Szendrey Júlia (1828–1868) forrásának megtekintése

költő, író, műfordító

== Élete ==
[[Fájl:Szendrey julia 01.jpg|bélyegkép|300px|Szendrey Júlia]]
Szendrey Júlia '''[[1828]]. [[december 29.|december 29-én]] született Keszthelyen''', az Újmajorban Szendrey Ignác (1800–1895) és Gálovits Anna első gyermekeként. Édesapja a Festetics és a Károlyi család gazdatisztje, édesanyja horvát–örmény származású, gyakorta betegségekkel küzdő asszony volt. Két testvére született, – a fiatalon elhunyt – Szendrey Gyula és Gyulai Pálné Szendrey Mária (1838–1866).

Szendrey Júlia előkelő nevelésben részesült. [[1838]]–[[1840]] között '''a [[Mezőberény|mezőberényi]] [[Wenckheim–Fejérváry-kastély (Mezőberény)|Wenckheim-kastélyban]] helyet kapó leánynevelő intézet tanulója''' volt, mely '''Festetics Vincéné''' nevéhez köthető. Ebben az időszakban '''Benka Ádám''' evangélikus lelkész családja biztosított neki lakhatást. [[1840|1840-től]] [[1844|1844-ig]] Pesten, a '''Tänczer-Lejtei-féle leánynevelő intézetben''' folytatta tanulmányait, ahol németet, franciát, táncot, zenét és úri viselkedést tanult. Itt ismerte meg legjobb barátnőjét, Térey Máriát. Ezután visszakerült Mezőberénybe, a kastélyban működő iskola tanulójaként. [[1845|1845-ben]] Endrőd várában élt családjával, melyet édesapja tisztilakként kapott a Károlyiaktól.

[[1846]]. [[szeptember 8.|szeptember 8-án]] Nagykárolyban megismerkedett '''[[Petőfi Sándor (1823–1849)|Petőfi Sándorral]]'''. Petőfi több híres költeményét a felesége ihlette (''Reszket a bokor, mert…'', ''Minek nevezzelek?'', ''Szeptember végén''). Édesapja tiltása ellenére [[1847]]. [[szeptember 8.|szeptember 8-án]] '''házasságot kötöttek''' az erdődi evangélikus templomban. Nászútjukat Koltón töltötték, majd Pesten éltek. '''Egy gyermekük született, [[Petőfi Zoltán (1848–1870)|Petőfi Zoltán]]'''. 

[[1849]] júliusában Mezőberénybe látogattak a család barátjához, '''[[Orlai Petrics Soma (1822‒1880)|Orlai Petrics Somához]]'''. Ugyanebben az évben Júlia elveszítette a férjét, ezzel '''a „nemzet özvegyévé” vált'''. Fia, Zoltán gyámja [[1869|1869-ig]] a nagybátyja, '''[[Petőfi István (1825–1880)|Petőfi István]]''' lett.

[[1850]]. [[július 21.|július 21-én]] '''újraházasodott''', '''Horvát Árpád''' egyetemi tanárhoz ment feleségül, akitől  négy gyermeke született: Horvát Attila (1851–1873), Horvát Árpád (1855–1887), Horvát Ilona (1859–1944) és Horvát Viola, aki csecsemőkorában elhunyt. Szendrey Júlia kitűnően zongorázott, jól táncolt és sokat olvasott, műveltségét idegen nyelvek ismeretével is gazdagította. Legnagyobb örömét gyermekei jelentették. Élete utolsó éveiben sokat betegeskedett, [[1856|1856-ban]] Balatonfüreden gyógykezelték. [[1866]]. [[szeptember 10.|szeptember 10-én]] váratlanul elvesztette testvérét, Máriát, akinek hiánya nagy űrt hagyott benne. 17 évnyi házasság után, [[1867|1867-ben]] elköltözött a második férjétől.

Szendrey Júlia 39 éves korában, '''[[1868]]. [[szeptember 6.|szeptember 6-án]]''' hosszas betegeskedés után Budapesten, a Zerge (ma Horánszky) utca 13. szám alatti otthonában '''hunyt el'''. A Kerepesi úti (ma Fiumei úti) temetőben helyezték örök nyugalomra. [[1908|1908-ban]] a Petőfi Társaság a Petőfi családot közös sírban helyezte el.  

