Bohn Mihály (1864–1930) forrásának megtekintése

téglagyáros

== Élete ==
[[Fájl:Bohn mihaly 01.jpg|bélyegkép|300px|Bohn Mihály]]
Bohn Mihály (Michael) a Torontál vármegyei '''Szenthuberten''' (ma: Bánátnagyfalu) '''született [[1864|1864-ben]]'''. Felmenőit a 18. században német tartományokból telepítették a Bánságba (Bánát). Édesapja, Bohn István (Stefan) Nagykikindán, Szenthuberten ([[1870|1870-ben]]), Károlyligeten ([[1894|1894-ben]]) majd Zsombolyán nyitott téglagyárat. A családnak Nagykikindán gépipari üzeme is volt, ennek köszönhetően kiváló eszközökkel rendelkeztek. Ugyanitt a 19. század végétől szállodát üzemeltettek.

'''Muschong Mariannát vette feleségül.''' Gyermekeik: István, Mihály, Katica, Mária, József, Borbála és Jakab. A családtagok tégla és tetőcserépgyártással foglalkoztak. 

Elhunyt fiai, Mihály és Jakab tiszteletére Zsombolyán – a gyár mellett – téglatemplomot építtetett, amit [[1929|1929-ben]] szenteltek fel.

Miután a vállalat vezetését fiára bízta, Bohn Dél-Franciaországban kezeltette magát. '''Mentonban hunyt el [[1930]] decemberében.''' [[1930]]. [[december 13.|december 13-án]] az óbudai köztemetőben helyezték örök nyugalomra. 

== Munkássága ==
[[Fájl:Bekescsaba bohn teglagyar 06.jpg|bélyegkép|300px|Bohn-féle téglagyárak hirdetése (1908)]]
'''Bohn Mihály 16 éves korától apja gyárában dolgozott. Sógoraival''' (Muschong Jakabbal és Schaaf Jakabbal) a nagykikindai és zsombolyai gyárak egyesítésével – '''Bohn M. és társai néven''' – zsombolyai központtal '''konszernt alapított'''. Mihály a 20. század elején téglagyárat hozott létre Lugoson.

Bohn Békéscsaba délnyugati felén [[1907|1907-ben]] vásárolt földterületet. [[1908]] elején megindult a gyár felépítése, a szükséges infrastruktúra megteremtése. Közben – Bohn István halála, és a vállalatvezető kiléte miatt – a '''Bohn és Muschong család felosztotta egymás között a konszernt''': Bohnéké maradt a zsombolyai, nagykikindai, szenthuberti, békéscsabai és károlyligeti téglagyár.

'''[[1909|1909-re]] felépült a [[Bohn téglagyár (Békéscsaba)|Bohn M. és Tsa Gőztéglagyár jaminai üzeme]]''', ami fokozatosan háttérbe szorította Suk Kálmán és Wagner József téglagyárát. [[1911|1911-ben]] forgalomba hozták a „253-as Bohn Patent” nevű, nagy sikerre szert tevő cseréptípust. Cserepeit egy oroszlánnal és a Bohn felirattal jelölte. Körülbelül háromszor annyi cserepet állítottak elő, mint téglát. [[1912|1912-ben]] Mihály a céghez rendelte fiát, Istvánt. A gyártás visszaesését a tapasztalt, rutinos munkások katonai behívása eredményezte. [[1912|1912-ben]] Nagykikindán nyersolajmotorok gyártása céljából hozott létre gyárat. Vállalatának további fejlődését az első világháború kitörése akadályozta meg: a termelés felére csökkent. [[1918|1918-ra]] a gyár működése leállt. A Tanácsköztársaság idején elvtársi kezdeményezésre az üzem irányítását alkalmazottak vették át, maguk közül termelési biztost jelöltek ki, Bohnt pedig elküldték. A román megszállást követően visszatérhetett a gyáralapító, aki gépekkel és dorozsmai kéziverőkkel fokozta a gyártást, így [[1920|1920-ra]] helyreállt a termelés. Bohn az emberei megtartása céljából munkáskonyhát hozott létre, illetve termény- és pénzjutalmat osztott. Emellett az üzemmel szemben munkáslakásokat építtetett. [[1926|1926-ban]] a téglagyár dolgozói Bohn–SC néven labdarúgócsapatot alapítottak.

