1831. évi kolerajárvány Békés megyében forrásának megtekintése

[[Fájl:1831 kolerajarvany 01.jpg|bélyegkép|300px|Az áldozatok emlékműve]]
== Története ==
A [[Széchenyi liget (Békéscsaba)|Széchenyi liget]] a kórház mögött található. Régebben a kórház területe nem volt lezárva, egy kis utca vezetett át a ligetbe.

Az [[1831|1831-es]] nagy kolerajárvány áldozatainak állít emléket a rózsaszín márványból készült obeliszk. Gyakorlatilag kétezer ember tömegsírja fölé emelték az emlékművet. A kolerajárvány [[1831]]. [[július 25.|július 25-én]] kezdődött, és [[szeptember 6.|szeptember 6-án]] ért véget (az emlékmű felirata szerint). Az obeliszket a városi elöljárók állíttatták. 
Az egyik oldalon latin szöveg olvasható, a másikon felekezetek szerint fel vannak sorolva az áldozatok számai. A legtöbb áldozatot, 1651 embert az evangélikusok vesztettek. Emiatt a nyár közepére az egészségügyi probléma egyszeriben rendészeti problémává is vált, melynek kezelésére az uralkodó Eötvös Ignác városi főispánt jelölte ki. A nemesi felkeléssel megerősített 52 századnyi sorkatona [[1831]] augusztusában sikeresen leverte a felkelést, majd Eötvös statáriumot hirdetett, amit csak novemberben oldott fel. Ez idő alatt hazánkban több mint félmillió embert fertőzött meg a kolera, a betegeknek pedig csaknem a fele – köztük a híres nyelvújító, Kazinczy Ferenc – életét vesztette. Eötvös eljárása nyomán a statárium alatt 119 embert ítéltek halálra, illetve több ezer lázadót zártak börtönbe, vagy részesítettek testi fenyítésben; miután azonban őszre a felkelés hullámai elcsendesedtek, a rögtönítélő bíróságok ítéleteit gyakorta enyhítették, így hónapokkal később visszaállt a rend és a béke.

Az obeliszket egy földhalmon helyezték el. A kolera megjelenésével egy időben pánik és bizalmatlanság lett úrrá a Felvidék zömmel ruszin és szlovák jobbágyain, a kór továbbterjedésével pedig hasonló hangulat jellemezte az erdélyi románokat, de a dunántúli magyarokat is. A mélyben lappangó társadalmi feszültségek eleve felerősödtek a gyilkos kór hatására, a jobbágyok dühét azonban a váratlan röghöz kötés még tovább fokozta. Bár az első összecsapásra a hatóságok és a civilek között [[1831]]. [[július 17.|július 17-én]] Pest–Budán került sor – a Helytartótanács ugyanis a kolera megfékezése érdekében lezáratta a hajóhidakat, a polgárok pedig áttörték a kordont –, a „puskaporos hordó” végül a Felvidéken robbant fel, ugyanis az itt élők megélhetését az alföldi idénymunka biztosíthatta volna.

Az emlékmű festői környezetben található, ami ideális kirándulóhely mindenki számára. A szépen gondozott parkban sétálóösvény, játszótér és kiállítóterem is található igazán kedves és segítőkész vendéglátókkal. Az emlékmű a park közepén helyezkedik el.

== Források ==
* [http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1831_oktober_3_feloldjak_a_kolerazarlatot_magyarorszagon Rubicon - Kolerajárvány feloldásáról]
* [http://mek.niif.hu/00800/00893/html/doc/c400496 Leírás a járványról- M.E.K.]
* [http://www.klauzal.hu/cikk/461.html?PHPSESSID=52192b3ab0713fac08a67b3bea19036e.htm Klauzár Társaság cikke a koleráról]     
* [http://www.szoborlap.hu/7970_emlekmu_a_kolerajarvany_aldozatainak_emlekere_bekescsaba_1831.html Szórólap a kolerajárvány emlékére]
* [http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-04/data/pdf/1211.pdf Orvostörténeti könyvek]

A fenti anyagok közzététele a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár engedélyével és segítségével történt. Köszönet a könyvtárnak.

== Külső hivatkozás == 
* [http://www.korosokvolgyekozpont.hu/] Körösök Völgye Látogatóközpont oldala

[[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] 
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Járványok]]