Jároli József (helytörténész)

Jároli József
Születési dátum	1947. szeptember 27.
Születési hely	Orosháza
Házastárs	Csala Erzsébet
Foglalkozás	helytörténész, főlevéltáros

Élete

Jároli József 1947. szeptember 27-én született Orosházán.

A Táncsics Mihály Gimnáziumban érettségizett 1966-ban. 1971-ben a Szegedi Tanárképző Főiskola magyar‒történelem szakos általános iskolai, majd 1971-ben a szegedi József Attila Tudományegyetem történelem szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. 1979-ben Budapesten, az ELTE Bölcsészettudományi Karán a levéltáros szakot is elvégezte. Egyetemi doktorátust 1984-ben szerzett ugyan csak a szegedi egyetemen.

1974-ben házasságot kötött Csala Erzsébet magyar‒orosz szakos tanárral, egy lányuk és egy fiuk született; Márta grafikus, József Péter építészmérnök, webes szakértő.

1975 óta Békéscsabán él.

Munkássága

Másodéves OTDK-s hallgatóként már Szegeden, a történelem tanszéken elkezdte a kutatómunkát Kováts Zoltán tanszékvezető irányítása mellett. Mesterének, tanárának tekintette Nagy Gyula orosházi és dr. Szabó Ferenc békéscsabai múzeumigazgatót. Első, Orosháza 18. századi össznépességi adatait feldolgozó publikációja a Békési Élet című folyóirat 1970/3. számában jelent meg. 1974 óta az 1848–49-es forradalom és szabadságharc területét kutatja Gyoma, Szeghalom és Békés térségében a városi monográfiák számára. Másik fő területe a demográfia, harmadik kutatási területe a vallási néprajz. Eredményes pályát tudhat magáénak, szakmai körökben elismert kutató. Az évek során nemzeti önismeretünk gazdag tárházából sok kincset tárt fel sokrétű publikációs munkájában.

1971-től két évig Orosházán, a 3. Számú Általános Iskolában tanított. 1973-ban a Békés Megyei Levéltárhoz került, ahol 1979-től 1994-ig igazgatóhelyettesként dolgozott, majd a Békési Fióklevéltár vezetője lett. Innen vonult nyugdíjba 2008-ban, de azóta is folytatja a kutatómunkát, az adatgyűjtést és -feldolgozást.

Számos kiadványt, könyvet szerkesztett, válogatásokat adott közre, előadásokat tartott, városi rendezvények gyakori szereplője és szervezője. Már az 1970-es évek elején, orosházi tanárként, a honismereti bizottság tagja volt. Később az 1990-ben alakult Békés Megyei Karácsonyi János Honismereti Egyesület első elnökévé választották meg, mely a Békés Megyei Művelődési Központtal együtt 1991 júliusában rendezte meg Békéscsabán a város kulturális életében mérföldkőnek számító 19. Honismereti Akadémiát.

Számos társadalmi funkciót is ellát. A békéscsabai helytörténeti kollégium és a TIT Körösök Vidéke Egyesület elnöke, a Békéscsaba Belvárosi Római Katolikus Egyházközség képviselő-testületének világi elnöke. 2012 és 2019 között a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöki teendőit látta el. 2014-től a békéscsabai önkormányzat nemzetiségi, érdekegyeztető, külkapcsolati és egyházügyi bizottságának külső tagja, valamint a békéscsabai értéktár bizottság alelnöke.

Díjak, kitüntetések

• Szocialista Kultúráért kitüntetés (1975)
• Bél Mátyás-emlékérem (2002)
• Honvédelemért Kitüntető Cím II. fokozata (2020)

Válogatott könyvei, tanulmányai

• Mezőberény története 1‒2. (társszerző, 1973)
• Az 1848-49-i forradalom és szabadságharc Szeghalmon (szerző, 1979)
• Dokumentumok a gyulai munkásmozgalom történetéről 1891‒1944 (szerkesztő, 1981)
• Újkígyós mindennapjai a 19. század első felében (társszerkesztő, 1991)
• Honismereti Évkönyv (szerkesztő, 1994)
• Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (társszerző, 1995)
• Dokumentumok az 1848‒49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez (szerkesztő, 1995)
• A gyulai földész társulatok története 1858‒1974. Gyulai füzetek 9. (1998)
• Göndöcs Benedek munkássága. Gyulai füzetek 10. (1998)
• Szabadkígyós, Újkígyós (szerző, 2001)
• A rendszerváltás folyamata az 1848‒49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban (szerkesztő, 2001)
• Békés megye képes krónikája (társszerző, 2001)
• Békés a reformkorban és 1848‒49-ben (szerző, 2006)
• A Békés Megyei Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei iratai 1950‒1990 (szerző, 2006)
• Üdvözlet Gyuláról (társszerző, 2006)
• Békéscsaba rövid története a kezdetektől napjainkig (szerző, 2014)
• Békéscsaba épített környezetének helytörténeti adatbázisa 1‒2. (szerkesztő, 2014, 2015)
• Csabensis. Békéscsaba 300. „Ami csabai…” múzeumi sorozat (szakmai lektor, szerző, 2017)

Források

• „Ami csabai…” – a Csabensis nevet kapta a múzeum legújabb évkönyve. In: Evangelikus.hu (Látogatva: 2018. 04. 19.)
• Kántor Zsolt: Értékek krónikása. Csabai Mérleg, 12. évf. 17. szám (2002. augusztus 29.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Kitüntető cím. In: Csabai Mérleg, 30. évf. 22. szám (2020. november 19.) 7. p. (Látogatva: 2021. 09. 30.)
• Tisztújító közgyűlést tartottak a csabai városvédők. In: Beol.hu (Látogatva: 2021. 09. 30.)
• Városvédők: Jároli József lett Cserei Pál utóda. In: Beol.hu (Látogatva: 2018. 04. 19.)

Külső hivatkozás

• A hét embere a fegyelem és az emberség együttesére tett hitet. In: Beol.hu