Wagner József (1861–1917)

Wagner József
Születési dátum	1861. január 6.
Születési hely	Mezőberény
Halálozási dátum	1917. április 20.
Halálozási hely	Budapest
Sírhely	Alsóvégi (Vasúti) evangélikus temető, Békéscsaba
Házastárs	Wagner Zsuzsanna
Foglalkozás	építész, építővállalkozó, téglagyáros

Élete

Emléktábla az Urszinyi-ház falán

Wagner József aláírása

Családi sírhely Békéscsabán

Köszönetnyilvánítás a Békésmegyei Függetlenség c. lapban

Wagner József 1861. január 6-án született Mezőberényben. Édesapja Wagner Mihály, édesanyja Rück Magdolna.

1885-ben megházasodott, Wagner Zsuzsannát (1867–1961?) vette feleségül. Egy gyermekük született, Csabai-Wagner József festőművész.

Wagner József kőművesmester Mezőberényből költözött Csabára, 1897-ben lett csabai lakos. Háza a Haan utca 4. szám alatt állt. 1913-ban itt nyitott Kovács Antal lakatosmester automobil- és gépjavító műhelyt.

1917. április 19-én megműtötték Budapesten. Másnap, április 20-án hunyt el a fővárosban. Április 23-án Békéscsabán a Vasúti evangélikus temetőben helyezték végső nyugalomra. A szertartást Koren Pál evangélikus lelkész vezette.

Munkássága

1891-ben Haviár Lajos, Suk János és Wagner József gőztéglagyárat alapított (Suk, Wagner és Társai – Csabai Gőztéglagyár Társaság). A részvénytársasággá szervezett vállalat 1917-ben megvásárolta Deutsch Sámuel és Társai „Herkules” téglagyárát. Wagner 1908-ban a Békéscsabai Műbútorgyár társtulajdonosa lett.

1907 márciusában Wagner József, dr. Linder Károly és Könyves Tóth Kálmán szerkesztésében elindult a Békésmegyei Iparosok Lapja című folyóirat.

Építővállalkozóként több magán- és középület fűződik a nevéhez. Csabai-Wagner József is részt vett a vállalkozás munkájában: édesapja 1917-ben értesítette Kázsmér András építésvállalkozót, hogy távollétében a fiával végezze az elszámolást.

Békéscsabai alkotásai

Vállalkozása építette fel 1893-ban a Kazinczy utcai méntelepet. Ádám Gusztáv műszaki tanácsos tervei szerint Wagner József vállalkozása végezte a Fiume 1894-es átalakítását. 1909-ben ő készítette a Fiume facement fedelű földszintes éttermének terveit. Wagner tervezte a Szent István téren 1895-ben felépült Aradi Ipar- és Népbank (később: Békésmegyei Kereskedelmi Bank) csabai székházát. A fiókintézet igazgató-választmányának tagjai között szerepelt. Nevéhez fűződik a jaminai evangélikus lelkészlak felépítése (1897). A tervei szerint épült fel 1898-ban Urszinyi Dezső háza, a Békés Megyei Könyvtár régi épülete. 1899-ben – Alpár Ignác műépítész tervei szerint – Wagner József és társai építették fel a Rudolf Főgimnázium új épületét. Wagner a gimnáziumnak adományozta Rudolf trónörökös festményét, emellett adománnyal az építkezést is támogatta. 1905-ben két tervet készített a békéscsabai római katolikus templom kivitelezésére. A tervezéssel megbízott Hofhauser Antal pályamunkáját Wagner is véleményezte. Később az építkezés vezetőségi tagja lett. Irányításával épült fel az új csabai közkórház (1905). 1906-ban a Békéscsabai Múzeum-Egyesület megbízta a létesítendő Kultúrpalota (Közművelődés Háza, ma: Munkácsy Mihály Múzeum) megtervezésével. A művezetési feladatokat szintén Wagnerre bízták, az építkezés ellenőrzéséért Ádám Gusztáv felelt. 1907-ben részt vett a szegényház felépítésében, melynek terveit Áchim Gusztáv készítette. Wagner tervei alapján 1910-ben emeletesre bővítették a Békésmegyei Gazdasági Egyesület székházát (Zsilinszky Mihály-féle ház). Az átalakítás művezetését szintén Wagner végezte. Ő készítette a békéscsabai református templom terveit. Feleségével 500 koronát adományoztak a szószék elkészítésére. Wagner adományával a templom felépítését is támogatta, továbbá négy darab lócát ajándékozott a békéscsabai református egyháznak. 1912-ben – Spiegel Frigyes és Englerth Károly műépítészek tervei alapján – irányítása mellett zajlottak a színház átalakítási munkálatai. Wagner a Színügyi Bizottság tagja volt, az építkezésről a bizottsági üléseken nyújtott tájékoztatást. Részt vett az 1915-ben leégett Rosenthal-malom újjáépítésében. Utolsó munkái között volt a Békés-Csabai Takarékpénztár Egyesület helyiségeinek átalakítása.

