Gerla

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2024. március 4., 18:56-kor történt szerkesztése után volt. (Infobox létrehozása)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Gerla
Első említés éve 1295
Alapítás éve 1874
Rang község
Járás Békéscsabai
Irányítószám 5623
Térkép betöltése…

A Békéscsaba belvárosától 8 km-re fekvő városrész a vármegyeszékhelyt és Dobozt összekötő műútról leágazó bekötőúton közelíthető meg. Vasútállomása nincsen, de a 20-as helyi járattal, vagy a Békéscsaba–Doboz helyközi autóbuszjárattal megközelíthető. Szomszédos települések: Doboz, Békés, Gyula. Gerlától 1-1,5 km-re fekszik Póstelek.

A városrész két részre tagolódik, belső és külső Gerlára. Az elnevezéseket, a Körösök gyakori áradása miatt a Wenckheim-uradalom köré épített gátrendszer inspirálta. Belső Gerlához a gátrendszeren belüli rész, külső Gerlához a gátrendszeren kívüli rész tartozik.

Ó-Gerla és a monostor helye a mai Gerla és Békés között található. Az Ó-gerlai Kovácsi erdőben lévő U alakú földnyelven állt a középkori Gerla falu.

Történet

Ó-Gerla

A település nevének, meglétének első írásos nyomai 1295-ből származnak. Az Ó-gerlai erdő kétpúpú dombján állt a monostor. Kőkorszaki leletek bizonyítják, hogy a település már korábban létezett. A Gerláról származó szerpenti balta, kőcsákány foka, felakasztható csiszolókő jelenleg a gyulai múzeumban látható.

A történelem során Gerlát hol Gyulához, hol Dobozhoz, hol Békéscsabához csatolták. A Vata nemzetség egyik ága Gerlán rendezkedett be. A település a 14–16. században az Ábrahámffy család (Ábránfy) birtoka volt. 1383-ban két vízimalma volt Gerlának, melyek igen értékessé tették a települést. II. Péter 1533-ban ferencesrendi szerzeteseket küldött az Ábrahámffy család kérésére a Monostor-ere szigetre. (A monostor romjai az 1870-es években még láthatóak voltak.)

Az Ábrahámffy család férfi ágának kihalása után (1580) a település hanyatlásnak indult. 1662-ben Wesselényi Ferenc nádor, mint uratlan birtokot Zsoldos Istvánnak (egyes források szerint Soldos Istvánnak), Gombos Györgynek és Trombitás Istvánnak ajándékozta más birtokokkal együtt. A település 1685-ben kiüresedett, majd 1711 után ismét benépesült. Gerla a gyulai uradalom részeként 1723-ban Harruckern János György tulajdonába került. Harruckern János György szolgálatai elismeréséül IV. Károlytól kapta a gyulai uradalmat.

A mai Gerla

Az iskola épülete (2003)

A település a 18. században Wenckheim József Ágoston és Harruckern Mária Cecília révén a Wenckheim család birtoka lett. A gerlai kastélyt és magtárat 18541862 között gróf Wenkcheim Károly építette Ybl Miklós tervei alapján. 1874-ben Károly gróf a kedvezőbb adózás miatt Gerla-Póstelek néven önálló pusztai falut alapított. 1888 tavaszán, a nagy csabai árvíz idején Gerla víz alá került, a falu részben megsemmisült. 1889-ben Gerlát, mint pusztát Dobozhoz csatolták. A gyakori áradások miatt a gerlai Wenckheim uradalom központja köré védgátat építettek. Az uradalmat Károly fia, Géza mintagazdasággá fejlesztette. A 20. század első felében a gerlai uradalmat lórévasút (keskeny nyomközű gazdasági vasút) kötötte össze a Pósteleki uradalommal, s azon keresztül más településsekkel is.

A II. világháború után az egykori uradalom és park nagy részét felparcellázták és sorra építették a típusházakat. Ekkor kezdett kialakulni Gerla mai arculata. Gerlát 1958. január 1-jén önálló községgé nyilvánították. 1984. január 1-jén megszűnt az önállósága, a VIII. kerületként Békéscsabához csatolták. 1998. szeptember 1. óta Gerlát kerékpárút köti össze Békéscsabával. A település szennyvízhálózatát 2011-ben kezdték el kiépíteni. Ekkor szüntették meg azt az 1910-ben létesített artézi kutat, mely korábban a törpevízmű magvát képezte.

