Újkígyós
| Újkígyós | |
|---|---|
 Újkígyós címere | |
| Első említés éve | 1398 |
| Alapítás éve | 1814 |
| Rang | város |
| Járás | Békéscsabai |
| Irányítószám | 5661 |
| Lakónépesség | 4683 fő (2023. jan. 1.) |
|
| |
Újkígyós a Körösök és a Maros között található. A település Békéscsabától délnyugatra 17, Gyulától nyugatra 26 km-re helyezkedik el.
Autóval Békéscsaba és Gyula felől Szabadkígyóson át, nyugatról Gerendás irányából is megközelíthető. Vasútállomással nem rendelkezik, autóbusszal a Békéscsaba–Szabadkígyós–Újkígyós helyközi járattal közelíthető meg.
Történet
A település neve először egy 1398-as oklevélben szerepelt, majd a 15–16. században is előfordul a Kégyós, Kigyós kifejezés, ami minden bizonnyal erre a helységre utal. A Kígyós név Lükő Gábor néprajzkutató szerint egy nemzetségnév is lehetett. Az általánosan elfogadott nézet szerint a település nevét az egykor ott található rengeteg kígyóról kapta.
A középkori Kígyós pusztulása a török hódoltságot követő „felszabadító” háborúk idejére tehető. Ezt a későbbiekben pusztaként emlegetett területet kapta meg királyi adományként Harruckern János György, aki nem telepített be új lakosokat, hanem állattartásra, földművelésre és szőlőtermesztésre használtatta a birtokot. A férfiág kihalását követően a birtokos leányának, Johannának az unokája, Wenckheim Józsefné Grueber Terézia kapta a gyulai rátát, Kígyós pusztával együtt. Grueber Terézia fiai felosztották egymás között az örökölt birtokokat, a kígyósi puszta Wenckheim József Antal tulajdonába került.
A gróf a török időket túlvészelő szegediekkel kívánta benépesíteni a mocsaras, romos területet. Az 1814. szeptember 1-én kelt árendás szerződés értelmében száz dohánykertész települt Kígyós területére, ekkortól számítható Újkígyós története. A község alapítólevele kikötötte, hogy csak katolikus magyarok telepedhetnek le, más vallásúak a 19–20. század fordulójáig nem is jelentek meg. 1845-ben Wenckheim József Antal elrendelte, hogy az újkígyósi lakosok válasszanak meg egy húsz főből álló testületet. A Nép-Vének Tanácsa kísérletet tett a hagyományos, magyar önkormányzat részleges visszaállítására, azonban 3 év múlva feloszlatták. Az 1848–49-es események legjelesebb újkígyósi alakja báró Meszéna Ferenc volt. A letelepedést követően templomot emeltek a lakosok, de az hamar szűkössé vált. 1858-ban épült a település új temploma, melyet Szűz Mária védelmébe ajánlottak. A kígyósi lakosság hagyományosan dohánytermesztéssel foglalkozott, szorgalmuk, hűségük és becsületes magaviseletük jellemezte őket. 1884-ben a község megvásárolta a területének földjét, továbbá egy nagy határrészt az ókígyósi grófi uradalomtól. A bankkölcsönt 1905-re fizette ki teljesen a település.
A 20. század első felében Újkígyóst az önmagát eltartani képes kis és közepes nagyságú földdel rendelkező birtokosok jellemezték, akiktől távol álltak az olyan idegen, diktatórikus eszmények, mint a nemzetiszocializmus, szocializmus, vagy kommunizmus. A hatalmat megszerző kommunisták a szovjet kolhozokhoz hasonló kollektív gazdaságokat hoztak létre: 1948-ban a „Dózsa” Termelőszövetkezeti Csoportot, majd 1950-ben az „Új Élet” tszcs-t. 1950-ben megalakult a Községi Tanács, Ókígyós pedig közigazgatásilag elszakadt Újkígyóstól, így létrejött Szabadkígyós. 1960-ban Újkígyós termelőszövetkezeti községgé vált, a Dózsa és Új Élet tsz. egyesülésével létrejött az Aranykalász MgTsz, ami 1992-től több kisebb szövetkezetre esett szét.
