Greguss Ágost (1825–1882) forrásának megtekintése

költő, tudós, esztétikus, kritikus

== Élete ==
[[Fájl:Greguss agost 01.jpg|bélyegkép|300px|Greguss Ágost]]
Greguss Ágost '''[[1825]]. [[április 27.|április 27-én]] született Eperjesen''', Sáros vármegyében. Édesapja Greguss Mihály, édesanyja Farkas Lívia. Nyolc testvére született, ő volt a legidősebb. Szoros kapcsolat fűzte legidősebb öccséhez, Greguss Gyulához.

Gyermekéveiben apja nevelgette, majd halála után a család az édesanyjuk szülőföldjére, Rozsnyóra költözött. Tanulmányait az eperjesi és a rozsnyói gimnáziumban végezte, majd a hallei egyetemen tanult. Orvosi pályára készült, egy évet járt orvosi egyetemre Bécsben. Később a filozófia vonzotta. Az egyetemet befejezése után egy bölcseleti rendszer gondolata foglalkoztatta. 

Gregus Ágost '''[[1882]]. [[december 13.|december 13-án]] hunyt el Budapesten'''.

== Munkássága ==
Tanulmányait befejezve, '''[[Vajda Péter (1808–1846)|Vajda Péter]]''' [[1846|1846-os]] halála után a '''[[Vajda Péter Evangélikus Gimnázium (Szarvas)|szarvasi evangélikus gimnázium]] tanára''' lett.  Nagy lelkesedéssel látott munkához, a szarvasiak az akkor még alig 22 éves Gregusst akarták képviselőjüknek megválasztani, ő ezt nem fogadta el.

[[1847|1847-ben]] megszakadt a kapcsolata '''[[Petőfi Sándor (1823–1849)|Petőfi Sándorral]]''', miután a ''Futár'' című röpiratában bírálta őt. [[1848|1848-ban]] Greguss a haza védelmében békülést, összefogást ajánlott Petőfinek, aki ezt elfogadta, s rendeződött a viszonyuk. 

Az '''1848–1849-es szabadságharcban''' fegyveresen vett részt, majd a leverése után, az irodalmi munkája miatt menekülni kényszerült. [[Gyula|Gyulán]] és [[Szarvas|Szarvason]] bujdosott, majd álnéven, egy Arad vármegyei alispán családjánál vállalt '''nevelői állást'''. Rövidesen elfogták, tíz hónapot Nagyváradon töltött fogságban.

[[1853|1853-ban]] megkezdte '''hírlapírói munkásságát''', Toldy Ferenc segítségével szerkesztői állást kapott a ''Pesti Napló''nál. Greguss színbírálatokat, irodalmi- és politikai cikkeket írt a lap számára. Szerkesztője volt a ''Magyar Sajtó''nak, a ''Magyarország''nak, és az ''Ország'' című napilapnak is. Irodalomtörténeti tanulmányai Török János szerkesztő biztatására a ''Pesti Napló''ban jelentek meg. [[1859|1859-ben]] a '''Magyar Tudományos Akadémia''' tagjává választották, a következő évben a '''Kisfaludy Társaság''' tagja lett. Később a társaság titkári, illetve másodelnöki tisztségét viselte. Tevékeny irodalmi munkásságot folytatott. [[1882|1882-ben]] megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia igazgató tagjának. Tagja volt az országos képzőművészeti tanácsnak és az országos közoktatási tanácsnak.

[[1865|1865-től]] [[1870|1870-ig]] az országgyűlési naplók szerkesztője volt. [[1870|1870-től]] '''esztétikát tanított a budapesti egyetemen''', hallgatói nagyon szerették az előadásait. Tanári pályafutását gyógyíthatatlan betegsége szakította meg, gyomorrákban szenvedett. Olaszországba ment gyógyulni, de nem sok javulást ért el (egész életében arra vágyott, hogy láthassa Olaszországot). Később a gyógyulás céljából Bártfára küldték az orvosai. Hazatérte után megpróbálta, de nem tudta folytatni a tanítást.