'''Békéscsabától északra is terjeszkedett''': [[1910|1910-ben]] megvásárolta az óbudai Victoria üzemet, a ’20-as években Szolnokon téglagyárat, malmot és vejének egy festékgyárat alapított. Vállalatait a fővárosból irányította, a vidéki telephelyeket gyerekei és családtagjai vezették. Betegeskedése miatt, [[1927|1927-ben]] a budapesti Bohn téglagyárból Békéscsabára hívta kisebbik fiát, Józsefet, aki [[1930|1930-ban]] a gyár ügyvezető igazgatója lett. 

Bohn Mihály  '''forradalmasította a cserépgyártást, a hagyományos cserépformák mellett új típusokat vezetett be'''. 

'''Szabadalmai''' között található: 
* hornyolt tetőcserép, 
* téglaalakító forma, 
* berendezés épületek központi fűtésére, 
* szemcsapágy és forgó tengelycsap futókerekeknek, 
* égetőkemence, széntápláló égetőkemencékhez, 
* fűtőkályha, 
* szobakályha, 
* nedvesség áthatolását megakadályozó tégla,
* üreges téglafödém. 

Anyagtisztító gépét a párizsi és berlini akadémiákon is elismerték.

Bohn Mihályt Békéscsaba legtöbb adót befizető lakosai között tartották számon. [[1929|1929-ben]] a békéscsabai képviselőtestületben gyakorolt virilisjogait Susánszky János bankigazgatóra ruházták. '''Halála után családi részvénytársaságként működött tovább a vállalkozás.'''

== Emlékezete ==
* Érdemei előtt [[1994]] óta '''emléktábla''' tiszteleg '''az általa épített zsombolyai templom falán'''.
* [[2022|2022-től]] a Kétegyházi út és a Wienerberger téglagyár közötti '''útszakasz Bohn Mihály nevét viseli Békéscsabán'''.

== Lásd még ==
* [[Bohn téglagyár (Békéscsaba)]]

