Szilárd (Steiner) Béla (1884–1926) forrásának megtekintése

gyógyszerész, gyógyszerészdoktor, vegyész

== Élete ==
'''Steiner Béla néven született [[Mezőberény|Mezőberényben]] [[1884]]. [[január 20.|január 20-án]]''', Steiner Adolf gazdálkodó fiaként. Apja halála után édesanyjával Nagyváradra költözött. Középiskolai tanulmányait [[Békéscsaba|Békéscsabán]], Debrecenben és Nagyváradon végezte, majd '''[[1904|1904-ben]] a Budapesti Tudományegyetemen gyógyszerészi, [[1905|1905-ben]] pedig gyógyszerészdoktori oklevelet szerzett.''' Sokoldalúsága már egyetemi tanulmányai idején mutatkozott meg, mindenekelőtt a különféle sugárzások fizikai, kémiai és biológiai hatásairól írt cikkeiben, továbbá [[1905|1905-ben]] megjelent kismonográfiájában, amely Magyarországon elsőként foglalkozott nagyobb terjedelemben a radioaktivitással. Ugyancsak egyik hazai úttörője volt ‒  Lengyel Béla kémikus mellett ‒ az ásványvizek radioaktivitás-kutatásának; ő mérte meg először a Lukács-fürdő vizének aktivitását. [[1906|1906-ban]] a Budapesti Műszaki Egyetem kémiai tanszékén '''tanársegéd lett.'''

Párizsban élt, amikor megházasodott, '''egy francia szocialista politikus''', Adéodat Compère-Morel '''lányát vette feleségül.''' 

'''A filozófia is érdekelte''', [[1908|1908-ban]] ő fordította magyarra nagy pártfogója, Henri Poincaré Tudomány és föltevés című művét. Szilárd Béla egyike volt azon tudósainknak, akik hazai neveltetésüket külföldön kamatoztatták, és tudósként ott érték el kiemelkedő sikereiket. Rövidre szabott élete alatt '''mintegy 150 publikációja jelent meg''', amihez hozzá kell számítani a különféle országokban benyújtott nagyszámú szabadalmát. A rövid életműhöz viszonyítva lenyűgöző eredményesség legfőbb elismerése a halálát megelőző évre esett: az elektrometria és a radiometria terén végzett tudományos munkásságáért [[1925|1925-ben]] Franciaországban elnyerte a Becsületrend lovagja kitüntetést. Leveleit, szellemi hagyatékát a Budapesti Műszaki Egyetem levéltára és az MTA Kézirattára őrzi.

Negyvenkét éves korában, '''Párizsban halt meg [[1926]]. [[június 2.|június 2-án]]''', sírja a battignolles-i temetőben található.

== Munkássága ==
[[1907|1907-től]] ösztöndíjasként '''a párizsi Sorbonne-on kiegészítő tanulmányokat folytatott''', emellett [[1910|1910-ig]] ‒ tehetségének és Henri Poincaré, híres 20. századi matematikus, fizikus, filozófus ajánlásának köszönhetően ‒ az akkor már Nobel-díjas fizikus házaspár, '''Marie és Pierre Curie párizsi laboratóriumában dolgozott''' Madame Curie asszisztenseként. 1912‒14-ben Párizsban '''a Laboratoire de Produits Radioactifs nevű önálló kutatólaboratóriumát vezette''', itt állította elő különböző műszereit.

A világháború Londonban érte, ahol '''a londoni egyetemen dolgozott'''. Bár egy ellenséges ország állampolgára volt, az internálást elkerülte; '''székhelyét''' azonban hamar '''áttette''' a semleges Spanyolországba, előbb '''Barcelonába, majd [[1917|1917-ben]] Madridba'''. A barcelonai laboratóriumában egy sterilizálókészüléket talált fel, mely nedvesíti a levegőt és csökkenti a hőmérsékletet; e készülékből egy példány Mária Krisztina királyné tulajdonába került. A madridi egyetem munkatársaként többek között a spanyol ásványok vizsgálatával foglalkozott, és a sajtóvisszhang miatt nemcsak a tudomány művelői, de a nagyközönség is megismerte a nevét. Sajtóbeszámolók szerint nemcsak a spanyol természettudományos körökben vált népszerűvé, de a királyi családdal is közelebbi ismeretségbe került. (Ennek Mária Krisztina királyné tudományos érdeklődése állhatott a hátterében; az osztrák hercegi származású királyné ‒ aki II. Lipót dédunokája volt, és Morvaországban született ‒ 1879-ben lett XII. Alfonz spanyol király felesége.)

