma a vármegyei átlag alatt maradt. Szerette volna megakadályozni a mezőberényi evangélikus gimnázium áthelyezését, az intézmény [[1834|1834-ben]] [[Szarvas|Szarvasra]] került. Támogatta a magyar nyelv hivatalossá tételét, [[1830|1830-tól]] a német helyett '''magyarul vezette a jegyzőkönyveket'''. [[1845|1845-ig]] töltötte be a jegyzői tisztséget. [[1846|1846-ban]] '''megválasztották a vármegye táblabírójának'''. [[1846|1846-tól]] a Békés–Bánáti Egyházmegye gyomai, majd a gyulai kerületének iskolafelügyelője volt. Az [[1848]]–[[1849|1849-es]] szabadságharc idején századvezetőként '''részt vett a becskereki táborozáson'''.

[[1848|1848-ban]] Békés vármegye árvaügyi számvevőjeként, [[1849|1849-ban]] főszámvevőként tevékenykedett. Bonyhay végezte a vármegye árvaügyeinek irányítását, az '''árvaügyi rendszabály''' kidolgozását. Később vármegyei főpénztárnokként és az árvabizottmány vezetőjeként dolgozott.

'''Visszatért Mezőberénybe''', ahol árvagyámi munkakört kapott. [[1854|1854-től]] egész életében a Békés–bánáti egyházi vidék világi tanácsbírója volt. Szerepet vállalt a '''protestáns pátens''' ([[1859]]) elleni küzdelemben, a protestáns egyházi jog védelmében. Bonyhayt perbe fogták, a börtönt végül elkerülte, a protestáns pátenst pedig visszavonták. [[1863|1863-ban]] megválasztották a '''Békés megyei Takarékpénztár egylet''' pénztárnokának. Az [[1881|1881-ben]] megalapított '''Mezőberényi Népnevelési Egyesület''' elnöki tisztségét viselte.

'''A duális tudományszemléletet (hit és tudomány) képviselte''', közreműködött az iskolaügy korszerűsítésében. Pedagógiai tárgyú, nevelő célzatú szépirodalmi műveket írt. Első elbeszélése [[1858|1858-ban]] jelent meg a ''Vasárnapi Ujság''ban. Elbeszélő költeményeit füzetekben adta ki, '''a bevételt jótékony célokra fordította'''. Írásait a ''Vasárnapi Ujság'' mellett főként a ''Pesti Napló'', ''[[Békés (1)|Békés]]'', ''[[Békésmegyei Közlöny]]'', ''Falusi Esték'', ''Protestáns Naptár'' és a ''[[Néptanítók Könyve]]'' közölte. Gyűjtötte a tájszavakat, a ''Békés'' című politikai és vegyes tartalmú közlöny külső munkatársa volt.

Hivatali teendői mellett a saját és a Wenckheim birtokon gazdálkodott.

=== Petőfi barátja ===
Petőfi Sándor barátja volt, [[1842|1842-ben]] ismerkedtek meg Mezőberényben. Bonyhay [[1843]] szeptemberében vendégséget rendezett a költő tiszteletére. Petőfi a későbbiekben feltehetően '''Bonyhay hatására népdalokat is írt'''. Jártak együtt Gyulán.

[[Orlai Petrics Soma (1822‒1880)|Orlai Petrics Soma]] festőművész [[1849|1849-ben]] megfestette Petőfit, a költő Bonyhay Benjámin karosszékében foglalt helyet. A Petőfi család Bonyhay "bőrös ekhós kocsijával" indult el Mezőberényből Nagyváradra.

== Művei ==
* A falu birája (Buda, 1846) – A Népkönyvkiadó Egyesület jutalomban részesítette.
* Népiskolai jutalomkönyv jó gyermekek számára (Szarvas, 1848)
* A szülők hivatása (Gyula, 1858)
* Három komának beszélgetése a szabadságról (Debrecen, 1867)
* Könnyebb egy atyának hat gyermeket eltartani, mint hat gyermeknek egy atyát (1867)
* Hasznos mulattató kisebb és nagyobb korú gyermekek számára (Debrecen, 1869)
* Jótékonyság lantja (Debrecen, 1874)
* Irányadó az iskolában és az életben (Budapest, 1886)

== Emlékezete ==
* [[1973|1973-ban]] '''[[Bonyhay Benjámin-emléktábla (Mezőberény)|emléktáblát]] avattak''' a tiszteletére.
* Mezőberényben [[1991|1991-től]] utca viseli a nevét (egykori Korvin O. utca).