Lásd még

Források

  • A Doboz-Gerlapusztán lévő Wenckheim Jenő féle kastély felhasználása. A Földművelésügyi Miniszter 26499/1948 ikt. számú iratának másolata. (Lelőhely: Békés Megyei Levéltár)
  • Doboz-Gerla tanyaközpont részterve. Irat. 1949 (Lelőhely: Békés Megyei Levéltár)
  • Göndöcs Benedek: Elnöki beszéd és értekezés. In: Békési Lapok, 3. évf. 43. sz. 1–2 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Fábry Károly: A csabai nagy árviz és egyebek. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1923 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Haán Lajos: Békés vármegye hajdana. Pest : Lauffer, 1870 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Karácsonyi János: Békésvármegye története. Gyula : Békésvármegy közönsége, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba : Békés M. Tcs., 1960 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Kapcsolódó irodalom

  • A békés-gerlai út. In: Békés, 33. évf. 34. sz. (1901. augusztus 25.) 2. p (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve : Boszorkány perek Békésvármegyében. Békés-Gyula : Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténeti Társulat, 1888 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • A gerlai közoktatás történetének 150 éve. Békéscsaba : Gerlai Általános Művelődési Központ, 2011
  • A vármegye legtöbb adót fizetőinek névjegyzéke az 1904-dik évre. In: Békés, 35. évf. 32. sz. 1. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Az irányítás két formája : korszerű településkapcsolatok. In: Magyar Hírlap, 13. évf. 304. sz. (1980. december 30.) melléklet, 6–7. p.
  • Bugár-Mészáros Károly: Alföldi kastélyok és kúriák hasznosítási lehetőségei. In: Magyar Építőipar, 36. évf. 9–10. sz. (1987) 521–524. p.
  • Dobos Ágnes: Védett rovarok a Körös-Maros Nemzeti Park területén. (szakdolgozat, 2011)
  • Fekete G. Kata: Monostornyomok az erdőben. In: Békés Megyei Hírlap, 58. évf. 131. sz. (2003. június 6.) 1. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Komlósi Sándor: Üzemi vadászterületünk története. In: Nimród 7. évf. 11. sz. (1975) 18–19. p.
  • Kovács Aranka: "Mienk most a legszebb ház". In: Ország Világ, 21. évf. 51. sz. (1977) 16–17. p.
  • Krattinger Márton: Kevesebb bizottság, tartalmasabb munka. In: Magyar Hírlap, 15. évf. 9. sz. (1982. január 12.) melléklet, 2–3. p.
  • Ludvig Ede: A rablás megfékezése. In: Méhészet, 22. évf. 7. sz. (1974) 130. p.
  • Megóvják a gerlai Wenckheim kápolnát. In: Békés Megyei Hírlap, 60. évf. 145. sz. (2005. június 23.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Méri István: A nadabi kályhacsempék. In: Archaeológiai Értesítő, 84. évf. (1957) 187–206. p.
  • Mikóczy Erika: Gerla, Marx és a hófuvás, In: Heti Mérleg, 3. évf. 8. sz. (1993) 4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Nagyné Falucskai Anna: Játékgyűjtemény a testtudat, téri tájékozódás fejlesztéséhez. Budapest : Trefort Kiadó, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Nagyné Falucskai Anna: Tanulási képességek és készségek vizsgálata az iskolába lépő gyermekek körében. (szakdolgozat)
  • Pocsaji Richárd: Gerlai kastélyt vegyenek! In: Békés Megyei Hírlap, 59. évf. 149. sz. (2004. június 28.) 6. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Szabó Tünde: A gerlai Wenckheim kastély. Békéscsaba : Szabó Tünde, 1996. (szakdolgozat)
  • Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Parkért Egyesület, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Szepesvári Elemér: Általános egészségügyi szűrővizsgálat Gerla községben. 1. In: Orvosi Hetilap, 113. évf. 31. sz. (1972. július 30.) 1853–1859. p.
  • Szepesvári Elemér: Általános egészségügyi szűrővizsgálat Gerla községben. 2. In: Orvosi Hetilap, 113. évf. 35. sz. (1972. augusztus 27.) 2111–2115. p.
  • Szepesvári Elemér: Phenylbutazon kenőcs alkalmazása az általános orvosi gyakorlatban. In: Orvosi Hetilap, 112. évf. 10. sz. (1971. március 7.) 567–569. p.

Térképek, birtokvázlatok

  • Békéscsaba (Békés m.) és pusztái, telekszámokkal Gerla. 1816. Birtoktérkép. (Lelőhely: ?)
  • Gerla. II. Katonai felmérés térképe. In: Archivportal. Megjegyzés: Békéscsaba nevére kell rákeresni, majd a jobb oldali Google térképen Gerla nevére navigálni.
  • Gerla. Birtokvázlat. 1923 (Lelőhely: Békéscsabai Földhivatal)
  • Gerla. Kataszteri térkép. 178? (II. József-féle kataszteri felmérés) (Lelőhely: ?)
  • Gerla. Térkép. In: Google
  • Gerla-Póstelek nagyközség Békés megyében 1884. Kataszteri térkép [online]. In: MOL térkép adatbázis. Megjegyzés: A MOL térkép adatbázisában a Tárgy mezőben a Gerla kifejezésre kell rákerestetni.

Külső hivatkozások