'''[[1920|1920-tól]] ismét Párizsban''' folytatta konstruktőri és feltalálói tevékenységét. Párizsban kifejlesztette a Kelvin-féle elektrométer meghatározott célokat szolgáló, specializált változatait. A dozimetria különféle eljárásaival foglalkozott, beleértve az elvi méréstechnikai kérdéseket is. Magyarországi kapcsolatait igyekezett mindvégig megőrizni, amit főként Ilosvay Lajos vegyészprofesszorral folytatott levelezése bizonyít.

== Találmányai ==
Számos hasznos eszköz feltalálása fűződik a nevéhez. Elsősorban a radioaktivitással kapcsolatos gyakorlati műszaki kutatások érdekelték, '''mindenekelőtt a mérőműszerek kifejlesztésében jeleskedett'''. Szilárd Béla főként alkalmazó, hasznosító szakember volt, de sikereit aligha érhette volna el kitűnő alapfelkészültsége nélkül. Ennek bizonyítékai összefoglaló jellegű kémiai, radiokémiai írásaiban, valamint a radioaktivitással kapcsolatos ismeretterjesztő írásaiban lelhetők fel.

Találmányai közül talán '''a legnevezetesebb az a módszer volt, amellyel az akkoriban divatba jött tenyésztett gyöngyöket meg tudta különböztetni az igazgyöngyöktől'''. Ahogy a Pesti Napló leírta, a gyöngyhamisítás számos módozata könnyen leleplezhető volt már a húszas években is ‒ a gyöngy eltérő fajsúlya vagy erezettsége alapján. Az utóbbit egyszerű mikroszkópos vizsgálat is kimutatta. A „japán módszer” azonban valódi kagylókkal dolgoz(tat)ott: maga a gyöngyhamisító gondoskodott arról, hogy apró szennyeződés (gyöngyházdarabka) kerüljön a kagylóba. Valójában helyesebb volna gyöngytermesztőről beszélni, mivel a gyöngy igazi, csak éppen „tömegesen” termelhető. Viszont jelentős különbség volt a termesztett és a természetes igazgyöngy értéke között, Szilárd Béla készüléke pedig a kettő között a gyöngy optikai tulajdonságai alapján tudott ‒ jó eséllyel ‒ különbséget tenni.

== Főbb művei ==
* A katód és csősugarak hatásáról. Chemiai Folyóirat, 1904
* Az alcoholátok elektrolytos viselkedése oldatban. Gyógyszerész értekezés, Budapest, 1905
* A radioaktív sugárzások biológiai hatásáról. Gy. Értesítő, 1906
* A radioaktív kolloidokról. M. Chemiai Folyóirat, 1907
* Beiträge zur allgemeinen Colloid.Chemie. Dresden, 1908
* Az ásványvizek meg a levegő radioaktivitásáról és annak jelentőségéről. Gyógyászat, 1909

== Források ==
* Békés Megyei Hírlap, 1993. február 13‒14. 48. évf. 37. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Békés Megyei Hírlap, 1999. január 22‒23., 49. évf. 18. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Békés Megyei Hírlap, 1999. június 2., 54. évf. 126. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Békés Megyei Népújság, 1987. október 24., 42. évf. 251. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Békés, 1917. július 8., 49. évf. 27. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Igazgyöngyök hamisítása. Pesti Napló, 1926. augusztus 13.
* Magyar Életrajzi Lexikon III. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Meghalt Curie-né magyar munkatársa. Az Est, 1926. június 3.
* Nemzeti Évfordulóink 2009. Budapest, 2008, Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézet. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Palló Gábor: Szilárd Béla fotokémiai munkái. Technikatörténeti Szemle, 1973
* Révész Andor: Egy magyar tudós a madridi egyetemen. Az Est, 1917. július 1.
* Új Magyar Életrajzi Lexikon VI. kötet, Helikon Kiadó, Budapest, 2007. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

== Külső hivatkozások ==
* Szilárd Béla a [http://tudosnaptar.kfki.hu/s/z/szilardb/szilardbpant.html tudosnaptar.kfki.hu oldalon]
* Szilárd Béla a [http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/tudomany/szilard-bela hirmagazin.sulinet. hu oldalon]
* [http://elsovh.hu/egy-ujabb-kulfoldon-vilaghiruve-valo-magyar-tudos-es-feltalalo-szilard-bela/ Egy újabb külföldön világhírűvé váló magyar tudós és feltaláló – Szilárd Béla]

[[Kategória:Békéscsaba]] 
[[Kategória:Békéscsabai személyek]] 
[[Kategória:Mezőberény]] 
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Gyógyszerészek]]