Köles Pál (1921–2002) forrásának megtekintése

rendőr ezredes

== Élete ==
[[Fájl:Koles pal 01.jpg|bélyegkép|300px|Köles Pál az 50-es évek elején]]
Köles Pál '''[[1921|1921-ben]] Oroson született''' paraszti családba, nyolcadik (legkisebb) utódként. Szülei Köles Pál és Spivák Magdolna uradalmi cselédek (dohánykertészek) voltak. Gyermekkorát Nagykállón töltötte.

Az elemi iskola után '''két gimnáziumi osztályt végzett el, majd kőműves segédként dolgozott''' [[1942|1942-ig]], amikor is '''bevonult a magyar hadseregbe'''.

'''Felesége''', '''Szabó Margit szintén nagykállói származású. Négy gyermekük született''': Köles István, Köles Margit, Köles Pál és Köles László. Elsőszülött '''fia''', Köles '''István később [[Békéscsaba]] város alpolgármestere'''ként is tevékenykedett. Családja az [[1956|1956-os]] események után az utcára került. Első házassága a fegyházból szabadulása után tönkrement.

[[1968|1968-ban]] újra megnősült, '''második felesége Megyeri Erzsébet Lídia'''. A házasságból egy gyermekük született, Edit. 

'''[[2002]]. [[február 24.|február 24-én]] Békéscsabán hajtotta örök álomra fejét.'''

== Munkássága ==
[[Fájl:Koles pal 02.jpg|bélyegkép|300px|Balról jobbra: Köles Pál nyug. rendőrezredes, Köles István Junior és kezében Köles István Ákos, Köles István tanár-zenész, alpolgármester]]
[[1945|1945-ben]] – a 2. világháború után – '''a rendőrség kötelékébe lépett.''' '''[[1946-ban]] már hadnagyként szolgált, majd [[1952|1952-ben]] századosi rangot kapott.''' [[1955|1955-ben]] '''egy betörés-sorozat felderítésére vezényelték Dunaújvárosból Békéscsabára, ''' amelyet sikerrel megoldott. '''Felemelte hangját az erőszakos kolhozosítás és az ÁVH működése ellen.'''

Az [[1956|1956-os]] események kezdetekor '''a Békés Megyei Rendőr Főkapitányság Bűnügyi osztályának vezetője volt'''. [[1956]]. [[október 26.|október 26-tól]], rendőrségi vezetőként a forradalmi események egyik '''meghatározó szereplőjévé vált'''. Sikerült elérnie, hogy 28-án az ÁVH tagjait a Honvédség lefegyverezze és őrizetbe vegye. A pártbizottság fegyvereit a rendőrséggel begyűjtötték, megelőzve ezzel minden vérontás lehetőségét a városban. A forradalmi tanács tagjaként ezután minden erejével a közrend megtartására törekedett. Nagyrészt '''neki is köszönhetően Békéscsabán az októberi események lincselések és lövések nélkül zajlottak le'''. [[1956]] novemberében '''a bevonuló orosz csapatok letartóztatták'''. [[1957]] decemberében a rendőrség állományából '''felfüggesztették, megkínozták és 7 év börtönre, valamint vagyonelkobzásra ítélték.''' Köles Pál a váci fegyházban megismerkedett és barátságot kötött Göncz Árpád íróval, későbbi köztársasági elnökkel. A börtönből [[1962|1962-ben]] szabadult.

Szabadulása után  azt terjesztette róla a párt, hogy fegyvereket osztott szét az ellenforradalomban a civileknek. '''Segédmunkásként, majd kőművesként hagyták dolgozni''', de egy-egy helyen csak megszabott ideig. Gyermekei tanulását osztályidegen minősítéssel igyekeztek ellehetetleníteni. Köles Pál nem tört meg, bár keserű évtizedek vártak rá. 

A rendszerváltás hozott számára rehabilitációt, '''[[1990|1990-ben]] a rendőrség visszafogadta''' soraiba, valamint ki is tüntette. '''Nyugalmazott rendőr ezredesként élte későnyugdíjas éveit.''' Emellett a közéletben is aktív maradt, több meghatározó, inkább jobboldali újságíróval levelezett, és az 1956-os események krónikáit cikksorozatokban egészítette ki. Emberi tartása sok békéscsabai polgár számára maradt emlékezetes.

== Díjak, kitüntetések ==
* [[1996|1996-ban]] '''Békéscsabáért kitüntetés'''ben részesült.

== Forrás ==
* Köles család

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]] 
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
[[Kategória:1956]]