A rendszerváltást követő választás után felállt az új önkormányzat. Újkígyós 2009. július 1-én megkapta a városi rangot.
Gazdaság
Újkígyóst sokáig a dohánytermesztés és a legeltető állattartás jellemezte. Ezeket a 19. században felváltott a növénytermesztés és kertgazdálkodás. Napjainkban a görögdinnye termelés jellemző, különböző vállalkozások (húsipari, furnér-lemez előállító, szállítási, vasipari) működnek a településen.
Kultúra
Kultúraszervező tevékenységet a Petőfi Sándor Művelődés Ház és Könyvtár, az oktatási-nevelési intézmények (Széchenyi István Általános Iskola, bölcsőde-óvoda), és az önkormányzati és a civil szervezetek végeznek. Hagyományosnak tekinthető a „Galiba-napok” rendezvénysorozat, valamint az augusztus 20-i városnap. Az állami és vallási ünnepeken túl, évente megrendezésre kerül a Mária napi „Búcsú” és kirakodóvásár.
Látnivalók, rendezvények
Látnivalók:
- Bányató
- Baptista imaház
- Cz. Kiss Rendezvényház
- Evangélikus templom
- Filagória és vincellérház
- Hazaváró díszkút
- Ipolyi Arnold Népfőiskola
- Nemzeti Összetartozás emlékműve
- Szűz Mária Szent Neve katolikus templom
- Világháborús emlékmű
- Wenckheim park
Rendezvények:
- Galiba-napok
- Mária napi búcsú és kirakodóvásár
- Városnap
Lásd még
Képgaléria
A római katolikus templom (1896)
Ipolyi Arnold Népfőiskola
Baptista imaház
Evangélikus templom
Források
- A falu közepe : újkígyósi helytörténeti és honismereti olvasókönyv Zsótér József emlékére. Szerk.: Harangozó Imre. Újkígyós : Újkígyósért Közalapítvány, 2004. 11–19. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Harangozó Imre: Kígyósi triptychon : válogatott helytörténeti tanulmányok. Újkígyós : Újkígyósért Közalapítvány, 2009. 8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- KSH népszámlálási adatok 2011, A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség. In: KSH.hu (Látogatva: 2016. 09. 07.)
- Újkígyós. In: Wikipedia (Látogatva: 2016. 09. 07.)
- Újkígyós : 200 éve Békés megye szívében, 1814–2014 : képes kultúrtörténeti áttekintés : Újkígyós hivilága [!hitvilága] és világképe. Szerk.: Harangozó Imre. Újkígyós Város Önkormányzata, 2014. 13., 38., 50., 53. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Újkígyós mindennapjai a 19. század első felében. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1991. 7. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Újkígyós város integrált városfejlesztési stratégiája : 2012–2020. In: Ujkigyos.hu (Látogatva: 2016. 09. 07.)
Kapcsolódó irodalom
- A Nép-vének tanácsa. Újkígyós : Újkígyós Város Önkormányzata, 2014 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Áchim L. András öröksége : Áchim L. András halálának 100. évfordulója alkalmából megtartott tudományos emlékülés előadásai : Újkígyós, 2011. november 26. Szerk.: Molnár M. Eszter, Uhrin Erzsébet. Budapest : PC Magister Alapítvány, 2012 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Bálint Sándor: Adatok Újkígyós népéletéhez. Szeged, 1960 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Jároli József: Szabadkigyós, Újkigyós. Budapest : Száz magyar falu könyvesháza Kht., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Jubileumi emlékkönyv Újkígyós község megalapításának 150. évfordulójára, 1815–1965. Szerk.: Zsótér József. Újkígyós : Újkígyósi Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága, 1965 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kismarjai-Konrád Emil: Harruckern János György báró és telepítései, 1935 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Králik Jánosné: Újkigyós : történeti áttekintés. Újkígyós : Újkígyósért Közalapítvány, 1996 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Medgyesi Pál: Az Újkígyós, Skoperda-tanyánál feltárt 10–11. századi temetőrészlet. In: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei, 23. szám (2002) 145–217. p.
- Takács Béláné: Új városaink : Újkígyós. In: Területi Statisztika, 13. (50.) évf. 1. szám (2010. január) 100–104. p.