== Válogatott írásai ==
[[1847|1847-ben]], 22 éves korában jelent meg ''Villanykák'' című verses kötete. Első írásait hírlapok és almanachok közölték. Jeles értekezéseit a kétkötetes ''Tanulmányok'' című munkája tartalmazza. Költeményei a ''Regélő Pesti Divatlap'', ''Szivárvány'', ''Életképek'', ''Pesti Divatlap'', ''Szépirodalmi Szemle'' és ''Nevelési Emléklapok'' című lapokban jelentek meg. Első esztétikai munkáját, a ''Szépészet alapvonalai''t a szabadságharc utáni első magyar nyelvű könyvként adta ki a Kisfaludy Társaság. ''A balladáról'' ([[1864]]) a magyar esztétika legjelesebb műve lett. Betegsége alatt írta ''Kertben'' című költeményét, mely feltárta lelkét abban a szomorú időszakban.''' Greguss Auguszt''' és '''Gerő Ákos''' álneveken is írt.

* Villanykák. Lipcse, 1847
* Edzdalok. Szarvas, 1848
* A szépészet alapvonalai. Budapest, 1849
* A lángész. Pest, 1860
* A levél. Pest, 1861
* Nőbiztosítás (kézirat). 1861
* Greguss Ágost tanulmányai (két kötet). Pest, 1872
* Greguss Ágost meséi. Budapest, 1878
* Greguss Ágost versei. Budapest, 1882

== Emlékezete ==
* Greguss Ágost tiszteletére [[1899|1899-ben]] '''emléktáblát avattak''' az egykori szülőháza, az eperjesi kollégium előcsarnokának falán.

== Lásd még ==
* [[Petőfi Sándor (1823–1849)]]
* [[Vajda Péter (1808–1846)]]
* [[Vajda Péter Evangélikus Gimnázium (Szarvas)]]

== Források ==
* A Tiszai Ág. Hitv. Ev. Egyházkerület Eperjesi Collegiumának értesítője az 1898–99. iskolai évről. Közli: Szlávik Mátyás. Eperjes, 1899. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Eperjes_7704_evangelikus_kollegium_7735_1898/?pg=49&layout=s 44. p.] (Látogatva: 2023. 04. 10.)
* Beöthy Zsolt: Greguss Ágost emlékezete. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/KisfaludyTarsasagEvlapjai_1883-1884/?pg=428&layout=s A Kisfaludy-Társaság Évlapjai, Új Folyam 19. kötet (1883–1884) 425–449. p.] (Látogatva: 2023. 04. 09.)
* Greguss Ágost emlékezete. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/FehervariHirado_1882-2/?pg=103&layout=s Fehérvári Híradó, 3. évf. 53. sz. (1882. december 24.) 2. p.] (Látogatva: 2023. 04. 09.)
* Greguss Ágost meghalt. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Nemere_1882/?pg=401&layout=s Nemere, 12. évf. 101. sz. (1882. december 17.)  402. p.] (Látogatva: 2023. 04. 09.)
* Greguss Ágost. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/Nemzet_1882_12/?pg=95&layout=s Nemzet, 1. évf. 104. sz. (1882. december 13.) 2. p.] (Látogatva: 2023. 04. 09.)
* Greguss Ágost. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/VasarnapiUjsag_1882/?pg=808&layout=s Vasárnapi újság, 29. évf. 51. sz. (1882. december 17.) 805–806. p.] (Látogatva: 2023. 04. 09.)
* Greguss Ágost. In: [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-irok-elete-es-munkai-szinnyei-jozsef-7891B/g-85677/greguss-agost-86F74/ Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József] (Látogatva: 2023. 04. 09.)
* Greguss Ágost: Irói arcképek. Budapest : Egyet. ny., 1934. [https://adt.arcanum.com/hu/view/MTA_Konyvek_867499_2/?pg=10&layout=s 9–10. p.] (Látogatva: 2023. 04. 09.)
* Kemény Mihály: Emlékadatok Petőfiről, II. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/FovarosiLapok_1877_07/?pg=11&layout=s Fővárosi Lapok, 14. évf. 149. sz. (1877. július 3.) 727. p.] (Látogatva: 2023. 04. 09.)
* Szigetvári Iván: Greguss Ágost mint költő. In: [https://www.epa.oszk.hu/02500/02518/00046/pdf/EPA02518_irodalomtortenet_1921_03-04_116-125.pdf Irodalomtörténet, 10. évf. 3–4. sz. (1921) 116–117. p.] (Látogatva: 2023. 04. 09.)

