Alföld–Fiumei Vasút

A vasútvonalon egykor közlekedő mozdony

A békéscsabai vasútállomás, a társaság vonalának egyik pontja (1911 körül)

Az Alföld–Fiumei Vasút egy magyar vasúttársaság volt a XIX. században. A társaság 1869–1871 között építette a Nagyvárad–Békéscsaba–Szeged–Szabadka–Eszék vonalat.

Története

A kiegyezést követően Magyarországon erőteljes polgári átalakulás ment végbe, amely kedvező hatással volt a gazdaságra, azon belül is a vasútépítésre (1867 után a magyar kormány döntött a vasútépítésekről, amíg a kiegyezés előtti időkben a vasútépítést az osztrák kormány engedélyezte). Az Alföld–Fiumei vasútvonal megépítéséről 1867. november 13-án írtak alá a szerződést – az 1868. évi VIII. törvénycikk Nagyváradtól Eszékig adta meg a létesítési engedélyt három magyar és osztrák pénzintézet, valamint tizenkét magánbefektető bankár és nagybirtokos részére. A vonal építésének célja az volt, hogy az Alföld terményei közvetlenül a főváros érintése nélkül eljuthassanak a fiumei kikötőbe. Ez volt az ország első olyan hosszabb vasútja, amely nem a fővárost kötötte össze az ország valamelyik tájegységével, hanem a mezőgazdasági termékekben leggazdagabb vidéki területeket. A több szakaszban épülő vasútvonal Békéscsabát (vagy ahogy akkor még nevezték Csabát) érintő részét 1871. szeptember 14-én adták át. A Nagyvárad–Csaba közötti vonal 87 km volt a forgalomba helyezett pálya 393 km-es teljes hosszából.

A békéscsabai vasútállomáson emléktábla emlékeztet az Alföld–Fiumei vasútvonalra. A domborműves emléktáblát a Békéscsaba–Szeged vasútvonal 125 éves évfordulójára készítette Návay Sándor 1996-ban (a Békéscsaba–Szeged között épített pálya része volt annak idején az Alföld–Fiumei vasútvonalnak).

Az Alföld-Fiumei Vasút megnyitotta volna az utat az Adriai tengerpart felé, lehetőséget teremtve arra, hogy a magyar Alföld mezőgazdasági árui eljuthassanak a tengeren át Európa és a többi kontinens országaiba. Azért feltételes a megfogalmazás, mert ez a vasúttársaság nem ért el Fiuméig.

Képgaléria

• 

  Cikk a csabai szakasz megnyitásáról

• 

  A Nagyvárad–Eszék vasútvonal menetterve 1871-től

• 

  Üzletnyitás a Nagyvárad–Csaba vonalon (hirdetés)

• 

  A vasútvonal 125. évfordulóján felavatott emléktábla

Forrás

• Paulik Katalin: „Őseink nyomában” klub útinapló IX. fejezet. [online] In: Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület. [2011.09.20]

Kapcsolódó irodalom

• 125 éves az alföld–fiumei vasút. In: Békés Megyei Hírlap, 51. évf. 213. szám (1996. szeptember 12.) 5. p.
• Goda Péter: A legmagyarabb vasútvonaltól a legközép-európaibbig. In: Békés Megyei Hírlap, 51. évf. 275. szám (1996. november 25.) 8. p.
• Nagyvárad - Fiume : a 100 éves gyorsvonat állomásai képeslapokon = Grosswardein - Rijeka : die Stationen des 100 Jährigen Schnellzuges auf Postkarten. Szerk.: Niedzielsky Katalin. Békéscsaba : Typografika, 2015 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Szabó Ferenc: Az Alföld–fiumei vasút Békés megyei szakaszának építéstörténete (1862–1871). In: Békési Élet, 7. évf. 2. szám (1972) 2.sz. 203–211. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Százhuszonöt éves az Alföld–Fiumei vasút. In: Békés Megyei Nap, 3. évf. 215. szám (1996. szeptember 14.) 11. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Vasúthistória évkönyv. Főszerk.: Kerkápoly Endre. Budapest : MÁV Rt., 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Külső hivatkozások

• Alföld–Fiumei Vasút. In: Wikipédia (Látogatva: 2014. 02. 05.)