Tessedik Sámuel, id. (1710–1749)

Tessedik Sámuel
Születési dátum	1710. november
Születési hely	Puchó, Szlovákia
Halálozási dátum	1749. április 9.
Halálozási hely	Békéscsaba
Sírhely	Evangélikus Kistemplom, Békéscsaba
Házastárs	Lang Erzsébet

Élete

A Trencsén megyei Puchón született 1710 novemberében, Tessedik György és Nedeczky Eszter gyermekeként.

Iskolai tanulmányait Puchón kezdte, majd Trencsénben folytatta. A magyar nyelv elsajátítása miatt Győrbe ment. Később Körmöcre küldték, ahol humaniórákat tanult. 1728-ban a pozsonyi főiskola hallgatója lett, ahol többek között Bél Mátyás volt a tanítója. Az egyetemet Jénában végezte 1732 és 1735 között, ahol Christianus Aletophilus néven könyvet publikált.

1738-ban feleségül vette a pozsonyi gyökerekkel rendelkező Lang Erzsébetet. Három gyermekük született, egy fiú és két lány. Fiuk, Tessedik Sámuel szarvasi lelkész volt.

Mindössze 39 éves volt, amikor Békéscsabán elhunyt 1749. április 9-én. Hamvai a Kistemplomban nyugszanak.

Munkássága

Jénából hazatérve a – vallásos üldözések elől Modorba menekült – szüleinél lakott. Itt Mohl Illyés lelkész mellett segédkezett. 1737-ben Besztercebányán szentelték fel, és még ebben az évben a tót-györki (ma: Galgagyörk) egyház lelkésze lett. Innen Albertibe, majd 1744. július 21-én Békéscsabára került (Burian Sámuel lelkész helyére).

Hivatalba lépése után összehívta a nép "véneit" és egy általa kidolgozott rendtartást olvasott fel. Ezt a szabályzatot el is fogadták az egyháztagok, és elhatározták, hogy azokat évente kétszer a szószékről olvassák fel, majd magyarázzák el. A Gyülekezeti Rendtartás öt pontban szabályozza a nép egyházi életét. Ez az Egyházi Szabályzat (Intructio Pastoralis, szlovákul: Porádek a ustanowení Cyrkewny) volt az alapja Csabán annak a szigorú, mai szemmel nézve kegyetlen fegyelmezésnek, mely abban a korban ország, sőt világszerte is meghatározó volt. Bevezetésének köszönhetően a csabai nép erkölcsössé, egységessé és evangélikussá vált.

Az evangélikus gyülekezeti élethez kapcsolódóan Tessedik több újítást is bevezetett: új történetek felolvasása (pl. Márton-napon Luther életének közlése), a hívek számára nyilvános katekizáció (Káté-oktatás) biztosítása, iskolák vizsgája, énekes imádkozások bevezetése és a házasság előtt állók vizsgáztatása.

Tessedik egy röpiratot is kiadott (Via regia ad promovendam cognitionem Christi), mellyel azt kívánta elérni, hogy a lelkész évente látogassa meg híveit, továbbá meghatározta, hogy milyen szempontokat kell ellenőriznie. Odafigyelt az iskolákra is, melyeket szorgalmasan látogatott és ellenőrzött, figyelemmel kísérve a tanítók munkáját.

Az 1718-ban megszerveződő csabai gyülekezet egy kisebb, vályogból épített imaházzal rendelkezett. Tessedik érdeme a még most is fennálló ótemplom – ma Kistemplom – "derekának" felépíttetése. A templomot 1745. november 11-én szentelte fel Markovicz Mátyás és Burian Dániel lelkészekkel.

1749-ben a Bács megyei Petrovácra hívták az éppen megszerveződő gyülekezet élére, de a feladat teljesítését halála megakadályozta. Rövid ideig tartó szolgálata meghatározó volt a csabai gyülekezet életében. Vezetése alatt formálódott igazán közösséggé a főként felvidékről érkező nép. A békéscsabai evangélikus egyház vezetését Vandlik Márton vette át tőle.

