Gyóni Géza (1884–1917) forrásának megtekintése

költő, újságíró

== Élete ==
[[Fájl:Gyoni geza 01.jpg|bélyegkép|300px|Gyóni Géza]]
[[Fájl:Gyoni geza 02.jpg|bélyegkép|300px|Gyóni Géza eredeti aláírása]]
'''Gyónon (Pest megye) született [[1884]]. [[június 25.|június 25-én]]. Eredeti neve Áchim Géza''', a Gyóni nevet szülőfaluja nyomán vette fel az első kötete megjelenését követően. A család békéscsabai eredetű, a költő '''másod-unokatestvére [[Áchim L(iker) András (1871–1911)|Áchim Andrásnak]]'''. '''Apja, [[Áchim Mihály]]''', Gyón község evangélikus lelkésze volt. '''Édesanyját, [[Becker Gizella|Becker (Bekker) Gizellát]]''' tízéves korában vesztette el. 

Gyóni Géza gyermekkorát a szülői házban töltötte, Gyónon végezte el az elemi iskolát. '''[[1894|1894-ben]] került [[Szarvas|Szarvasra]]''', ahol apai nagybátyja, Áchim Ádám evangélikus esperes gondjaira bízva '''végezte el a [[Szarvasi Evangélikus Gimnázium]] I–VI. osztályát'''. A lelkész fiaként Géza is papnak tanult. Az 1896/97-es tanévtől kezdve öccse, [[Áchim Mihály|Mihály]] is Szarvasra került a nagybácsihoz. [[Kemény Gábor|Kemény Gáborral]] együtt '''diáklapot szerkesztett''' ''Sic itur ad astra'' címmel, mely először közölt Gyóni-verset. Géza lelkesen elkezdte feljegyezni írásait egy fekete noteszba.

A nagybácsi halálát követően a diákkamrába lettek elszállásolva. Azonban apjuk nem szerette volna, hogy ez a légkör megrontsa gyermekeit – mint [[Petőfi Zoltán (1848–1870)|Petőfi Zoltánt]] –, ezért '''[[1900]] szeptemberében [[Békéscsaba|Csabára]] kerültek'''. Géza [[Vidovszky Béla]], gyomai jegyző házában lakott. A család csabai rokona, [[Áchim Károly]] a gimnáziumban volt tornatanár. Barátaival diákbandát alapított, ahol ő volt a brácsás. Az együttest gyakran hívták esküvőkre, névnapokra, ahonnan pénzt sosem fogadtak el, a vacsora miatt azonban szívesen zenéltek. A csapat a „Zöldfa” vendéglő eloltásában is segített. Az iskolában padtársa [[Szolár Ferenc]] volt, osztályfőnöke [[Rell Lajos (1874–1952)|dr. Rell Lajos]].

Gyóni '''költői fejlődésében jelentős szerepet játszott a Rell Lajos által irányított Önképzőkör''', bár kezdetben nem aratott sikert, a ''Március idusán'' című verse hozott számára dicsőséget.  [[1901]] májusában Budapesten országos középiskolai tornaversenyen indult szertornából, de eredményt nem ért el. Adománygyűjtési feladatokat is kapott (szuplikáció) országszerte. Bár [[október 6.|október 6-án]] nem emlékezhettek meg az aradi vértanúk kivégzéséről, Rell tanár úr támogatásával Géza elszavalta a ''Márciustól–Októberig'' című versét. A [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Rudolf Főgimnázium]] avatóünnepségén Géza és [[Katona Sándor]] adta elő a ''Marót bán'' című jelenetet. 

Középiskolai tanulmányait '''a Békéscsabai Evangélikus Gimnáziumban''' fejezte be, '''[[1902|1902-ben]] jelesre érettségizett'''. Számos önképzőköri dicséret, iskolai szereplés és országos nyilvánosság (a ''Képes Családi Lapok''ban és az ''Új Idők''ben is jelentek meg versei) fűződött a békéscsabai évekhez.

Tanulmányait '''[[1902]] szeptemberétől a pozsonyi evangélikus teológiai akadémián folytatta'''. Másodéves teológus korában '''korrektor munkatársa volt a ''Nyugat-magyarországi Híradó''nak ([[1903]]), majd [[1904]] januárjában megjelent első kötete ''Versek'' címmel'''. Teológiai tanulmányait apjára való tekintettel folytathatta öngyilkossági kísérlete ([[1904]]. [[január 24.]]) ellenére, mely egy máig tisztázatlan amerikai párbaj következménye volt. Ugyan beiratkozott a következő tanévre is, de mivel nem szerzett kollokviumot, '''[[1905]]. [[augusztus 20.|augusztus 20-án]] a Theológiai Akadémia elbocsátotta'''.

