Áchim L(iker) András (1871–1911) forrásának megtekintése

{{SHORTDESC:parasztpolitikus, képviselő}}
{{InfoboxSzemely
|nev = Áchim L(iker) András
|kep = [[Fájl:Achim l andras 01.jpg|300px]]
|kepalairas =
|szuletesinev =
|szuletesidatum = [[1871]]. [[március 15.]]
|szuletesihely = [[Békéscsaba]]
|halalozasidatum = [[1911]]. [[május 15.]]
|halalozasihely = Békéscsaba
|sirhely = Felsővégi (Berényi úti) evangélikus temető, Békéscsaba
|hazastars = Rajtár Ilona
|foglalkozas = parasztpolitikus, képviselő
}}== Élete ==
[[Fájl:Godollo achim l andras emlektabla.jpg|bélyegkép|300px|Áchim-emléktábla Gödöllőn]]
[[Fájl:Achim l andras 02.jpg|bélyegkép|300px|Sírja a Berényi úti temetőben]]
'''Békéscsabán született''' [[1871]]. [[március 15.|március 15]]-én. '''Nagyapját [[Áchim L. János|Áchim L. Jánost]]''', [[1869]]. [[január 10.|január 10]]-én választották meg Békéscsaba bírájává. '''Apja [[id. Áchim L. András]]''', 143 hold földdel rendelkezett. Édesanyja gyermekágyi lázban halt meg.

Középiskolai tanulmányait a '''békéscsabai gimnáziumban kezdte''', majd a '''szarvasiban folytatta'''. Apja akarata ellenére tanulmányait nem fejezte be, két évi tanulás után visszatért [[Gerendás|gerendási]] tanyájukra. 

Két évig teljesített katonai szolgálatot [[Mezőhegyes|Mezőhegyesen]], a [[Mezőhegyesi Ménesbirtok|méneskarnál]]. 23 éves korában '''feleségül vette Rajtár Ilonát''', egy jómódú gazda lányát. A házasságból három lány és egy fiú született. [[1896]]-ban édesapja halálát követően '''200 holdas birtokot örökölt'''.

'''Békéscsabán hunyt el [[1911]]. [[május 15.|május 15-én]].'''

== Munkássága ==
'''Közéleti szereplését''' [[1899]]-ben '''Békés megye törvényhatósági bizottságában kezdte''', majd '''bekerült Békéscsaba képviselő-testületébe''' is. A fiatal Áchim elsősorban Erzsébethelyről toborozta híveit. Nagy figyelmet keltett a gazdálkodásról és a gazdaságról szóló beszédeivel. Cikkei a [[Békésmegyei Közlöny|''Békésmegyei Közlöny''ben]] jelentek meg. 

Ellenzéki magatartása miatt az agrárszegénység vezetői '''meghívták az''' éppen szerveződő '''Általános Népegyletbe''', [[1904]]-ben pedig '''elnökké választották'''. [[1905]]-ben a Mezőfi Vilmos által vezetett '''Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt''' programjával – Zsilinszky Mihály államtitkár jelölttel szemben – '''parlamenti képviselővé választották'''. Már az első beszédével megütközést keltett: nemzeti hadsereget, általános választójogot, egy független földművespártot és a kincstári birtokok parcellázását követelte. Rövidesen szakított Mezőfivel, '''szembefordult a Függetlenségi és 48-as Párttal'''. 

[[1906]]-ban '''megalapította''' az ország első önálló parasztpártját, '''a Magyarországi Független Szocialista Pártot''', és programjának megvalósítása érdekében '''''Paraszt Újság'' címmel hetilapot indított'''. A párt programjával [[1906]] májusában '''ismét országgyűlési képviselővé választották''', '''mandátumát''' azonban '''a Magyar Királyi Kúria megsemmisítette'''. Lázítás és osztályellenes izgatás címén bűnvádi '''eljárást indítottak ellene''', amely [[1908]]-ban a '''felmentésével végződött.''' 

[[1908]] elejétől kezdve visszanyerte politikai jogait. '''Létrehozta a Kisgazdák, Földmunkások és Kubikusok Szakegyletét''', amelynek [[1908]]. [[június 8.|június 8]]-án tartott kongresszusán követelte az 1000 holdnál nagyobb birtokok felosztását, és támogatta az általános választójogért vívott küzdelmet. Az [[1910]]-es országgyűlési választásokon jelentős szavazattöbbséggel '''újra képviselővé választották'''. Parlamenti beszédeiben és cikkeiben polgári demokratikus reformokat követelt. 

