Bankó (Baukó) András (1891–1970)

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2025. január 7., 18:15-kor történt szerkesztése után volt. (Szövegcsere – „[[Aurora-kör|” → „[[Aurora-kör (Békéscsaba)|”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Bankó (Baukó) András
Banko andras 01.jpg
Születési név Baukó András
Születési dátum 1891. május 5.
Születési hely Békéscsaba
Halálozási dátum 1970. május 4.
Halálozási hely Békéscsaba
Sírhely Alsóvégi (Vasúti) evangélikus temető, Békéscsaba
Házastárs Margócsy Irén
Gajdács Ilona
Foglalkozás városi főmérnök

Élete

Dönczy Lukács Ödön rajza
Háza a Hunyadi tér 1. szám alatt

1891. május 5-én Baukó András néven született Békéscsabán. Édesapja Baukó Mátyás, édesanyja Laczó Judit. Nyolcan voltak testvérek.

1903 és 1910 között a Rudolf Főgimnáziumban tanult. Diákként a gimnázium ifjúsági gyámintézetének pénztárosa, az önképzőkör ellenőre, valamint a segítő-egyesület tagja volt. 1911-től a Királyi József Műegyetemen folytatta tanulmányait. Harcolt az első világháborúban, kiérdemelte az 1. osztályú Ezüst Vitézségi Érmet (Nagyezüst Vitézségi Érem) és a Károly-csapatkeresztet. 1918-ben megkapta mérnöki oklevelét.

1928. június 7-én megházasodott, Margócsy Irént (19011944) vette feleségül. Három gyermekük született, Borbála (19292006), Miklós (19302020) és András (19342006). Fiai mérnöki végzettséget szereztek.

Felvételt nyert a Vitézi Rendbe, vezetéknevét 1939-ben Bankóra magyarosította. 1944-ben tartalékos főhadnagyi rendfokozat címet kapott.

Felesége halálát követően, 1947-ben Gajdács Ilonával (19021985) házasodott össze.

1968-ban, oklevele megszerzésének 50. évfordulója alkalmából aranyoklevéllel tüntették ki a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán.

Bankó András 1970. május 4-én hunyt el Békéscsabán. 1970. május 6-án a békéscsabai Alsóvégi (Vasúti) temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

1919-től Békéscsaba város mérnökeként a Mérnöki Hivatal Építési Osztályán dolgozott. Ádám Gusztáv nyugállományba vonulása után, 1931-től az 1958-as nyugdíjazásáig a város főmérnökeként tevékenykedett.

Több városfejlesztési beruházás is a nevéhez köthető: útburkoló kövek beszerzése, utcák kövezése, járdák aszfaltozása, betoncsőcsatornák kialakítása, teherautó-vásárlás, ártézi kutak létesítése. Az Árpád-fürdő és számos városképi objektum megépítésében szerepet vállalt. Irányításával épült fel 1919-ben a sörház mellett a Csabai Atlétikai Klub (CsAK) 500 férőhelyes pályája. A sporttelep mellett 1920-ban három teniszpálya, 1921-ben betonkerítés létesült. Tervei szerint végezték az Andrássy út (1925) és a Szent István tér (1927) újraburkolását. Tervet készített a belvíz sújtotta területek vízmentesítésére. Ő tervezte a Városháza 1927-ben felépített emeletes keresztépületét. 19331934-ben Áchim Mihály városi mérnökkel a Fiume kávéház átépítési munkálatait irányították. Tervei szerint végezték a békéscsabai városi tisztviselők hajdúszoboszlói üdülőházának tatarozását (1935). Az 1944. szeptember 21-i angol–amerikai bombatámadást követően irányításával zajlottak a Vasúti (Kakas) szálloda és a pályaudvar mentési munkálatai.

A szovjet csapatok bevonulása utáni időszakban folytathatta hivatali munkáját, 1944 októberében a közmunka és műszaki ügyek vezetésével bízták meg.

Aktív tagja volt a város társadalmi és kulturális életének. Egyházmegyei felügyelőként, a békéscsabai evangélikus gimnázium felügyelőbizottsági tagjaként, a Csabai Öregdiákok Egyesületének társelnökeként is szerepet vállalt. Tagja volt a Városi Színház, valamint az Árpád-fürdő felügyelőbizottságának, az egyházi énekkarnak, a Budapesti Mérnöki Kamarának, a Békés vármegyei mérnök érdekképviseletnek. Műszaki tanácsadóként a Csabai Atlétikai Klub, ellenőrként a békéscsabai Szanatorium Egyesület működését segítette. Rendszeresen látogatta az Aurora-kör rendezvényeit, a kör alelnöki tisztjét is betöltötte. A Munkás Dalkör tagjaként kultúresteken vállalt fellépéseket.

Emlékezete

  • Békéscsabán 1992-től utca viseli nevét (korábbi Kulich Gyula utca).

Művei

  • Békéscsaba városrendezési javaslata. Békéscsaba, 1940 (Lelőhely: Munkácsy Mihály Múzeum Történeti Adattár)
  • Békéscsaba megyei város városrendezési problémái. Békéscsaba, 1940 (Lelőhely: Munkácsy Mihály Múzeum Történeti Adattár)

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások