Házi Albert (1920–2005) forrásának megtekintése

főkönyvelő, történetíró

== Élete ==
[[Fájl:Hazi albert 01.jpg|bélyegkép|300px|Házi Albert]]
Házi Albert '''[[1920]]. [[október 9.|október 9-én]] született''' Házi Benjámin és Irázi Erzsébet gyermekeként. Két testvére volt: Endre és Ferenc. 

Iskoláit az [[Okányi]] Elemi Iskolában, majd a Szeghalmi Református Péter András Reálgimnáziumban végezte. Tanulmányait követően hazatért [[Okány|Okányba]].

Elek László irodalomtörténész osztálytársa volt a gimnáziumban, halálukig barátok is maradtak.

85 éves korában, '''[[2005]]. [[június 8.|június 8-án]] hunyt el'''. Az okányi temetőben helyezték örök nyugalomba református szertartás szerint.

== Munkássága ==
A TSZ-ek megalakulásakor '''tagja lett a Petőfi TSZ-nek''', nyugdíjba vonulásáig annak '''főkönyvelőként dolgozott'''. '''Számtalan közéleti funkciót ellátott.''' Tevékeny tagja volt a Megyei Tanácsnak, a Hazafias Népfrontnak, az ÁFÉSZ és Takarékszövetkezet felügyelő bizottságainak, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak, valamint a Szeghalmi Múzeumbaráti Körnek.

[[1980|1980-as]] '''nyugdíjba vonulása után kezdett el krónikásként ténykedni'''. Ezután jelentette meg az ''Okány krónikája'' c. könyvét, majd annak folytatását. Feldolgozta Lápoldal és az Okányi Református Egyház történetét, elkészítette Okány tájszótárát. Ezzel kapcsolatban írta Dr. Hévvízi Sándor múzeumigazgató [[1988]]. [[szeptember 20.|szeptember 20-án]]: ''„Házi Albert paraszti szójegyzéke, tiszta, átgondolt, értékes munka”''. Nyugdíjas évei alatt a közért is dolgozott, '''megalapította a Honismereti Szakkört'''. E szakkör ténykedésének volt köszönhető többek között a II. világháború áldozatainak név szerinti összegyűjtése, az emlékmű talapzatán a tábla elhelyezése; a zsidó temetőben az emlékmű felállítása. Számos adatot, visszaemlékezést gyűjtött és készített magnó segítségével. Megalakulásától tagja volt a Települési Könyvtárpártolók Egyesületének.

'''A rendszerváltás''' ([[1989]]) után újabb feladatot vállalt magára (másokkal karöltve): '''a Földrendező, majd Földkiosztó Bizottság tagja lett'''. Sok-sok ember ezzel kapcsolatos ügyét, problémáját oldotta meg. A faluért tevékenykedett akkor is, amikor az Okányi Református Egyháznál presbiteri és pénztárosi feladatot látott el. Az Okányból elszármazott, az Okányhoz kötődő, ragaszkodó emberek nagy tisztelettel és szeretettel keresték fel és időztek nála, kérték ki véleményét, tanácsait különféle témában.

Társadalmi munkája elismeréseként [[1999|1999-ben]] megkapta az „Okány Községért” kitüntető címet. [[2001]] januárjában a Községi Könyvtárnak (és ezzel a falunak) adományozta az összegyűjtött és kiadatlan írásait, egyéb munkáit.

== Művei ==
* Komák krónikája. 1. r.: Gyerekkorunktól gyerekeinkig. 2. r.: A tsz-ben szolgáltunk, kiszolgáltunk. (A Lakiteleki Alapítvány paraszti önéletíró pályázatára készült.) Másolat
* Térképgyűjtemény Okány és környékéről XVIII–XX. századból
* Okány krónikája a kezdetektől napjainkig. Okány : Községi Tanács, 1984. 227 p.
* A szövetkezeti mozgalom és az első termelőszövetkezetek története Okányban 1945–1956-ig. 1986. (pályázati gépelt anyag) 93 p.
* Helynevek és használóik Okány határán. (Az Árpád kortól napjainkig). Okány, 1987. 177 p.
* Adatok a régi Sárréti világból. A térség földrajzi, vízrajzi áttekintése. In: Sárréti írások 3., 1988. 133–151. p.
* Sárréti írások 3. : helytörténeti, szociológiai és természetrajzi antológia. Szerk.: Miklya Jenő. Szeghalom : Sárréti Múzeum Baráti Kör, 1988. 203 p.
* Parasztpanaszok I–III. rész. 1. Emlékezők és okmányok a Rákosi korból. 99 p., 2. Vesztésre ítéltek. 215 p.,  3. Hol szolgáltál?  1988–1991. 357–552 p.
* Magyar és zsidó családok együttélése Okányban. A 19. sz. közepétől a vészkorig. 1989. Gépelt anyag egybekötve. 73 p.
* A Sárrétek agrár emlékei az okányi Schwarczok és uradalmaik. Szerk.: Miklya Jenő. 1990. Kéziratból gépelve, melynek kiadására nem került sor.
* Paraszti szavak és szóemlékek. (Gyűjtés Okány és környékén A-tól Zs-ig) 1991. 163 p.
* Okány Kettős Ünnepe Helytörténeti Adatok. In: Okányi Újság 2. évf. 8. szám (1995) 4–5. p.
* Az okányi református egyház története. Békéscsaba : Békés Megye Képviselő-testülete Pedagógiai Intézete, 1995. 109 p.
* Okányi tájszótár. Budapest : MTA Nyelvtud. Int. : ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárási Tanszék, 1995. 108 p.
* 100 éves a Hollód–Kötegyán–Vésztő vasútvonal. In: Okányi Újság, 6. évf. 6. szám (1999. június) 1. p.
* Okány krónikája II. Szerk.: Fekete Gabriella. Okány : Képviselő-testület, 2000. 168 p.
* Okány község okmánygyűjteménye 1–3. rész: 1220–1848, 1717–1890, 1891–1900. Okány, 2001. 121 p.
* Az okányi Szlávy földesurak 1766–1945. Okány : Községi Könyvtár, 2002. 18 p.
* Lápoldal és lakói története. Okány : Okány Község Önkormányzata, 2003. 164 p.

== Forrás ==
* A családtól kapott információk alapján.

[[Kategória:Okány]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Helytörténészek]]