A szülőföldjétől távol eső orosz fogolytáborban halt meg '''33. születésnapján, [[1917]]. [[június 25.|június 25-én]].''' Temetésére [[június 27.|június 27-én]] került sor, a szertartást német evangélikus lelkész végezte, búcsúbeszédet Zalán Gyula országgyűlési képviselő mondott.

== Munkássága ==

Felépülése után egyértelművé vált számára, hogy nem szolgálhatja Istent, ezért a hazát kívánja szolgálni. '''Gyónon lett jegyző gyakornok. Itt lapot indított ''Alsódabas és Vidéke'' címmel''', melyet másfél év múlva anyagi gondok miatt kénytelen volt beszüntetni. [[1906|1906-tól]] [[1908|1908-ig]] '''Budapesten közigazgatási tanfolyamot végzett'''. Időközben megbánta, hogy a közhivatali pályát választotta. Szívesen írt verseket, melyeket Kiss József ''A Hét'' című folyóiratban jelentetett meg. Írásai az ''Új Idők''ben és a ''Pesti Napló''ban is olvashatók voltak. Költői stílusára jelentős hatással volt, amikor '''[[1907|1907-ben]] Boszniába került póttartalékosnak'''. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének viszontagságai megviselték, pacifista érzéseket fogalmazott meg. '''[[1910|1910-től]] újságírással kezdett foglalkozni''': több ízben a ''Soproni Napló'', majd a ''Sopron'' című napi-, később hetilap szerkesztője lett. '''[[1909|1909-ben]], valamint [[1912|1912-ben]] néhány hónapra behívták katonának'''. Az élmények antimilitarista szemléletű költeményeket eredményeztek. Erőteljes hatással volt írásaira Ady Endre. '''[[1913]] februárjában Szabadkára''', a ''Bácskai Hírlap''hoz '''került''' segédszerkesztőnek, emellett pedig a ''Színházi Újság'' szerkesztőjeként tevékenykedett.

'''[[1914]]. [[augusztus 1.|augusztus 1-jén]]''', mint a korneuburgi pionírezred póttartalékos közlegénye '''indult el a lengyelországi Przemyslbe'''. '''Kezdetben hatottak rá a háborús propaganda szólamai''', ő maga is a háborúra buzdított – szembefordulva Ady háború ellenzésével. Gyóni ünnepelt magyar költő lett. Később a háborús élmények hatására, valamint a halál megtapasztalását követően '''egyre jobban kiábrándult a háborúból, és a harctéren szenvedő katonák kétségbeesését, illetve vágyait szólaltatta meg verseiben'''. Kifejezte a gyűlöletet azokkal szemben, akik otthon maradtak a háború idején a ''Csak egy éjszakára…'' című művével, ami aztán igazán népszerűvé tette. A fronton '''a ''Tábori Újság'' közölte írásait. [[1915|1915-ben]] orosz fogságba esett''', s a krasznojarszki fogolytáborba került. Utolsó írásaiban az orosz forradalom pártolása is megjelenik (''Egy gyöngéd lelkű grófnőhöz, Fogoly honvéd testamentuma''). 

== Emlékezete ==
* [[1901|1901-ben]] osztálytársa '''[[Vidovszky Béla (1883–1973)|Vidovszky Béla]] olajfestményt készített''' Gyóni Gézáról. A kép lelőhelye [[1983|1983-ig]] ismeretlen volt, a ''[[Békés Megyei Népújság]]'' hirdetésének köszönhetően került elő, a [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|Munkácsy Múzeumban]] állították ki.
* Az [[Auróra Kör]] indítványára [[1927|1927-ben]], halálának 10. évfordulója alkalmából '''[https://goo.gl/CaMVvN utcát] neveztek el róla'''. 
* Az [[1975|1975-ben]] felavatott '''szoborsétányon megtekinthető Pátzay Pál Gyónit ábrázoló alkotása'''. 
* [[1992|1992-ben]] a [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Múzeumban]] '''kiállítást rendeztek''' emlékére.

