Kétszery József (1809–1889) forrásának megtekintése

színész, színigazgató

== Élete ==
[[Fájl:Ketszery jozsef 01.jpg|bélyegkép|300px|Kétszery József]]
Kétszery József '''[[1809]]. [[április 20.|április 20-án]] született''' a Somogy vármegyei '''Igalon'''. Édesapja Kétszery Ferenc, édesanyja Német Juditta.

Iskolai tanulmányait Kaposváron végezte. A gimnázium befejezése után Pestre távozott, '''jogot hallgatott'''. Páli Elek színtársulatának előadásait látogatta, figyelme a színészet felé fordult.

'''Veláncsics Anna''' színésznővel kötött házasságot. Gyermekei: Kétszery Emilia, Anna, Gyula és Nina.

Kétszery József '''[[1889]]. [[szeptember 16.|szeptember 16-án]] hunyt el [[Szarvas|Szarvason]]'''. [[szeptember 18.|Szeptember 18-án]] a Kákai temetőben helyezték örök nyugalomra.

== Munkássága ==
[[1832]]–[[1833|1833-ban]] színésznek állt '''Balogh János''' társulatánál, '''színészként járta az országot'''. Miután örökséghez jutott, kisebb '''színtársulatok igazgatójaként''' működött.

'''[[Petőfi Sándor (1823–1849)|Petőfi Sándor]]''' [[1841|1841-ben]] elhagyta a pápai iskolát. [[1841]] szeptemberében Demény Dániel és Csehfalvy Antal társulata után Kétszery József társaságának a tagja lett, emellett szerepírást vállalt. [[1841-ben|1841-ben]] Földváron lemásolta a ''Zolky, a vén diák'' című kétfelvonásos drámát (írta Malitz, fordította Havi Mihály) – a kézirat a Petőfi Házba került. Petőfi Kétszery igazgatása alatt '''Rónai néven színészkedett''', ez az álnév a [[Szeberényi Lajos (1820–1875)|Szeberényi Lajosnak]] írt levelében is megjelenik (''"igaz barátod (jelenleg) Petrovics Sándor tanuló, (hajdan) Rónai színész (jövőben) Sió színész és líterator."''). Petőfi rövid időn belül Baky Gábor társaságához távozott.

Kétszery József társulatának volt a színésztagja '''Blaha Lujza édesapja'''.

Kétszery az 1840-es években Szombathelyen látta el a színigazgató teendőit. [[1853]] augusztusában a nagykőrösi színtársulatnál, [[1864]] novemberében Nagymihályon, [[1867]] januárjában Rozsnyón, [[1876]] áprilisában Veszprémben volt színigazgató. Színtársulata számos településen fellépett, vendégszerepeltek többek között Kecskeméten (1843, 1853), Szolnokon (1853), Besztercebányán (1858), Korompán (1858), Léván (1858), Rimaszombaton (1858), Selmecbányán (1858), Lőcsén (1869, 1870, 1879), Mátészalkán (1865), Rozsnyón (1867), Ipolyságon (1871), Késmárk (1879), Élesden (1880) és Vajdahunyadon (1881).

A romániai Beszterce városában a magyar színészet egyik első képviselője Kétszeri József és társulata volt, [[1858]] májusától júliusáig, valamint [[1859]] tavaszán tartottak előadásokat. A magyar színészet első képviselőiként működtek [[1878|1878-ban]] Turócszentmártonon.

[[1871]] áprilisában Pesten tartották az '''első magyar színészkongresszust''', melynek korelnöke Kétszery József volt. A társulata '''[[1872|1872-ben]] [[Békéscsaba|Békéscsabán]] játszott'''. A Shakespeare-előadásban vendégszínészként fellépett az egyik legkiválóbb magyar színművész, Molnár György.

[[1883|1883-ban]] a szatmári színház gondnoki teendőit látta el. '''[[1889|1889-ben]] érkezett a Szarvasra''' a színtársulattal. 57 évet töltött a színészi pályán, 45 éven keresztül színigazgatóként tevékenykedett. Kétszery József volt a magyar színészegyesület első nyugdíjjal ellátott tagja.

