Vidovszky Béla (1883–1973) forrásának megtekintése

festőművész

== Élete ==
[[Fájl:Vidovszky bela 01.jpg|bélyegkép|300px|Vidovszky Béla]]
[[Fájl:Vidovszky bela 02.jpg|bélyegkép|300px|Üdvözlet Párizsból: Vadász Miklós, Basch Andor és Vidovszky Béla]]
A békéscsabai születésű '''Vidovszky Ferenc, a művész édesapja – [[Munkácsy Mihály (1844–1900)|Munkácsy Mihály]] gyermekkori pajtása – [[Gyomaendrőd|Gyomán]] kapott jegyzői hivatalt''', ezért feleségével, Launer Idával odaköltözött. A hívő evangélikus házaspár tíz gyermeke közül hét maradt életben, s hat fiúgyermekük kezébe adtak diplomát. '''A Vidovszky család a századforduló táján visszaköltözött [[Békéscsaba|Békéscsabára]].''' 

'''Vidovszky Béla Gyomán született [[1883]]. [[július 2.|július 2]]-án''', az elemi népiskolát is itt járta ki. [[1894]]-ben a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|békéscsabai evangélikus algimnázium]] első osztályába lépett. A III. és IV. osztályt a szarvasi főgimnáziumban végezte, majd visszatért Békéscsabára, ahol [[1902]]-ben érettségizett. [[1902]] őszén felvették az Országos Magyar Királyi Mintarajziskola és Tanárképzőbe, ahol '''[[1905]]. [[június 28.|június 28]]-án szerzett középiskolai rajztanári oklevelet'''. A megszerzett ismeretek azonban nem elégítették ki Vidovszkyt. A művészi pálya iránt érzett elhivatottságot, ezért '''további két évre – mint "továbbképző művésznövendék" – beiratkozott az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolára''', ahol '''tanára''', mestere '''Ferenczy Károly volt'''. 

Tehetsége korán jelentkezett. '''[[1902]]-ben diáktársáról, [[Gyóni Géza (1884–1917)|Gyóni Gézáról]] készített portrét, melyet – mint a művész első olajfestményét – a békéscsabai [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Múzeum]] őriz.''' '''[[1905]]-ben alkotásaival részt vehetett a Nemzetközi Szalon őszi tárlatán''', s [[1907]]-től, 24 éves korától már minden jelentősebb kiállításon szerepeltek a képei. '''Tanulmányait állami ösztöndíjjal [[1908]]-ban Münchenben, [[1909]]-ben pedig Párizsban folytatta.''' Hazatérve idejét Gyomán, Békéscsabán és Budapesten töltötte, s mindenütt megszállottan dolgozott. [[1909]] őszén Békéscsabán 30 festményét állította ki nagy sikert aratva. '''[[1912]]-ben meghívták a szolnoki művésztelepre''', melynek törzstagja lett egy emberöltőn át.

Vidovszky Béla '''[[1973]]. [[február 6.|február 6-án]] Budapesten hunyt el''',  hamvait a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

== Munkássága ==

'''Az I. világháború kitörése után''' a tüzérekhez hívták be; [[1916]]-tól '''hadifestőként dolgozott'''. A Műcsarnok [[1919]]/[[1920|20]] telén rendezett tárlatán változatos anyaggal jelentkezett, amelyben arckép, tájkép és enteriőr egyaránt szerepelt. A külföldi és hazai kiállítások, valamint a díjak egymást követték továbbra is. '''[[1937]]-ben a ''Nyári reggel'' című alkotását Halmos Izidor-életképdíjjal; [[1941]]-ben ''A gerendási búcsúból'' című képét Rökk Szilárd-díjjal tüntették ki.''' 

A háború alatt sok száz Vidovszky-kép tűnt el, mely részben megsemmisült, részben külföldre került. [[1956]]-ban Békéscsabán alföldi tájakkal, enteriőrökkel és csendéletekkel szerepelt. Ezután csak [[1961]]. [[március 24.|március 24]]-én került sor egy nagy gyűjteményes kiállítására a Csók Galériában. Ez és az ezt követő évek kiállításai bizonyos elégtételt jelentettek a sok mellőzésért. 

[[1966]]. [[március 25.|március 25]]-én, 83 éves korában a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a '''Munka Érdemrend arany fokozata''' kitüntetésben részesítette.

Művészetét poétikus hangvétel, nagyszerű mesterségbeli tudás és az impresszionizmus eszközeinek felhasználása jellemzi. 

== Emlékezete ==
* [[1983]]-ban, születésének 100. évfordulóján a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum '''emlékkiállítást rendezett'''.
* Szülővárosában Vidovszky Béla Helytörténeti Gyűjtemény elnevezéssel '''múzeumot létesítettek'''.
* [[1996]] óta '''[[Vidovszky Béla-emléktábla (Békéscsaba)|emléktábla]] őrzi emlékét''' Békéscsabán.
* [[2003|2003-ban]] Gyomaendrődön '''[[Vidovszky Béla-emléktábla (Gyomaendrőd)|emléktáblát]] avattak''' tiszteletére.

== Katalógus ==
 
* Vidovszky Béla. 1883. Gyoma – 1973. Budapest. (Kiállítás.) (Katalógus.) Békéscsaba : 1983. 30. p.

== Források ==

* Dévényi Iván: In memoriam Vidovszky Béla. In: Művészet, 14. évf. 3. sz. (1973) 43. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Láng Miklós: Békés megyéből indult el... (Vidovszky Béla, 1883–1973). In: Új Aurora, 11. évf. 1. sz. (1983) 86–90. p.
* Láng Miklós: Vidovszky Békés megyében. In: Békési Élet, 18. évf. 4. sz. (1983) 497–499. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Láng Miklós: Vidovszky Béla festőművész. Békéscsaba : Rózsa F. Gimn. 1983. 97 p. 39 tábla. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Láng Miklós: Vidovszky Béla száz éve született. Európai rangú enteriőrfestő. In: Békés Megyei Hírlap, 48.évf. 153. sz. (1993. július 3–4.) 6. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Láng Miklós: Vidovszky Bélára emlékezve. A békési impresszionizmus jeles képviselője. In: Békés Megyei Népújság, 38. évf. 155. sz. (1983. július 2.) 8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Magyar életrajzi lexikon. 3. köt. Budapest : Akadémiai K. 1981. 840–841. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Papp János: Látogatóban Vidovszky Béla festőművésznél. In: Békési Élet, 5. évf. 1. sz. (1970) 111–115. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Seregélyi György: Magyar festők és grafikusok adattára : életrajzi lexikon az 1800–1988 között alkotó festő- és grafikusművészekről. Szeged : Seregélyi Gy., 1988. 663. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Vidovszky Béla. 1883. Gyoma - 1973. Budapest. (Kiállítás.) (Katalógus.) Békéscsaba : 1983. Borító. (Önarckép.)

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
[[Kategória:Festőművészek]]
[[Kategória:Szarvas]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Vidovszky család]]