== Emléktáblái ==
Gyóni Géza-emléktáblát '''az ország különböző pontjain, de még a határon túl is''' találhatunk:
* '''Szabadka''' (1917. november 29.) – egykori lakhelyén.
* '''Sopron''' (1918. december 7.) – lakott az épületben.
* '''[[Gyóni Géza-emléktábla (Békéscsaba, Evangélikus Gimnázium)|Békéscsaba]]''' (1922. október 22.) – a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium falán.
* '''[[Gyóni Géza-emléktábla (Szarvas)|Szarvas]]''' (1927. május 25.) - a szarvasi gimnázium falán.
* '''Dabas-Gyón''' (1927. június 26.) – szülőházán (Luther u. 14.). Itt 1918 és 1927 között egy másik Gyóni-emléktábla volt.
* '''Dabas-szőlő''' (1927. június 26.) – a Parragh-pincénél; a kecskeméti Kossuth-szobor avatását ünnepelte itt társaival.
* '''Budapest, 7. kerület''' (1932. június 19.) – lakott a Damjanich u. 28/a alatti házban. 
* '''Budapest, Ferencváros'''-Tisztviselőtelepi Ref. Gyülekezet Emlékezet Templomának díszhelye (1947. június 1.)
* '''[[Gyóni Géza-emléktábla (Békéscsaba, Andrássy–Gyóni-sarok)|Békéscsaba, Andrássy–Gyóni utca]]''' sarkán (1984 júniusa)
* '''Przemysl''' (2010. június 6.)

== Művei ==
* Az élet szeretője. Budapest : Szépirod. K., 1984. 229 p.
* Csak egy éjszakára. Válogatott versek. Budapest : Szépirod. K., 1959. 237 p. (Több kiad.)
* Élet szeretője. Versek. 1909–1914. Budapest : Athenaeum, 1917. 127 p. (Több kiad.)
* Lengyel mezőkön, tábortűz mellett. Budapest : Orsz. Hadsegélyező Biz., 1915. 64 p. (Több kiad.)
* Levelek a Kálváriáról és más költemények. Budapest : Athenaeum, 1915. 72 p. 
* Összes versei. Budapest : MEFHOSZ K., 1941. 317 P. (Több kiad.)
* Rabságban. Utolsó versek. (1915–1917). Budapest : Athenaeum, 1919. 160 p.
* Válogatott versei. Békéscsaba : Városi T.; HNF Városi Biz.; Rózsa F. Gimn., 1964. 100 p. 
* Versek. Béke, háború, fogság. Budapest : Athenaeum, 1923. 196 p. (Több kiad.) 
* Versek. Pozsony : Wigand ny., 1904. 143 p.
* [http://mek.oszk.hu/00600/00664/00664.htm Gyóni Géza összes verse a MEK-oldalán]

== Források ==

* A béke katonája : írások, visszaemlékezések Gyóni Gézáról. Szerk.: Valentyik Ferenc. Lakitelek : Antológia Kiadó, 2014. 325–327. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* A békéscsabai ág. h. ev. Rudolf-Főgumnázium LVII. értesítője az 1922/23. iskolai évről. Közzéteszi: Rell Lajos. Békéscsaba :  Rudolf Gimn., 1923. 3–4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* A szarvasi ág. h. ev. gimnázium értesítője az 1926/27. iskolai évről. Közzéteszi: Saskó Samu. Szarvas : Gimn., 1926. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Szarvas_33225_agostai_gimnazium_33299_1926/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=10&layout=s 11–20. p] (Látogatva: 2017. 08. 25.)
* Balogh István: Gyóni Géza szibériai életrajza. Budapest : Balogh I., 1927. 192. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Beck Zoltán: Gyóni Géza diákévei Békés megyében. A csabai évek. In: Békés Megyei Népújság, 19. évf. 114. szám (1964. május 17.) 9. p.
* Beck Zoltán: Gyóni Géza diákévei Békés megyében. A szarvasi évek. In: Békés Megyei Népújság, 19. évf. 108. szám (1964. május 10.) 8. p.
* Békés Megyei Népújság, 38. évf. 112. szám (1983. május 13.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1983_05/?pg=98&layout=s 3. p.] (Látogatva: 2017. 08. 28.)
* Benedek Marcell: Magyar irodalmi lexikon. 1. köt. Budapest : Akadémiai K., 1963. 415. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Fábián Miklós: Gyóni Géza, 1884–1917 : tanulmány és bibliográfia. Dabas : Dabas Nagyközs. Tanács, PMKK., 1984. 126. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Fischer Edit: Gyóni Géza szarvasi és békéscsabai diákévei In. „Ez a mi munkánk” : a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola KISZ érdeklődési körének (Kner Imre Tudományos Diáktársaság) dolgozatai. Szerk.: Papp János. Békéscsaba, 1972. 7–16. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. 1. köt. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyes., 1990. p. 57–62. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Gyóni Ferenc: „Az én utam” In. A béke katonája: írások, visszaemlékezések Gyóni Gézáról. Szerk.: Valentyik Ferenc. Lakitelek : Antológia Kiadó, 2014. 7–30. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Gyóni Géza: Az élet szeretője. Budapest : Szépirod. K., 1984. 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Hegedűs Géza: Arcképvázlatok : száz magyar író. Budapest : Móra Ferenc Könyvkiadó, 1980. 248–250. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Kenyeres Ágnes: Magyar életrajzi lexikon. 1. köt. Budapest: Akadémiai K., 1967. 639. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Kispéter András: Gyóni Géza kálváriája. In: Irodalomtörténet. 47. évf. 1. szám (1985) 61–78. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Költő a viharban. Gyóni Gézáról. Syposs Zoltán: Alkonyi órák. Életrajzok. Budapest : Szépirod. K., 1980. 32–53. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Napi Hírek, [https://library.hungaricana.hu/hu/view/NapiHirek_1927_05_2/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22%2Beml%C3%A9kt%C3%A1bla&pg=142&layout=s 1927. május 21.] (Látogatva: 2017. 08. 25.)
* Papp János: Gyóni Géza szarvasi és csabai évei. In: Békés Megyei Népújság, 25. évf.  65.szám (1970. március 18.) 5. p.