== Kapcsolódó irodalom ==
* [http://real-eod.mtak.hu/7573/ A Magyar Tudományos Akadémia Tagjai 1825–2002. Budapest: MTA Társadalomkut. Központ., 2003]
* A szarvasi Vajda Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium jubileumi emlékkönyve, 1834–1984. Szerk.: Holp József et. al. Szarvas : Vajda Péter Gimn., 1984 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Baráth Ferencz: Greguss Ágost halálára. In: [https://epa.oszk.hu/01000/01054/00007/pdf/1-2.pdf Magyar Philosophiai Szemle, 2. évf. 1. szám (1883) 1–2. p.]
* Elek László: Greguss Ágost Szarvason. In: [https://epa.oszk.hu/01500/01577/00013/pdf/bmmk_1988_2_084-146.pdf Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében II. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Ig., 1988. 84–146. p.]
* Ferenczy Jakab: [http://real-eod.mtak.hu/2455/ Magyar írók : élertajz-gyűjtemény. Pest : Szent István Társulat, 1856]
* Greguss Ágost. In: [https://epa.oszk.hu/02500/02518/00052/pdf/EPA02518_irodalomtortenet_1925_03-04_229-266.pdf Irodalomtörténet, 14. évf. 3–4. szám (1925) 229–230. p.]
* Marik Dénes: Greguss Ágost, a lázadó szarvasi tanár. In: Új Auróra, (1982) 1. szám 107–116. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Pándi Pál: Greguss Ágost és az isten. In: Világosság, 9. évf. 2. szám (1968) 102–104. p.
* Riedl Frigyes: [https://mek.oszk.hu/20600/20668/20668.pdf Három jellemzés : Toldy Ferenc, Greguss Ágost, Katona Lajos. Budapest : Franklin-Társulat, 1912]
* Tóth Lajos: Arcképek Szarvas múltjából. Szarvas : Szarvas Vár. Barát. Köre, 1983 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Zoványi Jenő: [http://real.mtak.hu/127833/ Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Budapest : Magyarországi Református Egyház Zsinati Iroda Sajtóosztálya, 1977]

== Külső hivatkozás ==
* A „széptan” nagymestere – Greguss Ágost. In: [https://www.hegylakomagazin.hu/hegyvideki-tortenetek/1413-a-%E2%80%9Eszeptan%E2%80%9D-nagymestere-%E2%80%93-greguss-agost Hegylakomagazin.hu]
* Greguss Ágost. In: [https://mek.oszk.hu/02200/02228/html/04/125.html A magyar irodalom története]
* Greguss Ágost. In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Greguss_%C3%81gost Wikipedia]
* Lacza Tihamér: Greguss Ágost, a „szépészet” és az etika mestere. In: [https://ma7.sk/kavezo/greguss-agost-a-szepeszet-es-az-etika-mestere Ma7.sk]
* Palmer Kálmán: Visszaemlékezések Greguss Ágostra. In: [https://epa.oszk.hu/00000/00022/00388/11983.htm Nyugat (1926)]

[[Kategória:Szarvas]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Irodalmárok]]
[[Kategória:Pedagógusok]]
[[Kategória:Újságírók]]
[[Kategória:1848/49]]
[[Kategória:Petőfi 200]]