[[1911]] tavaszán '''ellenfelei szervezett támadásba kezdtek'''. Először a budapesti ''Friss Újság'' közölt cikksorozatot ''A parasztkirály birodalmában'' címmel. A ''Békésmegyei Friss Újság''ban visszautasította az ellene szóló vádakat. A ''Békés megyei fotográfiák'' című cikksorozatának első két részlete dr. Zsilinszky Endrét éles hangnemben vádolta pénzügyi visszaélésekkel. Az apjukat ért sérelmekért a két Zsilinszky fiú, [[Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886–1944)|Endre]] és Gábor [[1911]]. [[május 14.|május 14]]-én behatolt Áchim házába, akit '''dulakodás közben meglőttek.''' Áchim L. András [[május 15.|május 15]]-én belehalt sérüléseibe.  

Békéscsabán a mai napig nincs Bajcsy-Zsilinszky út, utca vagy tér. A sors fintora, hogy a Békéscsabához közel eső Kondoroson a Bajcsy-Zsilinszky és az Áchim utca teljesen egyforma hosszú és párhuzamosan fut majdnem egymás mellett.

== Emlékezete ==

* Születésének 100. évfordulóján a békéscsabai szoborsétányon felavatták Marton László alkotását, [https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81chim_L._Andr%C3%A1s#/media/File:%C3%81chim_L_Andr%C3%A1s_02.jpg Áchim L. András mellszobrát]. 
* [https://www.kozterkep.hu/~/24178/Achim_L_Andras_Bekescsaba_1981.html Teljes alakos szobor található az Áchim-lakótelepen.] 
* 1971-ben kiállítást rendeztek a [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Múzeumban]] ''Áchim L. András és az agrárszocialista mozgalom'' címmel.
* Halálát követően a Mészárszék utcát – ahol a lakása volt, és ahol meggyilkolták – átnevezték [https://goo.gl/L7nmeL Áchim L. András utcára].  
* A mai Petőfi utcai Általános Iskola korábban Áchim L. András nevét viselte.  
* A szlovák iskola diákotthona [[1981|1981-ig]] viselte a nevét.  
* Nevét viseli a Szlovák Tájház telkén található egykori kékfestő műhely, amit a [[2006|2006-os]] felújítása után Áchim-teremnek hívnak.   
* 2011-ben, az Áchim-emlékév keretében tudományos konferenciákat tartottak [[Békéscsaba|Békéscsabán]], [[Gödöllő|Gödöllőn]], [[Budapest|Budapesten]], valamint [[Újkígyós|Újkígyóson]].

== Emléktáblái ==

* [[Áchim L(iker) András-emléktábla (Békéscsaba, Fiume Hotel)|A Fiume Szálló aulájában (2011)]]
* [[Áchim L(iker) András-emléktábla (Békéscsaba, Városháza)|A Városháza falán (2011)]]
* [[Áchim L(iker) András-emléktábla (Békéscsaba, Kastély utca)|Kastély u. 8. szám alatt (1991)]]
* [[Áchim L(iker) András-emléktábla (Békéscsaba, Kner Nyomda)|Lakása falán (Áchim u. 5.) (1971)]]
* [[Áchim L(iker) András-emléktábla (Békéscsaba, Evangélikus Gimnázium)|Az Evangélikus Gimnázium falán (1956)]]

== Cikkei a köv. újságokban jelentek meg ==
 
* IgaZ Eszme (1904)
* A Polgár (1905)
* Békésmegyei Híradó (1905, 1906)
* Földművelők Lapja (1907)
* [https://goo.gl/70RPnM Budapesti Napló (1907)]
* XX. Század (1908)
* Egyenlőség (1908)
* Paraszt Újság (1908)
* Pesti Futár (1910)
* Békésvár megyei Friss Újság (1911)
* Pesti Napló (1911)

