Boczkó Dániel (1789–1870) forrásának megtekintése

{{SHORTDESC:ügyvéd, 1848-as kormánybiztos, országgyűlési képviselő}}
{{InfoboxSzemely
|nev = Boczkó Dániel
|kep = [[Fájl:Boczko daniel 01.jpg|300px]]
|kepalairas =
|szuletesinev =
|szuletesidatum = [[1789]]. [[december 4.]]
|szuletesihely = [[Szarvas]]
|halalozasidatum = [[1870]]. [[szeptember 9.]]
|halalozasihely = [[Csabacsűd]]
|sirhely = Fiumei úti sírkert, Budapest
|hazastars =
|foglalkozas = ügyvéd, 1848-as kormánybiztos, országgyűlési képviselő
}}== Élete ==
[[Fájl: Boczko daniel 02.jpg|bélyegkép|300px|Nyughelye a családi sírboltban, a Kerepesi temetőben]]
[[Fájl:Bekescsaba boczko daniel szobor.jpg|bélyegkép|300px|Boczkó Dániel mellszobra]]
Zászlaki Boczkó Dániel '''[[1789]]. [[december 4.|december 4-én]] [[Szarvas|Szarvason]] született''', nemes zászlaki idősebb Boczkó Dániel és Thaisz Julianna gyermekeként. Apja evangélikus lelkész, a felvidéki Liptó megyei Deményfalváról került Szarvasra, ahol 17 éven át [[Tessedik Sámuel, id. (1710–1749)|Tessedik Sámuel]] lelkésztársa volt. Három gyermekük született, Dániel, Károly és Sámuel. Mindnyájan jogi pályára léptek.

Boczkó Dániel iskoláit Csetneken, Késmárkon, Győrben, [[Mezőberény|Mezőberényben]] és Debrecenben végezte. '''Jogi tanulmányait Pozsonyban''', a jogakadémián '''folytatta'''.

'''A tanulmányokat követően''' Gömör majd Borsod megyében '''ügyész-gyakornok'''oskodott. [[1816|1816-ban]] sikeresen '''letette az ügyvédi vizsgát'''.

Boczkó Dániel nem nősült meg, gyermeke sem született.

Boczkó Dániel életének 81. évében, '''[[1870]]. [[szeptember 9.|szeptember 9-én]] hunyt el [[Csabacsűd|Csabacsűdön]]'''. Temetését [[szeptember 12.|szeptember 12-én]] Pesten Székács József evangélikus püspök végezte. A gyászmenetben haladt a békéscsabai küldöttség is.

== Munkássága ==
'''Az ügyvédi diploma megszerzése után [[Békéscsaba|Békéscsabára]] költözött''', ahol a Stockhammern család birtokainak jogügyi igazgatója lett. [[1819]]. [[szeptember 24.|szeptember 24-én]] nevezték ki tiszteletbeli alügyésznek. Az evangélikus egyház felügyelőjeként az ő kezdeményezésére került a mezőberényi gimnázium Szarvasra.   

'''A politikai szereplést [[1825|1825-ben]]''', a Békés megyei szabadelvű ellenzék tagjaként '''kezdte'''. [[1827]]. [[október 9.|október 9-től]] '''Békés vármegye táblabírója''', [[1836|1836-tól]] '''a csabai járás bírája lett'''. Aktív részese volt az 1830–40 közötti évek megyei és országos mozgalmainak. Az Ellenzéki Kör tagjaként többek közt Petőfi, Irányi, Vasvári, Jókai és testvére, Károly társaságában politizált. 