== Források ==
* A háziorvos nevét viseli a rendelő előtti terület Békéscsabán. In: [https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2022/06/a-haziorvos-nevet-viseli-a-rendelo-elotti-terulet-bekescsaban Beol.hu] (Látogatva: 2022. 08. 05.)
* A művelődés évszázadai Békéscsabán. Főszerk.: Kafer István és Köteles Lajos. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1991. 828–833. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békésmegyei fejek, 1929. Szerk.: Gergely Gábor Arnold. Békéscsaba : Corvina ny.,. 1929. 108. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Borovszky Samu: [https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Borovszky-borovszky-samu-magyarorszag-varmegyei-es-varosai-1/torontal-varmegye-1B1CE/ipar-kereskedelem-hitelugy-es-forgalom-irta-haraszthy-lajos-a-monografia-segedszerkesztoje-1B7EA/ipartelepek-1B82C/ Magyarország vármegyéi és városai] (Látogatva: 2018. 07. 27.)
* Épitő ipar. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1928_4/?query=%22Bohn%20Mih%C3%A1ly%22&pg=168&layout=s Békés Megyei Közlöny, 55. évf. 250. szám (1928. november 4.) 5. p.] (Látogatva: 2018. 07. 27.)
* Halálozás. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/8OraiUjsag_1930_12/?query=%22Bohn%20Mih%C3%A1ly%22&pg=104&layout=s 8 Órai Ujság, 16. évf. 284. szám (1930. december 13.) 5. p.] (Látogatva: 2018. 07. 27.)
* István Márta: Nagykikindai német polgári családok a második világháború előtt. Kikinda : István M., 2013. 191–200. p.
* Kádár József: Az óbudai Viktória. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Budapest_2015/?pg=12&layout=s&query=bohn Budapest, 38. évf. 1. szám (2015 január) 11–13. p.] (Látogatva: 2018. 07. 27.)
* Negyven munkáslakás épül Erzsébethelyen. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1921_10-12/?query=%22Bohn%20Mih%C3%A1ly%22&pg=253&layout=s Körösvidék, 2. évf. 276. szám (1921. december 6.) 2. p.] (Látogatva: 2018. 07. 27.)
* Részleges tisztújítás a városházán. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1922_01-03/?query=%22Bohn%20Mih%C3%A1ly%22&pg=134&layout=s Körösvidék, 3. évf. 30. szám (1922. február 7.) 1. p.] (Látogatva: 2018. 07. 27.)
* Szekeres Béla: Adalékok Békéscsaba gyáriparának történetéhez. In: Tanulmányok Békéscsaba történetéből. szerk.: Kristó Gyula–Székely Lajos. Békéscsaba : Békéscsaba Város Tanácsa, 1970. 195. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szigeti Lajos: Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat : tanulmány. Békéscsaba : Szigeti L., 1974? 3., 190. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szigeti Lajos: Békéscsabai téglagyár 1908–1968. Békéscsaba : Dél-alföldi Tégla- és Cserépip. Váll., 1969. 16–25. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Virilisjog átruházás. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1929_1/?query=%22Bohn%20Mih%C3%A1ly%22&pg=89&layout=s Békésmegyei Közlöny, 56. évf. 13. szám (1929. január 16.) 6. p.] (Látogatva: 2018. 07. 27.)

== Kapcsolódó irodalom ==
* Csobai László: Bohnék híres téglagyára. In: [https://behir.hu/csabaimerleg/adat/dokumentumtar/hu115_2010_10szam_Csm.pdf  Csabai Mérleg, 20. évf. 10. szám (2010. május 20.) 12. p.]
* Csordás Lajos: Téglaszenvedély : sose lehet tudni, mikor kerül elénk egy otthagyhatatlan téglapéldány. In: [http://epa.oszk.hu/02900/02944/00003/pdf/EPA02944_obudai_anziksz_2015_03_102-105.pdf Óbudai Anziksz, 1. évf. 3. szám (2015) 102–105. p.]
* Fodor József: Magyarországi tégla és cserépgyártás. Veszprém : Fodor J., 2005 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Gécs Béla: [https://behir.hu/csabaimerleg/adat/dokumentumtar/hu461_csabai_merleg_1998_44.pdf 90 éve indult Bohn M. és Társai Gőztéglagyár. In: Heti Mérleg, 8. évf. 44. szám (1998. december 10.) 8. p.]
* Gécs Béla: Csabai bírók, csabai históriák, 1717-1918. Békéscsaba : Typografika, 2008. 170–171. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Képiró Ferenc: A Bohn SC és utódai. Békéscsaba : Képiró F., 2002 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Közel 800 munKással Kezdte meg az idei gyártási szezont a Bohngyár Békéscsabán. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1928_2/?query=%22Bohn%20M%22&pg=43&layout=s Békésmegyei Közlöny, 55. évf. 82. szám (1928. április 11.) 2. p.]
* Krizsán András: Üzemi múzeum a csabai téglagyárban. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1984_02/?query=253%20Bohn&pg=165&layout=s Békés Megyei Népújság, 39. évf. 43. szám (1984. február 21.) 6. p.]
* Varga Dezső: Harcban születik az új! In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1960_11/?query=253%20Bohn&pg=66&layout=s Békés Megyei Népújság, 5. évf. 268. szám (1960. november 13.) 3. p.]

== Külső hivatkozás ==
* Nyemcsok László: Téglagyári múltidézés. In: [https://www.beol.hu/bekes/kozelet-bekes/teglagyari-multidezes-632319/ Beol.hu]

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
[[Kategória:Személyek]]