== Források ==
* Bonyhay Benjamin. In: [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-irok-elete-es-munkai-szinnyei-jozsef-7891B/b-79D0E/bonyhay-benjamin-7D5A2/ Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József] (Látogatva: 2022. 10. 21.)
* Elek László: Bonyhay Benjámin emlékezete. In: [https://epa.oszk.hu/01500/01577/00013/pdf/bmmk_1988_2_059-083.pdf Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében II. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1988. 59–83. p.] (Látogatva: 2022. 10. 20.)
* Horváth János: [https://mek.oszk.hu/07100/07137/07137.pdf Petőfi Sándor. Budapest : Pallas, 1922. 64., 529. p.] (Látogatva: 2022. 10. 21.)
* Irányi István: A gyermek Szendrey Julianna és Mezőberény. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1966/?pg=237&layout=s Békési Élet, 1. évf. 3. szám (1966) 62–64. p.] (Látogatva: 2022. 10. 21.)
* Mezőberényi Hírmondó, 1. évf. 6. szám (1991. augusztus) 8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Petőfi Mező-Berényben. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/VasarnapiUjsag_1881/?pg=141&layout=s Vasárnapi Ujság, 28. évf. 9. szám (1881. február 27.) 138. p.] (Látogatva: 2022. 10. 22.)
* Petőfi örökségének méltó folytatása. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1973_03/?pg=126&layout=s Békés Megyei Népújság, 28. ávf. 62. szám (1973. március 15.) 1. p.] (Látogatva: 2022. 10. 22.)

== Kapcsolódó irodalom ==
* Bonyhay Benjamin meghalt. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1885/?pg=146&layout=s Békés, 4. évf. 37. szám (1885. szeptember 13.) 3. p.]
* Göndöcs Benedek: Bonyhay Benjamin emlékezete. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/MTA_BekesVmRegEsMuvtortTarsEvkonyve_1884-1885/?pg=8&layout=s A Békésvármegyei Régészeti és Müvelödéstörténelmi Társulat Évkönyve 1884–85. Szerk.: Zsilinszky Mihály. B.-Gyula : Békésvárm. Régészeti és Müvelödéstört. Társ., 1886. 5–10.p.]
* Jeszenszky Károly: Bonyhay Benjámin. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1885/?pg=148&layout=s Békés, 4. évf. 38. szám (1885. szeptember 20.) 1–3. p.]
* Jeszenszky Károly: Petőfi Mező-Berényben. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1899/?pg=151&layout=s Békés, 31. évf. 32. szám (1899. augusztus 6.) 2–4. p.]
* Kóhn Dávid: Petőfi Sándor Gyulán. In: Kóhn Dávid: Az élet alkonyán : visszaemlékezések. Gyula : Kohn D., 1937. 77–83. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Kondor Elemér: Visszaemlékezés. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1885/?pg=262&layout=s Békésmegyei Közlöny, 12. évf. 81. szám (1885. október 8.) 1–2. p.]
* Mezőberényi almanach. Összeáll. és szerk.: Pallagi Mária. Mezőberény : Könyvtárpártoló Alap., 2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Nagy Károly: Bonyhay Benjámin emléke. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1885/?pg=262&layout=s Békésmegyei Közlöny, 12. évf. 81. szám (1885. október 8.) 1. p.]
* Nagyné Varga Éva: Pillanatképek Békés megye irodalmi életének múltjából művelődéstörténeti kitekintésekkel: A kezdetektől a kiegyezés koráig. In: [http://www.barkaonline.hu/archivum/barka_2000_4.pdf Bárka, 8. évf. 4. szám (2000) 56–67. p.]
* Petőfi barátja volt. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1995_10/?pg=368&layout=s Békés Megyei Hírlap, 50. évf. 255. szám (1995. október 31.) 3. p.]
* Petőfi Békésmegyében. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1923/?pg=78&layout=s Békés, 55. évf. 26. szám (1923. március 31.) 1–3. p.]
* Száz éve halt meg Bonyhay Benjámin. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1985_09/?pg=48&layout=s Békés Megyei Népújság, 40. évf. 210. szám (1985. szeptember 7.) 9. p.]

== Külső hivatkozások ==
* Bonyhay Benjámin. In: [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/b-74700/bonyhay-benjamin-74D14/ Magyar életrajzi lexikon]
* Bonyhay Benjamin. In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Bonyhay_Benjamin Wikipedia]

[[Kategória:Mezőberény]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Jegyzők]]
[[Kategória:Irodalmárok]]
[[Kategória:1848/49]]
[[Kategória:Petőfi 200]]