Salkovics Péter (1770–1845) forrásának megtekintése

mészárosmester

== Élete ==
A Salkovics (Salkovszky) család a 18. század közepén települt át a Hont megyei Bakabányáról Aszódra.

Salkovics Péter '''[[1770]]. [[február 18.|február 18-án]] született Aszódon'''. Édesapja Salkovics Péter, édesanyja Pastorális Zsuzsanna, Kamhall János özvegye. Testvérei: Salkovics (Kamhall) Zsuzsanna ('''[[Petőfi Sándor (1823–1849)|Petőfi Sándor]]''' apai nagyanyja), Katalin, Judit és Pál.

Salkovics Péter 14 éves korában árvaságra jutott. Neveltetéséért feltehetően a nővére férje, Janovics János valkói mészáros felelt.

Salkovics Péternek két felesége volt (Szakáts Karolin, majd Pálinkás Mária), mindketten mezőberényi származásúak. Szakáts Karolintól született Salkovics Karolin ('''[[Orlai Petrics Soma (1822‒1880)|Orlai Petrics Soma]]''' édesanyja), Zsuzsanna, '''[[Salkovics Péter (1807–1869)|Péter]]''' tagosító főmérnök, '''[[Salkovics Mihály (1809–1842)|Mihály]]''' gazdálkodó, Johanna, Dániel, Erzsébet és '''[[Salkovics Károly (1824–1902)|Károly]]'''. 

'''A Petrovics, a Salkovics és a Petrics családok rokoni kapcsolatban álltak'''. Salkovics Péter volt Orlai Petrics Soma anyai nagyapja.

Salkovics Péter '''[[1845]]. [[november 7.|november 7-én]] hunyt el Mezőberényben'''.

== Munkássága ==
Salkovics Péter kitanulta a mészáros szakmát, a 18. század végén '''[[Mezőberény|Mezőberényben]] telepedett le. Mészárosként tevékenykedett''' a településen. Unokatestvérével, '''Petrovics Istvánnal több közös vállalkozásuk''' volt. 

A legkisebb fiát, '''Dánielt inasnak adta''' Félegyházára, Petrovics István mészárosmesterhez. Egy családi összejövetelen az akkor körülbelül négyéves Petőfi Sándor megitta a Salkovics Péternek felszolgált bort.

== Lásd még ==
* [[Orlai Petrics Soma (1822‒1880)]]
* [[Petőfi Sándor (1823–1849)]]
* [[Salkovics Károly (1824–1902)]]
* [[Salkovics Mihály (1809–1842)]]
* [[Salkovics Péter (1807–1869)]]

== Források ==
* Irányi István: Salkovicsok – Petrovicsok – Petricsek. In: Kalendárium : ablak országra-világra. Fel. szerk.: Árpási Zoltán. Békéscsaba : Népújság, 2002. 171–173. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Jakus Lajos: Petőfi ősei Aszódon és Pest megyében. Aszód : Petőfi Múzeum, 1967. 3–23. p.
* Mezőberény története. Szerk.: Szabó Ferenc. Mezőberény : Nagyközség Tanács, 1973. 38–40. p. (Látogatva: 2023. 04. 23.)
* Petőfi Aszódja – Aszód Petőfije. Szerk.: Asztalos István. Aszód : Petőfi Múzeum, 1975. 12–14. p.

== Kapcsolódó irodalom ==
* Asztalos István: Petőfi és Aszód. Aszód : Gradus Stúdió Bt., 2005
* Jakus Lajos: Apai-anyai ősök és leszármazók Petőfi családjában. In: [https://epa.oszk.hu/00000/00001/00273/pdf/itk00001_1971_05_601-616.pdf Irodalomtörténeti Közlemények, 75. évf. 5. szám (1971) 607–611. p.]
* Jakus Lajos: Petőfi családja. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_PEST_Studia_19/?pg=131&layout=s Irodalomtörténeti tanulmányok. Szerk.: Farkas Péter, Novák László. Szentendre : Pest megyei Múzeumok Igazgatósága, 1989. 130. p.]
* „Vándorlom a világot...” : Petőfi nyomában a Galga és a Rákos vidékén. Szerk.: Asztalos István. Aszód : Petőfi Múzeum 1985

[[Kategória:Mezőberény]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Petőfi 200]]