== Munkássága ==
Petőfi halála után '''több költeménye is született'''. Írói munkássága teljességében '''a második házassága idején bontakozott ki'''. Kedvelt írói közé tartozott '''Charles Dickens''' és '''George Sand'''. Utóbbit küllemében is utánozta rövid frizurájával, öltözködésével és a dohányzással.

[[1846]] februárjától leánykori és fiatalasszony kori '''naplót vezetett''' a Petőfivel megismerkedése előtti időszakról. [[1847|1847-től]] ebből jelentek meg részletek a ''Hazánk'' és ''Életképek'' című lapokban. Petőfi kérésére az [[1848|1848-as]] szabadságharc idején újra naplót írt, ez lett az erdődi naplója. A kolozsvári naplója [[1849]] novemberében indult, majd ezt követően az özvegyasszony kori naplója vette kezdetét.

'''Első versét Pesten írta [[1854|1854-ben]] ''Miért van így?'' címmel'''. Írt verset második férjéhez, Horvát Árpádhoz, Petőfi Istvánhoz, fiúgyermekeihez és testvéreihez. Ezek többségét nem publikálta. Az [[1856|1856-os]] balatonfüredi gyógykezelése alatt sok verse született. 

Az 1840-es évek végétől megjelentek '''esszéi''' az ''Életképek''ben. Rövid prózáiban, esszéiben a természeti jelenségekhez és a tájakhoz kapcsolódó érzéseit örökítette meg. '''Elbeszélései''' között falusi történet, az úri világ valamely drámai jelenete, vitairat és meseszerű próza is található.

'''Hans Christian Andersen''' (1805–1875) '''tizenhat meséjét fordította le''' németről, ezek [[1857|1857-ben]] jelentek meg Lampel Róbert kiadásában. Egy dedikált kötetet elküldött a dán meseírónak. Sokat mesélt, színdarabot is írt gyermekeinek.

'''Nagy szókincsű, jó íráskészségű író, műfordító''' volt. Hatással volt rá Petőfi Sándor és George Sand  francia írónő stílusa, utóbbi műveit is fordította. Jules Sandeau ''Marianne'' címe regényének fordítását töredékben hátrahagyta a kéziratában. Hagyatékát a titkárának és felolvasójának, Tóth Józsefnek adományozta, mely [[1925|1925-ben]] Mikes Lajos tulajdonába került.

== Elbeszélései ==
* A huszár bosszúja (1850)
* Kórházi jelenet (1851)
* A ’Pesti Napló’ 61., 62., és 65-ik száma (1858)
* A kis köpeny története (1858)
* A Mikulás (1863)
* A lyukas mogyoró (1863)
* A szerencsétlen narancsfa (1867)
* A kis aranyvirág (1868)
* A pásztorleányka és a királyfi (1868)
* A fenyőfa és a vadrózsa (1868)

== Emlékezete ==
[[Fájl:Szendrey julia 02.jpg|bélyegkép|300px|Szendrey Júlia-szobor Mezőberényben]]
* [[1857|1857-be]]n Jakobey Károly megfestette Júlia portréját
* [[1923|1923-ban]] dr. Csák Árpád jogász, a Petőfi Társaság és Keszthely város jóvoltából emléktábla került a szülőházára.
* [[1973|1973-ban]] a Szendrey család által lakott Újmajor városrészt '''Szendrey-telep'''re nevezték át. Itt kapott helyet a '''Szendrey Júlia-emlékszoba''', amit [[2009]]. [[március 13.|március 13-án]] adták át a mai, felújított formájában.
* [[1982]]. [[május 10.|május 10-én]] bronz mellszobrot lepleztek le a Szendrey Júliáról elnevezett keszthelyi általános iskola előkertjében, mely Marton József és Búza Barna szobrászművész alkotása. A szobrot [[2009]]. [[május 6.|május 6-án]] áthelyezték a szülőháza elé.
* [[1986]]. [[május 24-én|május 24-én]] Bányai János adományából egész alakos bronzszobrot avattak Júliáról Kiskőrösön. [[2022|2022-ben]] áthelyezték.
* [[1997|1997-ben]] '''[[Szendrey Júlia-szobor (Mezőberény)|köztéri szobrot]] avattak tiszteletére Mezőberényben'''.
* [[2016]] őszén megjelent Búza Péter ''Bagolyröpte Pest felett. Szendrey Júlia nemzetsége'' című könyve, ami a leszármazottakra vonatkozó adatokkal gazdagítja tudásunkat.
* [[2018|2018-ban]] életnagyságú bronzszobrot avattak tiszteletére Koppenhágában, mely Kligl Sándor alkotása.
* [[2021|2021-ben]] emléktáblát avattak Budapesten, a Zerge (ma Horánszky) utcai lakóházán.
* Számos település utcát nevezett el róla, többek között Szegeden, Pécsett, Veszprémben, Zalaegerszegen, Kiskőrösön, Kazincbarcikán, Kiskunfélegyházán és Őrbottyánon is.

