Bitskoss János (1777–1831) forrásának megtekintése

{{SHORTDESC:római katolikus plébános}}
{{InfoboxSzemely
|nev = Bitskoss János
|kep = 
|kepalairas =
|szuletesinev = Bitsinszky János
|szuletesidatum = [[1777]]. [[május 8.]]
|szuletesihely = Nagyszalánc, Szlovákia
|halalozasidatum = [[1831]]. [[május 12.]]
|halalozasihely =
|sirhely =
|hazastars =
|foglalkozas = római katolikus plébános
}}== Élete ==
Bitskoss (eredeti családneve, a Bitsinszky szlovák felmenőkre utal) János '''[[1777]]. [[május 8.|május 8-án]] született Nagyszaláncon'''. 

Az elszegényedett nemesi család sarja humaniorai és filozófiai '''tanulmányait''' – jó eredménnyel – '''Kassán végezte'''. [[1797|1797-ben]] második évfolyamos filozófia szakos hallgatóként '''járt a nagyváradi jogakadémiára''', majd 3 évvel később ugyanebben a városban '''folytatta teológiai ismereteinek bővítését'''. Négy nyelven (magyarul, szlovákul, németül és latinul) beszélt, mire elhagyta az iskolapadot.

A nagylelkű és határozott lelkipásztor '''[[1831]]. [[május 12.|május 12-én]] hunyt el'''.

== Munkássága ==

Pályafutását Váradolaszin, Székelyhídon és Körösladányban '''káplánként kezdte''', Margittán és Csabán már plébánosként tevékenykedett.

'''[[1810]]. [[december 1.|december 1-én]] került a [[Békéscsaba|Békéscsabai]] Római Katolikus Egyházközség élére''' előde, Thuránszky József helyére. Konfliktusokkal tarkított, küzdelmes szakasz kezdődött el ezen a napon. Az elhanyagolt állapotban lévő egyházközség – az ún. “Communitas catholica” (“Katolikus Közösség”) már [[1797|1797-ben]], [[Grátzay Imre]] plébánossága alatt felbomlott – rengeteg feladatot tartogatott számára.
A lakosok összetartását segítő templomi foglalkozások elmaradásának egyik következménye az emberek egyháztól való elhidegülése volt. Az újonnan kinevezett Bitskoss ezért '''személyesen az otthonukban kereste fel a híveket'''. Összeírást készített, melyből kiderül, hogy az [[1811]]-ben még 2081 lelket számláló katolikus közösség [[1821|1821-re]] 2784 fősre emelkedett. 

Támogatta a nem katolikus családoknál szolgáló cselédek szabad vallásgyakorlását (katolikus ünnepek megtartása, misére járás, kötelező böjt).
Az igazságtalan közteherviselés ellen is felemelte hangját. 

'''A hívők tisztelték és szerették''' határozott plébánosukat. Az egyház számára Petrovszky János gazda 10 mázsás harangot adományozott, továbbá a Károlyi és a Stockhammer grófi család támogatásával – és az egyházközség hozzájárulásával – [[1818]]–[[1820]] között felépült az [[1769]] óta befejezetlen [[Páduai Szent Antal-társszékesegyház (Békéscsaba)|templom]] tornya. 

Bitskoss '''[[1820]]. [[szeptember 27.|szeptember 27-én]] táblabírói kinevezést kapott''' a főispántól, így került be a Békés vármegyei tisztségviselők közé. '''A hivatali esküt [[október 4.|október 4-én]] tette le''', ettől kezdve a jogi ügyek terén is tekintélyt szerezhetett magának.

A plébános 12 év alatt rengeteget tett a Békéscsabai Katolikus Egyházközségért. [[1823]]. [[augusztus 1.|augusztus 1-én]] elhagyta a települést, (utóda Erdélyi József volt) és '''[[Gyula|Gyulán]] folytatta''' életét. Szeptemberben iktatták be hivatalába, a plébániatemplom felavatására szolgálatának első évében ([[1824]]. [[május 16.|május 16-án]]) került sor, a szertartást Vurum József váradi püspök végezte. 

142 kötetes (91 művet tartalmazó) könyvtára volt nyelvkönyvekkel, építészeti és fizikai témájú szakirodalmakkal. Érdekesség, hogy az [[1751-ben]] kiadott Rudimenta linguae graecae című kötet a későbbiekben Mogyoróssy Jánoshoz, a gyulai könyvtár alapítójához került.
 
Egy egészségügyi probléma miatt (szájbetegsége kezelésének reményével) utazott Váradra '''[[1830|1830-ban]]''', ahol végül '''lemondott plébániájáról'''. Híveire egy német nyelvű levelet hagyott, melyben felsorolta egyházi pályafutásának állomásait. Élete során készített leírásai – az esetenként előforduló erős szubjektivitás ellenére is – forrásértékűek. '''Végrendeletében''' a vagyonából egyenlő hányadban részesülők között''' a gyulai nemzeti iskola mellett megtalálhatjuk a csabai, a ladányi, a székelyhídi, a margittai és a gyulai egyházat is'''. 

== Források ==
* A Gyulai Római Katolikus Plébánia Évkönyve 2000. Főszerk.: Kovács József és Merényi-Metzger Gábor. Gyula : Gyulai Római Katolikus Plébánia, 1999. 42. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* A művelődés évszázadai Békéscsabán. Főszerk.: Kafer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1991. 258–260. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés Megyei Hírlap, 60. évf. 300. szám (2005. december 23.) 5. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930. 214–219. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békéscsaba története, I. :  a kezdetektől 1848-ig. Főszerk.: Janovich B. Dénes, Erdmann Gyula. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1991. 526–528. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Gécs Béla: Csabai bírók – csabai históriák, 1717–1918. Békéscsaba : Typografika Kft., 2008. 47. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2009. 233. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Héjja Julianna Erika: Könyv és olvasója Gyulán a XVIII. század első felétől 1848-ig : olvasmánytörténeti dolgozatok IX. Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, 2003. 15. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Jároli József: Békéscsaba rövid története a kezdetektől napjainkig. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület, 2014. 26. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Kovács József: A gyulai római katolikus esperes kerület története. Gyula : Kovács József (?), 2001. 39. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Külső hivatkozások ==
* [http://www.gyulaplebania.hu/plebanosok_kaplanok.html Plébánosok, káplánok] a Nádi Boldogasszony Plébánia honlapján (2017.08.22.)

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Gyula]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
[[Kategória:Egyházi személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]