Ügyvédi hivatala mellett jól jövedelmező '''bérletgazdálkodással is foglalkozott'''. Békéscsabán két lakással és kétemeletes magtárral rendelkezett. Endrődön ingatlana, valamint szőlője volt. Gazdaságában szarvasmarha- és juhtartással, illetve gabonatermesztéssel foglalkozott. Nemesi származásának és vagyonának köszönhetően '''az előkelő köznemesség közé tartozott. Jótékony célból több alapítványt is létrehozott'''. Az [[1847]]-es csabai éhínséget búza-kölcsönnel igyekezett megfékezni.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Békés megyében tevékenykedett. '''Szarvason a képviselő-testület és a tisztújító szék elnöke''' lett. [[1848|1848-ban]] '''beválasztották az orosházi képviselő-testületbe'''. '''Az Országos Honvédelmi Bizottság [[1848]]. [[október 11.|október 11-én]] Békés, majd [[október 18.|október 18-án]] Arad megye kormánybiztosává nevezte ki.''' Ebben a tisztjében szolgálta végig a szabadságharcot. Az [[1849]]. [[február 8.|február 8-i]] aradi csata Boczkó hősi tettéről maradt emlékezetes: a már elvesztettnek tűnő harc során lelkesítette és győzelemre vezette a csapatot. '''[[1849]]. [[július 9.|július 9-én]] Erdély teljhatalmú kormánybiztosának nevezte ki Kossuth Lajos''': Arad megye mellett Krassó, Zaránd, Hunyad, Temes és Torontál megyére is kiterjesztette hatáskörét. Résztvevője volt az utolsó aradi országgyűlésnek [[1849]]. [[augusztus 11.|augusztus 11-én]]. A szabadságharc bukása után '''a körözöttek listájára került''' a magyar kormánybiztosokkal együtt. Egy ideig a csabai szőlőkben bujkált. Rablótámadást követően súlyosan megsebesült, melynek köszönhetően elkapták a csendőrök. Kihallgatására majd’ öt hónapot kellett várnia. Az ítéletet [[1850]]. [[október 23.|október 23-án]] mondták ki: a '''teljes vagyon elkobzás'''át, valamint '''halálbüntetés'''t. 

A büntetést később '''10 évnyi várfogságra változtatták''', de a vagyonától megfosztották. Boczkónak [[1849|1849-ben]] tulajdonában volt egy békéscsabai zsellérház, egy-egy lakás Gyulán, Vásárhelyen és Pesten, összvagyona 40.000 Ft volt. A büntetést '''a kufsteini és olmützi börtönökben''' töltötte. Rabtársai körében nagy tisztelet övezte, „Dani bácsi” névnapja alkalmából ünnepséget is szerveztek. '''[[1856]] decemberében''', 67 éves korában '''szabadult'''. Megmaradt vagyonát visszakapta, majd a csabacsűdi birtokán gazdálkodott. 

'''[[1861]] után visszatért a közéletbe''': Békéscsaba országgyűlési követe és a Határozati Párt tagja lett. [[1865|1865-ben]] másodszor is képviselőnek választották meg, melyről [[1868]] decemberében mondott le. Ennek ellenére 80 éves korában, [[1869|1869-ben]] újból elvállalta a békéscsabai képviselőséget, harmadjára is.

== Emlékezete ==
* '''Békéscsabán''' [[1911]] és [[1926]] között '''utca viselte nevét'''.
* [[1998]] óta '''mellszobor''' őrzi emlékét '''Békéscsabán''', a téren, melyet [[2013|2013-ban]] '''Boczkó Dániel tér'''re neveztek át (korábban 1919-esek tere).
* [[2019]]. [[március 22.|március 22-én]] Boczkó Dániel, dr. Raffay Sándor, valamint [[Melich János (1872–1963)|dr. Melich János]] '''mellszobrát''' avatták fel Szarvason.