== Lásd még ==
* [[Orlai Petrics Soma (1822‒1880)]]
* [[Petőfi István (1825–1880)]]
* [[Petőfi Sándor (1823–1849)]]
* [[Petőfi Zoltán (1848–1870)]]
* [[Szendrey Júlia-szobor (Mezőberény)]]
* [[Wenckheim–Fejérváry-kastély (Mezőberény)]]

== Képgaléria ==
<Gallery widths="300px" heights="300px">
Fájl:Szendrey julia 03.jpg|Szendrey Júlia szülőháza
Fájl:Szendrey julia 04.jpg|Leánykori arcképe
Fájl:Szendrey julia 05.jpg|Júlia 1847-ben
Fájl:Petofi sandor 01.jpg|Petőfi Sándor
Fájl:Petofi zoltan 02.jpg|Petőfi Zoltán
Fájl:Petofi csalad siremlek 01.jpg|A Petőfi család tagjainak közös síremléke
</Gallery>

== Források ==
* Emléktáblát állítottak Szendrey Júlia egykori lakóházán. In: [https://pestbuda.hu/cikk/20210907_emlektablat_allitottak_szendrey_julia_egykori_lakohazan Pestbuda.hu] (Látogatva: 2022. 11. 23.)
* Szendrey Júlia szobra Mezőberényben. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1997_11/?pg=2&layout=s Békés Megyei Hírlap, 52. évf. 255. szám (1997. november 1–2.) 3. p.] (Látogatva: 2022. 11. 23.)
* Szendrey Júlia: Családi levelek : Szendrey Júlia élete, pályája és levelezése Szendrey Máriával. Budapest : Szépmíves, 2018 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szendrey Júlia: „Naponként árvább” : Szendrey Júlia naplója. 2., átdolg. kiad. Budapest : EditioPrinceps, 2016 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szobrot kapott Koppenhágában Szendrey Júlia. In: [https://www.beol.hu/hazai-kultura/2018/12/szobrot-kapott-koppenhagaban-szendrey-julia Beol.hu] (Látogatva: 2022. 11. 23.)
* Új helyre került Szendrey Júlia szobra Kiskőrösön. In: [https://www.baon.hu/helyi-kultura/2022/09/uj-helyre-kerult-a-szobra-szendrey-julia-szobra-kiskoroson Baon.hu] (Látogatva: 2022. 11. 23.)