== Források ==
* A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve : Iskolatörténeti tanulmányok. Szerk.: Kruchió Gábor. Békéscsaba : Rózsa F. Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk., 1980 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)  
* Áchim emlékszám. In: Békési Élet, 6. évf. 2. szám (1971) 153–188. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)  
* Áchim L. András emlékkönyv, 1871–1971. Szerk. Pölöskei Ferenc és Szabó Ferenc. Békéscsaba : Városi Tanács V.B., 1972. 157. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Áchim L. András halálának századik évfordulója alkalmából szervezett békéscsabai emlékünnepség. Szerk.: Somogyi Józsefné. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület, 2011. 45., 49. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) 
* Domokos József: Áchim L. András. Budapest : Kossuth K., 1971. 350. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) 
* Domokos József: Két per egy kötetben. Visszaemlékezések. Budapest : Magvető Kiadó, 1978. 437. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) 
* Fancsovits György: Áchim L. András beszédei az országgyűlésben. Békéscsaba : Békés Megyei Tanács Tud.-Koord.Szakbiz., 1986. 24. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) 
* Féja Géza: Áchim L. András élete. In: Békési Élet, 23. évf. 4. szám (1988) 495–503. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) 
* Fényes Samu: Az Áchim-per. Fellebbezés a közönséghez. Békéscsaba : Tevan Kiadó, 1911. 66. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) 
* Magyar agrártörténeti életrajzok. 1. köt. Budapest : Magyar Mezőgazd. Múzeum, 1987. 1–5. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) 
* Magyar életrajzi lexikon. 1. köt. Budapest : Akadémiai K., 1967. 7–8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) 
* Mengyán György: Áchim L. András és az agrárszocialista mozgalom. In: Körös Népe. Történelmi és néprajzi antológia. 1., Békéscsaba : Városi Tanács V.B., 1956. 162–187. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) 
* Molnár Ignác: Áchim L. András és parasztmozgalma. Szakdolgozat. Békéscsaba : Molnár I., 1965. 43. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) 
* Molnár M. Eszter: Az Áchim kutatás múltja, jelene és jövője In: Áchim L. András öröksége : Áchim L. András halálának 100. évfordulója alkalmából megtartott tudományos emlékülés előadásai Újkígyós, 2011. november 26. Budapest, 2012. 89. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) 
* Tibori János: Agrárszocializmus és demokratikus parasztmozgalom Békéscsabán. Debrecen, 1972. 423. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Uhrin Erzsébet: Áchim a fiatalok és az idősek szemében. In: Áchim L. András öröksége : Áchim L. András halálának 100. évfordulója alkalmából megtartott tudományos emlékülés előadásai Újkígyós, 2011. november 26. Budapest, 2012. 27. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Kapcsolódó irodalom ==
* Áchim L. András az idő mérlegén : a parasztvezér születésének 130. évfordulója alkalmából szervezett rendezvények szöveggyűjteménye Budapest, Békéscsaba, 2001. március 12–13. Tótkomlós, 2011. november 16. Budapest, 2003 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Áchim L. András öröksége : Áchim L. András halálának 100. évfordulója alkalmából megtartott tudományos emlékülés előadásai Újkígyós, 2011. november 26. Budapest. PC Magister Alapítvány, 2012 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békéscsaba épített környezetének helytörténeti adatbázisa 1. : a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület kezdeményezésére 1991–2005 között állított emléktáblák. Szerk.: Jároli József. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyes., 2015 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. Szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Fancsovits György: Áchim L. András beszédei az országgyűlésben. Békéscsaba : Békés Megyei Tanács Tudományos-Koordinációs Szakbiz., 1986 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Molnár József: Áchim L. András élete és halála : 1871–1911. Budapest : Püski, 2002 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Molnár M. Eszter: Áchim L. András az irodalomban. 2. kiad. Békéscsaba : Magyarországi Szlovákok Kutatóint., 2010 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Molnár M. Eszter: Áchim L. András és kora : kutatási bibliográfia. Budapest : PC Magister Alap., 2018 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Nemesi László: "Minő impertinencia!" : Áchim L. András halála a korabeli sajtó tükrében. Békéscsaba : TIT Békés M. Szerv., 1981 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Pető Gábor Pál: Perújítás Áchim L. András halála ügyében : történelmi esszé. Budapest : Pető G. P., 1992 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Tibori János: Az Áchim L. András-féle békéscsabai parasztmozgalom. Békéscsaba, 1958 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Tibori János: Békéscsaba története : a Körös-kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba : Békéscsabai Városi Végrehajtó Bizottsága, 1960 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Külső hivatkozás ==
Áchim L. András In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81chim_L._Andr%C3%A1s Wikipedia] (Látogatva: 2017. 05. 23.)

[[Kategória: Békéscsabai Százak]] 
[[Kategória: Békéscsaba]] 
[[Kategória: Személyek]]
[[Kategória: Békéscsabai személyek]] 
[[Kategória: Politikusok]]