1738–39. évi nagy pestisjárvány Békés megyében forrásának megtekintése

[[Fájl:1738 39 nagy pestisjarvany 01.jpg|bélyegkép|200px|Pestisdoktor]]
'''[[1726|1726-ban]] pestisjárvány tört ki az Oszmán Birodalom területén.''' 

A járvány néhány évvel később Havasalföldön keresztül Erdélyben is megjelent, majd '''hamarosan Békés megyét is elérte'''. A pestis [[1738]]–[[1740|1740-ig]] tartó időszakban pusztított megyénkben.

'''[[Békéscsaba|Csabán]] 1738-ban hónapokig tombolt a járvány''' és a következő pár évben még kétszer kitört. Összesen 65 ember vesztette életét.

'''[[Gyula|Gyulán]] a lakosság kétharmadát''' (1 059 fő) '''ragadta el''' a halálos kór. A települést egy időre zárt városnak minősítették, vásárokat hat évig nem tarthattak.

'''Körösladányban 220 fő hunyt el''', ami a település lakosságának csaknem a fele volt. 

'''Békésen''' az 1739. évi rendeletek és korlátozások annyira felháborították a lakosságot, hogy lázadás tört ki. A pestis tovább tombolt, '''a lakosság fele''', 1 185 ember '''elhunyt'''. A lázadás során a békési főszolgabíró és a csendlegénység elmenekült. Csak két századnyi katona és a Gyuláról, Mezőberényből és Csabáról érkező fegyveresek tudták megfékezni a zavargásokat.

Minden településen '''járványkórházat állítottak fel''' a lakott területen kívül. '''Csabán a''' település szélén található '''szolgabírói ház látta el ezt a feladatot'''. Ha onnan fertőzött vagy fertőzéssel gyanúsított ember engedély nélkül távozott, szabadon agyonlőhető volt. A járványkórházban Burián Sámuel evangélikus lelkész biztosított egyházi szolgálatot. Úrvacsora idején egy hosszú bottal nyújtotta át az ostyát és a bort. A fertőzött és fertőzésgyanús embereket teljes családjukkal a járványkórházba, más néven vesztegházba (latinul contumatio) vitték. Lakásukat lezárták, ingóságaikat és ruhájukat pedig elégették az udvaron.

'''Békés megyében nem teljesen három év alatt 5 165 ember halt meg a pestisben.''' A későbbi, [[1773|1773-as]] összeírás szerint a megye lakossága 11 468 fő volt. Az adatokból érzékelhető, hogy a harminc évvel korábban zajló járvány milyen mértékű pusztítást végzett. A korabeli Helytartótanács tagjai a halálozási adatokat látva azonnal megvizsgálták a megye egészségügyi helyzetét. Az orvosi ellátás minőségét nem találták megfelelőnek, hiszen '''a megye területén két sebész kivételével egyetlen orvos és gyógyszertár sem volt'''. Később némileg javult a helyzet, de hosszú évekbe telt, mire a pestist megfelelően tudták kezelni. 

== A pestis tombolásának időszaka és a halálesetek száma ==
{| class="wikitable" style="margin-left: auto; margin-right: auto; border: none; text-align: center; width: 50%;"
|-
! scope="col"|Település||Időszak||Halálesetek száma
|-
|style="text-align: center;"|Csaba||1738. július 1.–1738. szeptember 1.||65 fő 
|-
|style="text-align: center;"|Gyula||1738. július 15.–1738. december 17.||1 059 fő
|-
|style="text-align: center;"|Gyulavári||1738. november 1.–1739. február 15.||300 fő
|-
|style="text-align: center;"|Gyoma||1739. január 15.–1739. április 3.||485 fő 
|-
|style="text-align: center;"|Békésszentandrás||1739. január 15.–1739. április 3.|| 228 fő
|-
|style="text-align: center;"|Öcsöd||1738. november 28.–1739. május 25.||440 fő 
|-
|style="text-align: center;"|Doboz||1739. április 12.–1739. augusztus 9.||171 fő
|-
|style="text-align: center;"|Köröstarcsa||1739. május 22.–1739. november 12.||341 fő
|-
|style="text-align: center;"|Mezőberény||1739. július 6.–1739. augusztus 2.||28 fő 
|-
|style="text-align: center;"|Fás||1739. július 15.–1739. november 2.||163 fő
|-
|style="text-align: center;"|Vésztő||1739. augusztus 22.–1739. december 18.||269 fő 
|-
|style="text-align: center;"|Szeghalom||1739. szeptember 1.–1739. december 26.||215 fő
|-
|style="text-align: center;"|Békés||1739. szeptember 15.–1740. január 5.||1 185 fő
|-
|style="text-align: center;"|Körösladány||1739. október 15.–1739. december 29.||220 fő  
|}

== Források ==
* A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve. Szerk.: Zsilinszky Mihály. Gyula : Békésvárm. Régészeti és Művelődéstörténetitört. Társ., 1884. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Banner János: Mozaikok Békésmegye multjából. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1922_10-12/?pg=179&layout=s Körösvidék, 3. évf. 265. szám (1922. november 19.) 2. p.] (Látogatva: 2020. 04. 01.)
* Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet. Gyula : Dobay János Könyvnyomdája, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Réthy Pál: A pestis Magyarországban a mult század első felében. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1879_1/?pg=55&layout=s Békésmegyei közlöny, 1879, 6. évf. 15. szám (1879. február 20.) 2. p.] (Látogatva: 2020. 04. 01.)
* Zöldy János: Békésvármegye közegészségi hajdana. In:  [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1896/?pg=209&layout=s Békés,15. évf. 51. szám (1896. december 13.) 1-2. p.] (Látogatva: 2020. 04. 01.)

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Gyula]]
[[Kategória:Mezőberény]]
[[Kategória:Békés]]
[[Kategória:Járványok]]