== Kapcsolódó irodalom ==
* … de miért éppen Gyóni Géza? In. "Előüzent Ferenc Jóska" : tallózás első világháború emlékek között. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2014. 37–53. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) 
* Csohány János: Gyóni Géza ébresztése. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Kapu_2013_09/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=58&layout=s Kapu, 25. évf. 9. szám (2013. szeptember) 57–60. p.]
* Csohány János: Gyóni Géza ébresztése. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Szephalom_23/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=372&layout=s Széphalom, 23. kötet, 2013. 371–378. p.]
* Fábián Miklós: A Gyóni Géza Baráti Kör. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Honismeret_1977/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=335&layout=s Honismeret, 4. évf. 5. szám (1977) 54. p.]
* Gyóni Géza. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusMonografiak_036/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=98&layout=s Szigethy Lajos: Luther lelke : hangulatképek a lutheránus magyarság multjából. 2. kötet. Budapest : Evangélikus Tanáregyesület, 1927.]
* Horváth József: Kilencven éve halt meg Gyóni Géza. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Honismeret_2007/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=253&layout=s Honismeret, 35. évf. 3. szám (2007) 20–21. p]
* Kéki Lajos: A háború magyar énekese. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiSzemle_1915_163/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=137&layout=s Budapesti Szemle (1915)] 
* Kemény Gábor: Gyóni Géza emléke. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/ProtestansTanugyiSzemle_1944/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=174&layout=s Protestáns Tanügyi Szemle, 18. évf. 7. szám (1944. július)]
* Kispéter András: Gyóni Géza kálváriája. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/IrodalomTortenet_1985/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=62&layout=s Irodalomtörténet, 17. évf. 1. szám (1985) 61–78. p.]
* Koren Emil: Gyóni Géza. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Evangelikus_Naptar_1967/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=116&layout=s Evangélikus Naptár, 1967. 115–118. p.]
* Kovács László: Gyóni Géza földi maradványainak sorsa. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/HadtortenelmiKozlemenyek_2008/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=108&layout=s Hadtörténelmi Közlemények, 121. évf. 1. szám (2008)]
* Kovássy Zoltán: Gyóni Géza emlékére. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Honismeret_1993/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=19&layout=s Honismeret, 21. évf. 1. szám (1993) 18–19. p.]
* Sin Edit, G.: Gyóni Géza Pest megyében és Budapesten töltött évei (1906–1910) In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_PEST_Studia_03/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=402&layout=s Studia Comitatensia 3. : tanulmányok Pest megye múzeumaiból. Szerk.: Ikvai Nándor. Szentendre : Pest megyei Múzeumok Igazgatósága, 1975. 401–432. p.]
* Smidt Lajos: Gyóni Géza levele. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Eletunk_1964/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=319&layout=s Életünk : irodalmi és művészeti antológia. II. kötet. (1964) 148–150. p.]
* Takács Olga, R.: Gyóni Géza kultusza szülőföldjén a hatvanas-hetvenes években. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_PIMU_Pimkonyvei_01_tenyek/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=154&layout=s Tények és legendák – tárgyak és ereklyék : a Petőfi Irodalmi Múzeum és az MTA Irodalomtudományi Intézete Kultusztörténeti Kutató Csoportja közös konferenciájának megszerkesztett anyaga. Szerk.: Kalla Zsuzsa. 153–162. p.]
* Turczel Lajos: Gyóni Géza. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/IrodalmiSzemle_1984/?query=%22gy%C3%B3ni%20g%C3%A9za%22&pg=697&layout=s Irodalmi Szemle, 27. évf. 7. szám (1984. szeptember) 642–649. p.]

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]] 
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
[[Kategória:Irodalmárok]]
[[Kategória:Újságírók]]
[[Kategória:Szarvas]]
[[Kategória:Személyek]]