== Szerepei ==
Főként kisebb szerepeket kapott:
* Ákos (Szigligeti E.: Gyászvitézek)
* Ingomar (Halm: A vadon fia)
* Tiborc (Katona József: Bánk bán)

== Lásd még ==
* [[Petőfi Sándor (1823–1849)]]
* [[Szeberényi Lajos (1820–1875)]]

== Források ==
* [https://mandadb.hu/dokumentum/1061078/111_4.pdf A Magyar Szinészet Évkönyve : névtár 1873-dik Évre. Pest: Athenaeum 1873] (Látogatva: 2023. 03. 14.)
* Anyakönyvek, 1716–1895 / Római Katólikus Egyház, Igal. In: [https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939J-FF7D-C?i=337&cc=1743180&cat=379050 FamilySearch.org] (Látogatva: 2023. 03. 15.)
* Anyakönyvek, 1788–1895 / Római Katólikus Egyház, Szarvas. In: [https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-C3Q8-P15Y?i=184&cat=241128 FamilySearch.org] (Látogatva: 2023. 03. 15.)
* Blaha Lujza hetvenötéves. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarsagMilotayPetho_1925_09/?pg=137&layout=s Magyarság, 6. évf. 201. szám (1925. szeptember 8.) 12. p.] (Látogatva: 2023. 03. 14.)
* Egy az elsők közül. In: Szarvasi Lapok, 6. évf. 38. szám (1889. szeptember 22.) 2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Enyedi Sándor: [https://adt.arcanum.com/hu/view/TelekiIntezetKonyvei_002/?pg=0&layout=s Rivalda nélkül : a határon túli magyar szinjátszás kislexikona. Budapest : Teleki L. Alap., 1999] (Látogatva: 2023. 03. 15.)
* Kiss József – Miklós Dezső: A "második inas"-tól a "könyvtáros"-ig. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_PIMU_Evk_08/?pg=123&layout=s A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 8. Szerk.: Baróti Dezső. Budapest : Népművelési Propaganda Iroda, 1969. 122–123. p.] (Látogatva: 2023. 03. 14.)
* [https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz13/310.html Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk.: Székely György. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1994] (Látogatva: 2023. 03. 14.)
* Magyar színművészeti lexikon : a magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk.: Erdődi Jenő és Kürthy Emil anyagának felhasználásával Schöpflin Aladár. 1. köt., Aágh Endre – Faust. Budapest : Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Magyar színművészeti lexikon : a magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk.: Erdődi Jenő és Kürthy Emil anyagának felhasználásával Schöpflin Aladár. 2. köt., Favartné – Komjáti Ferenc. Budapest : Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Magyar színművészeti lexikon : a magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk.: Erdődi Jenő és Kürthy Emil anyagának felhasználásával Schöpflin Aladár. 3. köt., Komló-Kert – Püspöki Imre. Budapest : Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Magyar színművészeti lexikon : a magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk.: Erdődi Jenő és Kürthy Emil anyagának felhasználásával Schöpflin Aladár. 4. köt., Rabatinszky Mária – Zwischenakt. Budapest : Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1931 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Papp János: Shakespeare-bemutatók Békéscsabán. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1969_01/?pg=91&layout=s Békés Megyei Népújság, 24. évf. 11. szám (1969. január 15.) 4. p.] (Látogatva: 2023. 03. 14.)

== Kapcsolódó irodalom ==
* Erődi Jenő: Petőfi a vándorszínész. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/SzinhaziElet_1922_52/?pg=21&layout=s Színházi Élet, 11. évf. 52. szám (1922. december 24–30.) 20. p.]
* Magyar Szinészet Évkönyve 1874 : név- és Naptár az 1874-dik Évre. Vác, A Siketn. Iparint 1874. [https://mandadb.hu/dokumentum/1018631/magyar_szineszet_evkonyve_1874_3731_3.pdf 73. p.]

== Külső hivatkozások ==
* Kétszery József. In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9tszery_J%C3%B3zsef Wikipedia]
* Kossa Ferencz: Petőfi, a vándorszínész. In: [https://konyvtar.dia.hu/html/muvek/FEKETE/fekete00002/fekete00002_o/fekete00002_o.html Konyvtar.dia.hu]

[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Szarvas]]
[[Kategória:Színészek]]
[[Kategória:Petőfi 200]]