Környékbeli építkezések

1892-ben Szabados József társvállalkozóval felépítették a gyulavári református templomot. 1899-ben Medgyesegyházán a tervei szerint épült fel az evangélikus templom és lelkészlakás. 1899-ben elkészítette a körösladányi ev. református templom renoválásának költségvetését. Gyomán ő tervezte az Erzsébet-ligeti favázas mulató pavilont (1899) és az úri kaszinó épületét. 1904-ben elvégezte az endrődi római katolikus templom felújítását.

Csorvás

Wagner tervezte Csorváson a római katolikus (1900) és az evangélikus (1901) templomokat, valamint ő készítette a községháza átépítési tervét. Az evangélikus templom kivitelezésében is részt vett. A településen 1908-ban gazdasági munkásházakat létesítettek, az épületek tervezése mellett az építési és felügyeleti munkák elvégzéséért is Wagner József felelt.

Mezőberény

Mezőberényben 1887-ben felépítette a községi vendégfogadót (Magyar Királyi Szálloda), továbbá megtervezte a Hegedűs kápolnát (1889), az Árpád-kisdedóvodát (1895) és az 1953 óta könyvtárként funkcionáló eklektikus stílusú épületet.

Mezőtúr

Mezőtúron Wagner végezte a vasútállomás kibővítését (1897), továbbá az újvárosi parókia (egykori gyermekmenhely) és a Gőz- és Kádfürdő kivitelezését. Részt vett az újvárosi református templom felépítésében, elkészítette a református főgimnázium internátusának (ma: kórházi főépület) terveit.

Tisztségei

Aktív tagja volt Békéscsaba társadalmi és kulturális életének. A helyiek mellett országos egyesületekben is szerepet vállalt.

1896-ban a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet tagja lett. Az 1908-ban megalakult Délmagyarországi Közművelődési Egyesület (DMKE) Békés megyei osztályának felügyelőbizottsági tagjának választották. A Nemzeti Munkapárt támogatásával képviselőjelöltként indult az 1910-es választásokon. 1912-ben megalakult a Csabai Atlétikai Klub (CsAK), az alelnök Wagner József ideiglenesen az egyesület elnökeként is tevékenykedett. Megválasztották a Békéscsabai Cipész Szövetkezet igazgatósági elnökének, a csabai adókivető bizottság helyettes elnökének, továbbá a Békéscsabai Takarékpénztár Rt. és a Csabai Iparosok Segély- és Hitelszövetkezet igazgatósági tagjának. Fiával együtt az 1917-ben megalapított Békés-Csabai Takarékpénztár Egyesület igazgatósági tagjai voltak.

