Széchenyi Antal (1867–1924)
| Széchenyi Antal | |
|---|---|
 | |
| Születési dátum | 1867. szeptember 22. |
| Születési hely | Vasvörösvár, Ausztria |
| Halálozási dátum | 1924. október 17. |
| Halálozási hely | Nauheim, Németország |
| Sírhely | Kastélypark, Póstelek |
| Házastárs | Wenckheim Krisztina |
| Foglalkozás | császári és királyi kamarás, birtokos |
Élete
Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi Antal 1867. szeptember 22-én született Vasvörösváron, a mai Ausztriában. Dédnagyapja gróf Széchényi Ferenc, nagyapja Széchenyi István testvére, Széchenyi Pál. Édesapja sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi Ferenc császári és királyi kamarás, édesanyja monyorókeréki és monoszlói gróf Erdődi Franciska csillagkeresztes palotahölgy.
Széchenyi Antal a gyermekkorát Vasvörösváron, majd a somogytarnócai kastélyban töltötte. Pécsett tanult, az érettségi után a budapesti tudományegyetem hallgatója lett. A katonai szolgálatot a 9. számú Nádasdy huszárezrednél töltötte.
1895. január 22-én megházasodott, gróf Wenckheim Frigyes és Krisztina lányát, gróf Wenckheim Krisztát (1874–1970) vette feleségül. Négy gyermekük született: Antoniette, Ilona, Ferenc és Károly.
Széchenyi Antal 1924. október 17-én hunyt el Nauheimben. Október 24-én a pósteleki kastélyparkban helyezték örök nyugalomra. Halála után a birtok irányítását a fia, Károly vette át. 1944 őszén a család elmenekült. A családtagok külföldön hunytak el.
Munkássága
A Széchenyi család Ókígyós, majd Borossebes után Póstelekre költözött, gazdálkodással foglalkoztak. 1906 és 1909 között Pósteleken háromszintes, neobarokk, 72 szobás kastélyt építtettek.
A császári és királyi kamarás Széchenyi Antal tagja volt a főrendi háznak és a vármegye törvényhatósági bizottságának, elnöke a Gyulai Állami Gyermekmenhelynek és a Körösvidék sajtóbizottságának. A Békésmegyei Általános Takarékpénztárnál, a Békési Szeszgyárnál és a Körösvidék Részvénytársaságnál az igazgatói teendőket látta el. 1909 és 1924 között a gyulai Alsó-Fehér-Körösi Ármentesítő Társulat elnöki tisztségét töltötte be.
Emlékezete
Sírhelyét a kastéllyal és a parkkal együtt feldúlták, a síremléket ellopták. A sírt 1999 októberében a Magyar Történelmi Családok Egyesülete helyreállította. Síremlékét 2007-ben áldatlan állapotban találta, majd rendbe hozta a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület.
Lásd még
Képgaléria
A pósteleki Wenckheim–Széchenyi-kastély
Pipázó
Kápolna
Szalon
Források
- A városvédők tiszteletadása a gróf sírjánál. In: Békés Megyei Hírlap, 62. évf. 255. szám (2007. november 2.) 3. p. (Látogatva: 2022. 09. 02.)
- Gróf Széchenyi Antal temetése. In: Körösvidék, 5. évf. 241. szám (1924. október 21.) 2. p. (Látogatva: 2022. 09. 02.)
- Nagy András, D.: Hetvenöt éve hunyt el Széchenyi Antal, a pósteleki gróf. In: Békés Megyei Hírlap, 54. évf. 194. szám (1999. augusztus 21–22.) 7. p. (Látogatva: 2022. 08. 23.)
Kapcsolódó irodalom
- A sárvár-felsővidéki gróf Széchényi nemzetség arckép-gyűjteménye : 1777–1924. Összeáll.: Széchényi Viktor. Budapest : Stephaneum Ny., 1924
- Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróf Széchényi család története. I. kötet 1252-1732. Budapest : Stephaneum ny., 1911
- Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróf Széchényi család története. II. kötet 1733–1820. Budapest : Stephaneum ny., 1913 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Both Imre: Méltó (sír)emlék Póstelek néhai urának. In: Békés Megyei Hírlap, 54. évf. 243. szám (1999. október 18.) 3. p.
- Nagy András, D. – Varga Árpád: Wenckheim család Békés megyében a XIX–XX. században. Budapest : Nonpareille Plus, 2006 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Széchényi Viktor: Töredékek a sárvár-felsővidéki gróf Széchényi nemzetség történelméből. Székesfehérvár : Pannonia Nyomdaváll., 1933
Külső hivatkozás
- A Széchényi-család történetének újabb dokumentumai a Kézirattár gyűjteményében. In: Oszk.hu
