Kovács Pál (1901–1976) forrásának megtekintése

munkásigazgató, tanácselnök

== Élete ==
Kovács Pál '''munkáscsaládban született [[1901]]. [[december 24.|december 24-én]] [[Békéscsaba|Békéscsabán]]'''. Volt mezőgazdasági napszámos, dolgozott építőipari munkások mellett, majd '''[[1921|1921-ben]] ács segédlevelet szerzett'''. 

Már húszévesen bekapcsolódott a munkásmozgalomba, és '''hosszú évekig az építőmunkások szakszervezeti mozgalmában tevékenykedett.''' A '20‒30-as években szinte az egész országot bejárta, hogy családjának megélhetését biztosítani tudja. Gyakran kényszerült erre azért is, hogy munkásmozgalmi tevékenysége miatt elkerülje a csendőrség és a rendőrség zaklatását. A gazdasági válság után '''aktívan harcolt az első építőipari munkás kollektív szerződés kivívásáért.'''

'''[[1976]]. [[február 10.|február 10-én]] hunyt el''', sírja a Vasúti temetőben található.

== Munkássága ==
'''[[1930|1930-ban]] helyezkedett el a békéscsabai Hubertus textilgyárban''', mint ács. Részt vett a textilmunkások szervezett harcaiban. A világháború után kezdetben a szakmájában dolgozott, és közben számos társadalmi feladattal bízták meg. '''Volt''' '''igazoló bizottsági elnök és a népbíróság tagja'''. '''[[1945|1945-től]] [[1949|1949-ig]] a gyári MKP-pártszervezet titkári posztját töltötte be''', ebben a minőségben hívta össze a Hubertus dolgozóit [[1948]]. [[március 15.|március 15-én]], amikor bejelentették a gyárak államosítását. '''A Hubertus és a Rokka''', a két legnagyobb békéscsabai textilüzem [[1949]] júliusában egyesült, s '''első munkásigazgatónak''' Kovács Pált '''nevezték ki'''.

[[1952|1952-ben]] '''műszaki-gazdasági káderképző tanfolyamot végzett el''', bővítette hurkolóipari ismereteit. [[1954|1954-től]] '''tagja volt a városi tanácsnak és a végrehajtó bizottságnak'''. [[1956]]. [[november 16.|november 16-ig]] '''a [[Békéscsabai Kötöttárugyár (Békéscsaba)|Békéscsabai Kötöttárugyár]] igazgatója'''ként dolgozott. A város politikai és társadalmi életének tevékeny irányítójának tartották, mint igazgatót és mint magánembert köztisztelet övezte.

A forradalom után, [[1957]] nyarán '''a városi tanács elnökének választották'''; [[1958]]. [[december 1.|december 1-jén]] a városi tanács végrehajtó bizottsága megerősítette tisztségében. [[1963]]. [[március 4.|március 4-ig]] állt a tanács élén, majd nyugdíjba vonult. Csaknem 25 évig az MSZMP városi bizottságának a tagja, és három cikluson át Békéscsaba országgyűlési képviselője volt. A parlamentben kiállt a gázvezeték rendszerének megyei kiépítéséért. A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének tiszteletbeli elnökeként is tevékenykedett.

'''Hivatali ideje alatt''', [[1957|1957-ben]] indult a víztorony építése; befejezték az évekkel korábban ledöntött és beásott [[101-es emlékoszlop (Békéscsaba)|101-es hősi emlékmű]] kiemelés utáni helyreállítását. Új vendéglő nyílt az Iparosok Házában. Korszerűsítették a Kórház utcai sporttelepet, és 29 új lakást adtak át a Bánszki utcában. [[1958|1958-ban]] nyolc mezőgazdasági termelőszövetkezet működött Békéscsaba határában. A város 2,3 millió forintot kapott beruházásokra. Százéves fennállását ünnepelte a csabai Dohánybeváltó, lakóházak épültek a Körös-parton, emeletes iskolát adtak át Jaminában. [[1959|1959-ben]] kívül-belül felújították a [[Városháza (Békéscsaba)|tanácsházát]]. [[1960|1960-tól]] vette kezdetét a '''városi ipartelepítés és a nagyarányú lakótelep-építés'''. Békéscsabát termelőszövetkezeti városnak ismerték el. A városon keresztül közlekedő volt kisvasút síneit felszedték. Az Árpád ligetben új kutat fúrtak, és elkezdődött a strandfürdő bővítése. A volt vásártéren [[Kazinczy-lakótelep (Békéscsaba)|lakótelep]] építése indult. A kígyósi vízműből vezetékes ivóvíz látta el a város nagy részét. Felépült a szlovák diákotthon, és 15 éves jubileumát ünnepelte a Balassi Táncegyüttes. Korszerű bisztró nyílt a főutcán. [[1962|1962-ben]] bővült és korszerűsödött a Békési Nyomda, felépült a Konzervgyár, valamint a Hűtőház.

== Díjak, kitüntetések ==
* Munka Érdemrend arany fokozat
* Munka Érdemrend ezüst fokozat
* Szocialista Munkáért érdemérem
* Magyar Munka érdemérem
* Felszabadulási Jubileumi emlékérem

== Források ==
* A forradalmi munkásmozgalom Békés megyei harcosai. I. kötet. főszerk.: Szabó Ferenc. Békéscsaba : MSZMP Békés megyei bizottsága, 1979 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés Megyei Népújság, 31. évf. 43. szám (1976. február 20.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés Megyei Népújság, 31. évf. 47. szám (1976. február 25.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés Megyei Népújság, 31. évf. 67. szám (1976. március 19.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Csabai Mérleg, 12. évf. 19. szám (2002. szeptember 26.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]] 
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
[[Kategória:Politikusok]]