Emlékezete

• Békéscsabán 1910-től utca őrzi emlékét.
• 2000 januárjában, halálának 250. évfordulóján emlékülést szervezett Békéscsabán a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület, a Csabai Szlovákok Szervezete és a Békéscsabai Evangélikus Egyház.
• Az Evangélikus Kistemplomban emléktábla tiszteleg munkássága előtt.
• Békéscsabán 1983-ban és 2010-ben Tessedik-emléktáblát avattak.
• Születésének 300. évfordulója alkalmából Békéscsaba ünnepségsorozattal emlékezett.

Művei

• Commentatio historico theologica de seripturae sacrae etque antiquitatis ecclesiasticae in theol. usu et auctoritate. Jena. 1733
• Nábozné kázánj pri poswecenj chramu ev. cabanského r. P. 1745. Pest. 1745
• Via regia ad promovendam veram cognitionem Christi secundum Actor XX. 17–21. Pest. 1746

Lásd még

• Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)
• Tessedik Sámuel (1742–1820)

Források

• A művelődés évszázadai Békéscsabán. főszerk.: Kafer István és Köteles Lajos. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1991. 223–225. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1930. 196–199. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Dedinszky Gyula: A Békéscsabán szolgált evangélikus lelkészek, segédlelkészek, vallástanárok és hitoktatók életrajzai 1718–1985-ig, Békéscsaba, 1985. 5–9. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. 1. köt. Történelmi rész. Pest : Lauffer, 1870. 101. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Haan Lajos: Békés–Csaba : a város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba : Békés M. Önkorm. Hiv., 1991. 65–71. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Id. Tessedik Sámuelra emlékeztek Békéscsabán. In: evangelikus.hu (Látogatva: 2018. 04. 19.)
• Kovács Pál: Kétszáznegyven éve halt meg Tessedik Sámuel evangélikus lelkész. In: Csabai Hírmondó. 4. évf. (1989) 1. rész. 11. sz. 5. p., 2. rész. 12. sz. 5. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Mekis Ádám: A békéscsabai evangélikus gyülekezet életmódja a 18. század első felében az első anyakönyv alapján : 1722–1752. Békéscsaba : Békéscsabai Evangélikus Egyházközség, 2014. 77–97., 111–112. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Nádor Jenő: Tessedik Sámuel, az ország papja Szarvason. Budapest : Luther-társaság, 1940. 6. p. (Látogatva: 2018. 04. 17.)
• Samuel Thessedik starsi. In: Cabiansky Kalendár. Na rok 1947. Békéscsaba: Nákl. Ev.Cirkevného Knihkupectva, 1946. 36–38. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Stavba malého chrámu. Sámuel Tesedik, 1745–1749. In: Cabiansky Kalendár na rok 1991. Békéscsaba: Ev. Cirkev; M. Rada; Cabianska Org. Slovákov, 1990. 51–55. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Surányi Dezső: A földművelés tudósa volt. In: Pest Megyei Hírlap, 31. évf. 185. szám (1987. augusztus 7.) 9. p. (Látogatva: 2018. 04. 17.)
• Tóth Lajos: Tessedik Sámuel : 1742–1820. Szarvas : Városi Tanács, 1976. 39–40. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Kapcsolódó irodalom

• Békés megye evangélikusai. In: Evangélikus Élet, 24. évf. 6. szám (1959. február 8.) 1–2. p.
• Békéscsaba. In: Evangélikus Élet, 61. évf. 12. szám (1996. március 24.) 3. p.
• Novemberi krónika. In: Evangélikus Élet, 50. évf. 45. szám (1985. november 10.) 2. p.
• Szilárd hitük jelképe : kétszázötven éves a csabai evangélikus kistemplom. In: Békés Megyei Hírlap, 50. évf. 248. szám (1995. október 21–23.) 3. p.
• Tessedikék Európát hozták a megyébe. In: Békés Megyei Hírlap, 55. évf. 19. szám (2000. január 24.) 1. p.
• Tessedik-emlékülést. In: Evangélikus Élet, 65. évf. 8. szám (2000. február 20.) 4. p.

Külső hivatkozások

• A békéscsabai evangélikusság története és jelene. In: nmi.hu
• Békéscsabai Evangélikus Kistemplom. In: reformacia.mnl.gov.hu
• Evangélikus Kistemplom. In: csabaihazak.blog.hu