== Kapcsolódó irodalom ==
* Budai Lotti – Zubor Rozi: Micsoda anyák voltak. Budapest : Álomgyár, 2022 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Buza Péter: Bagolyröpte Pest felett : Szendrey Júlia nemzetsége. Budapest : Budapesti Városvédő Egyes., 2016 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Désaknai Mária: Petőfiné Szendrey Júlia : életregény. Budapest : Désaknai M., 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Gyimes Emese: Gyermekszemmel Szendrey Júlia családjában. Budapest, 2019
* Gyimesi Emese: „Mama meséit kiadják” A nyilvános és a privát szféra összjátéka a Szendrey–Horvát család írásgyakorlatában. In: [https://epa.oszk.hu/01000/01019/00012/pdf/EPA01019_sic_itur_ad_astra_2015_64_117-136.pdf Sic Itur ad Astra, (2015) 117–136. p.]
* Gyimesi Emese: Szendrey Júlia irodalmi pályafutása : társadalomtörténti kotextusok. Budapest : Ráció, 2021 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Hatvany Lajos: Feleségek felesége : Petőfi mint vőlegény. Budapest : Magvető, 1983 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Irányi István: A gyermek Szendrey Julianna és Mezőberény. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1966/?pg=233&layout=s Békési Élet, 1. évf. 3. szám (1966) 58–69. p.]
* Kertész Erzsébet: Szendrey Júlia. 2., átdolg. kiad. Budapest : Móra, 1998 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Magyar hölgyek életrajzai. Szerk.: Endrődi Sándor. Pozsony ; Budapest : Stampfel, 1885 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Nőszerzők a 19. században : lehetőségek és korlátok. Szerk:. Török Zsuzsa. Budapest : Reciti, 2019 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Ónody Magdolna: [http://mek.oszk.hu/21100/21146/21146.pdf A Petőfi és a Szendrey család életéből. Miskolc : II. Rákóczi Ferenc Megyei Kvt., 1990] (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Ónody Magdolna: [https://mek.oszk.hu/22300/22336/22336.pdf A Petőfi és a Szendrey család. Debrecen : TKK, 1999] (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Pethő György: Közelről : irodalmi forgatókönyv és dokumentumok Szendrey Júlia és Petőfi Zoltán életéből, 1850–1870. Budapest : Magvető, 1984 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Podonyi Hedvig: Kitűnők : hölgyportrék a múltból. Budapest : Fekete Sas, 2014 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Raffay Andrea: Megérdemelve vagy ártatlanul : Szendrey Júlia összes költeményei elemző tanulmányokkal. 2., bőv., átdolg. kiad. Barót : Tortoma, 2020 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Ratzky Rita: „Halhatlan a lélek” : tanulmányok, cikkek, kritikák a 18–19. század magyar irodalmáról. Budapest : Napkút, 2015 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Soós Tibor: Keményebb, mint a gyémánt : női nagyságok a magyar történelemben. Budapest : Álomgyár, 2021 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szana Tamás: Magyar költők szerelmei. Budapest : Hornyánszky, 1887 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szendrey Júlia Emlékkönyv. Szerk.: Tóth Éva, Lukács Gábor. Keszthely: Georgikon, 2014
* Szendrey Júlia: [http://mek-oszk.uz.ua/07000/07091/html/ Szendrey Julia ismeretlen naplója, levelei és haláloságyán tett vallomása. Budapest : Genius, 1930] (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szendrey Júlia: „Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt...” : Szendrey Júlia naplója, levelezése barátnőjével és vallomása halottas ágyán. Budapest : Falukönyv-Ciceró, 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szendrey Júlia: A nemzet özvegye : Szendrey Júlia titkai. Pécs : Alexandra, 2021 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szendrey Júlia: Petőfiné Szendrey Júlia költeményei és naplói. Összegyűjt. és bev., jegyz. ellátta Bihari Mór. Budapest : Kunossy, Szilágyi és Társa, 1909 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szendrey Júlia: Szendrey Júlia elbeszélései és meséi. Budapest : Szendrey Júlia-kutatás, 2021 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szendrey Júlia: Szendrey Júlia élete, naplója, levelei és halálos ágyán tett vallomása. Budapest : Atlantic Press, 2020 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Külső hivatkozások ==
* A Petőfi-legenda áldozatává vált Szendrey Júlia. In: [https://mult-kor.hu/a-petofi-legenda-aldozatava-valt-szendrey-julia-20180906 Mult-kor.hu]
* Nemzeti felháborodás kísérte Petőfi özvegyének második házasságát. In: [https://mult-kor.hu/nemzeti-felhaborodas-kiserte-petofi-zvegyenek-masodik-hazassagat-20170906  Mult-kor.hu]
* Ratzky Rita: „Magyarország legregényesebb asszonya” : Szendrey Júlia (élete és) pályája. In: [https://eda.eme.ro/bitstream/handle/10598/29325/EME_EM2013--1_009_RatzkyRita_SzendreyJuliaPalyaja.pdf?sequence=1&isAllowed=y Eda.eme.ro]
* Szendrey Júlia. In: [http://www.mire.hu/hu/museums/155 Mire.hu] 
* Szendrey Júlia. In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Szendrey_J%C3%BAlia Wikipedia]
* Szendrey Júlia. In: [https://www.nevpont.hu/palyakep/szendrey-julia-aa624 Nevpont.hu]
* Sziklay Cs. Mónika: Második házassága mindenétől megfosztotta Szendrey Júliát. In: [https://mult-kor.hu/masodik-hazassaga-mindenetol-megfosztotta-szendrey-juliat-20220403?pIdx=1 Mult-kor.hu]
* Tarján M. Tamás: 1868. szepteptember 6. Szendrey Júlia halála. In: [http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1868_szeptember_6_szendrey_julia_halala/ Rubicon.hu]

[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Mezőberény]]
[[Kategória:Irodalmárok]]
[[Kategória:Petőfi 200]]