== Források ==
* Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti. szerk.: Pálmány Béla. Budapest : Magyar Országgyűlés, 2002. 127–128. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Balázs Anett: Három mellszobrot avattak fel Szarvason. In: [https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/harom-mellszobrot-avattak-fel-szarvason-1837525/ Beol.hu] (Látogatva: 2019. 03. 24.)
* Boczkó Dániel, az aradi csata elfeledett hőse. összeáll.: Baur Edina. In: Békés Megyei Hírlap, 53. évf. 62. szám (1998. március 14–15.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1998_03/?query=%22Boczk%C3%B3%20D%C3%A1niel%22&pg=176&layout=s 11. p.] (Látogatva: 2018. 05. 10.)
* Boczkó Dániel. (1789–1870.) In: Vasárnapi Ujság, 17. évf. 45. szám (1870. november 6.) [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/VasarnapiUjsag_1870/?query=%22Boczk%C3%B3%20D%C3%A1niel%22&pg=576&layout=s 1–2. p.] (Látogatva: 2018. 05. 10.)
* Bukovinszky István: Ki volt Boczkó Dániel? In: Békés Megyei Népújság, 43. évf. 114. szám (1988. május 14.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1988_05/?query=%22Boczk%C3%B3%20D%C3%A1niel%22&pg=102&layout=s 7. p.] (Látogatva: 2018. 05. 10.)
* Czeglédi Imre: Boczkó Dániel, az 1848–1849. évi szabadságharc kormánybiztosa. In: Békési Élet, 13. évf. 4. szám (1978) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1978/?query=%22Boczk%C3%B3%20D%C3%A1niel%22&pg=434&layout=s 435–445. p.] (Látogatva: 2018. 05. 10.)
* Gécs Béla: Csabai bírók, csabai históriák, 1717–1918. Békéscsaba : Typografika, 2008. 78–79. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozográfiája : 1715–1848. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2009. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BEKM_Kbmkt_11/?query=%22Boczk%C3%B3%20D%C3%A1niel%22&pg=236&layout=s 235. p.] (Látogatva: 2018. 05. 10.)
* Megkezdték az utcanevek megváltoztatását. In: [https://www.beol.hu/bekes/kozelet-bekes/megkezdtek-az-utcanevek-megvaltoztatasat-494039/ Beol.hu] (Látogatva: 2018. 05. 10.)

== Kapcsolódó irodalom ==
* Aradvármegye és Arad szabad királyi város monographiája. szerk.: Jancsó Benedek. Arad : Monographia-bizottság, 1892–1895. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Boczkó Dániel. In: Békés, 2. évf. 39. szám (1870. szeptember 25.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1870/?query=%22Boczk%C3%B3%20D%C3%A1niel%22&pg=156&layout=s 3. p.] 
* Felavatták Boczkó Dániel mellszobrát. In: Békés Megyei Hírlap, 53. évf. 195. szám (1998. augusztus 21.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1998_08/?query=%22Boczk%C3%B3%20D%C3%A1niel%22&pg=250&layout=s 1., 3. p.] 
* Gracza György: Az 1848–49-iki magyar szabadságharcz története. Budapest : Lampel, 1894–1898. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Koszorús Oszkár: Orosháza jelesei a XIX. század végéig I. Orosháza : Orosháza Város Önkormányzata, 1994. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez. vál. és sajtó alá rend. Jároli József. Gyula : Békés Megyei Lvt., 1998. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Pálmány Béla: A reformkori magyar országgyűlések történeti almanachja, 1825–1848. Budapest : Argumentum Kiadó : Országgyűlés Hiv., 2011. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Külső hivatkozások ==
* [http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_B39@0387 Boczkó Dániel gyászjelentése]
* Boczkó Dániel, zászkali sírhelye. In: [http://intezet.nori.gov.hu/national-tombs/budapest/fiumei-uti-temeto/boczko-daniel-zaszkali/ Nemzeti Örökség Intézete honlapja]
* Boczkó Dániel. In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Boczk%C3%B3_D%C3%A1niel_(politikus) Wikipedia]
* Boczkó Dániel. In: [https://www.kozterkep.hu/~/7967/Boczko_Daniel_Bekescsaba_1998.html kozterkep.hu]
* [http://clasate.cimec.ro/detaliu.asp?k=E2F2DE95054A483D9CC524455D01438A Cupa lui Boczkó Dániel]

[[Kategória: Békéscsaba]]
[[Kategória: Békéscsabai Százak]]
[[Kategória: Békéscsabai személyek]]
[[Kategória: Mezőberény]]
[[Kategória: Orosháza]]
[[Kategória: Szarvas]]
[[Kategória: Személyek]]
[[Kategória: Politikusok]]
[[Kategória: Ügyvédek]]
[[Kategória: 1848/49]]