Méntelep (Békéscsaba)
| Méntelep | |
|---|---|
 | |
| Település | Békéscsaba |
| Épült | 1893 |
| Tervező | Tattál Károly |
| Építész | Wagner József |
|
| |
A méntelep története
A Magyar Királyság területén az állami ménesek mellett a lóállomány javítására négy méntelepet állítottak fel székesfehérvári, nagykőrösi, debreceni és sepsiszentgyörgyi központtal. A négy méntelep alá összesen tizenkilenc ménteleposztály tartozott, többek között a Magyar Királyi Állami Méntelep Békéscsabán.
A csabai méntelepet 1893-ban hozták létre. A 43.850 négyzetméternyi területen fekvő telep létrehozásának célja a magyar lótenyésztés előremozdítása volt.
A Mezőhegyesi ménesbirtok mérnökének Tattál Károlynak a tervei szerint 1893-ban Wagner József állami építészeti főmérnök kivitelezésében elkészült az ország legkorszerűbb méntelepe a Kazinczy utcán. Az épületben irodák, kantin, őrszoba, konyha, szertár szolgálta ki a 200-300 fős legénységet. A parancsnoki és állatorvosi lakóházak között épült meg a két, 80-80 ló elhelyezésére alkalmas istálló.
Az 1944-es bombázás során a törzskönyvek, irattári anyagok elvesztek. 1945-től a fedeztetési állomás az Andrássy úti laktanya istállójába került át, majd 1950–1958 között a Szerdahelyi utcai Mesterséges Termékenyítési Állomáson kapott helyet. Ezután áttelepítették az Alvégi legelőn levő városi istállóba, ahol 1961-ben végleg bezárásra került.
Elhelyezkedése
A Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelepet a Tinódi, Szerdahelyi, Ihász és Kazinczy utcák határolták. A Kazinczy utcán parancsnoki épület, az Ihász utca sarkán tiszti lakás volt, ezek az épületek még megvannak, a három ménistálló azonban egy 1944-es bombatalálat után megsemmisült. A mai tűzoltó laktanya helyén lovarda állt, a Tinódi utca felől lehetett megközelíteni a fedeztetési színt és egy állatorvosi laboratóriumot.
Működése
A ménesek és méntelepek parancsnokai anyagilag a Lótenyésztési Főosztály vezetőjének, katonailag a katonai felügyelő tábornoknak voltak közvetlenül alárendelve. A méneskarnak saját sorozott legénysége volt, akik közé lóval bánni tudó fiatalemberek kerülhettek be. A szolgálati idő három év volt, ami után a méneskari huszár a területileg illetékes huszárezred tartalékába került.
A méntelep személyi állománya
Lásd még
Képgaléria
Párosítási-jegy
Források
- Gécs Béla: Békéscsaba Anno... városunk régi és mai arca, 101 éve épült a Magyar Királyi Állami Méntelep. In: Heti Mérleg, 4. évf. 28. sz. (1994. július 14.) 8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, elektronikus változat: [1])
- Hankó József: Lovak és lovasok Békés megyében. 1. köt. Gyula : Linotype Bt., 2003 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Megemlékezés Csabai-Wagner József építészről. In: Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület honlapja (Látogatva: 2014. 11. 19.)
- Podmaniczky Gyula: Magyarország ménesei 1903-ban. In: Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ (Látogatva: 2014. 11. 19.)
Kapcsolódó irodalom
- Magyar Lovaskönyv. Budapest : Natura : Corvina, 1988 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Külső hivatkozások
- Antik békéscsabai fotók és képeslapok gyűjteménye. In: Antikfotó (Látogatva: 2014. 12. 10.)
- Békéscsaba bombázása 1944 Szeptember 21. In: A II. Világháború Hadtörténeti Portálja (Látogatva: 2014. 12. 10.)
- Cikk az állami méntelepekről
- Képeslap a méntelepről
- Magyar Lovas Szövetség