Elnöki tisztséget viselt a Békéscsabai Ipartestület (1905–1910), az Erzsébethelyi Fémátvételi Bizottság, valamint a Külvárosi Olvasókör élén. Alelnökének választotta a helyi Polgári Kör és a Csabai Iparos Daloskör. Békéscsabán tagja volt az építészeti, a kórházi, a színügyi, a munkásházépítő, a közegészségügyi, az adókivető bizottságoknak, a kereskedelmi és iparos tanonciskola felügyelőbizottságának, Békés Vármegye Törvényhatósági Bizottságának, a községi képviselő-testületnek, a Rudolf Főgimnázium kormányzó bizottságának, a Békéscsabai Múzeum-Egyesület igazgató választmányának, a Békéscsabai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház Presbitériumának. Választmányi tagként tevékenykedett a Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdíjegyesületének Békéscsabai Fiókjánál, a Békésmegyei Gazdasági Egyesületnél és a Békéscsabai Kőműves- és Ácssegédek Önképző Egyleténél. Rendes tagja volt a Gyulai Kerületi Munkásbiztosító- és Betegsegélyező-Pénztár igazgatóságának, valamint az Országos Ipartanácsnak. Tagja volt a békéscsabai Kossuth-szobor felállítása érdekében létrehozott bizottságnak. A tanoncok és iparossegédek csabai iskolájában óraadóként, valamint a békéscsabai elemi iskolák gondnokaként is foglalkoztatták. Az Osztrák–Magyar Bank békéscsabai fiókjának váltóbírálóinak egyike volt. A békéscsabai rendes esküdtek között szerepelt.

Emlékezete

• 1910-ben Békéscsaba Erzsébethely városrészén utcát neveztek el róla (korábban: Téglagyár sor). Az utca 1930-tól Richard Wagner zeneszerző nevét viseli.
• 1927-ben a Békéscsabai Ipartestület leleplezte egykori elnökeinek, Wagner Józsefnek és Timár Endrének a portréjait.
• Születésének 160. évfordulója alkalmából Békéscsabán emléktáblát avattak tiszteletére.

Képgaléria

• 

  A gőztéglagyár hirdetése a Békésmegyei Közlönyben

• 

  Választási skiccek (1910)

• 

  Emléktábla az mezőtúri újvárosi református templom falán

• 

  Urszinyi-ház (a könyvtár régi épülete)

Lásd még

• Csabai-Wagner József (1888–1967)

Források

• 120 éves a Magyar Ovi. In: Mezőberényi Hírmondó, 25. évf. (2015. augusztus) 2. p. (Látogatva: 2020. 09. 14.)
• A békés-csabai Ág. Hitv. Ev. Rudolf-Gymnasium LII. értesitője az 1916–17. iskolai évről. Békéscsaba : Rudolf Gimn., 1917. 12. p. (Látogatva: 2019. 12. 24.)
• A békés-csabai Ág. Hitv. Ev. Rudolf-Gymnasium XXXV-ik értesitője : 1899–1900. Békéscsaba : Rudolf Gimn., 1900. 9–10. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• A Békéscsabai Evangélikus Gimnázium évkönyve : megjelent az egyházi iskola és az iskolaépület százéves évfordulóján : 1993–1999. Szerk.: Bakay Péter. Békéscsaba : Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, 1999. 40–42. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• A Békés-Csabai takarékpénztár egyesület uj alapitása. In: Békésmegyei Függetlenség, 14. évf. 6. szám (1917. január 21.) 2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• A Békésvármegyei Gazdasági Egylet köréből. In: Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 34. szám (1910. április 28.) 2. p. (Látogatva: 2020. 08. 10.)
• A csabai elemi iskolák uj gondnoka. In: Békésmegyei Közlöny, 32. évf. 92. szám (1905. október 1.) 6. p. (2019. 12. 24.)
• A csabai ipartestület köréből. In: Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 13. szám (1910. február 13.) 3. p. (Látogatva: 2019. 12. 24.)
• A csabai katholikus templom. In: Békésmegyei Közlöny, 34. évf. 45. szám (1907. május 30.) 4. p. (Látogatva: 2019. 12. 22.)
• A csabai Múzeum-Egyesületből. In: Békésmegyei Közlöny, 33. évf. 55. szám (1906. június 28.) 2. p. (2019. 12. 24.)
• A csabai műbutorgyár uj gazdái. In: Békésmegyei Közlöny, 35. évf. 70. szám (1908. augusztus 30.) 2–3. p. (Látogatva: 2019. 12 .22.)
• A csabai szinház épitési ügye. In: Békésmegyei Közlöny, 40. évf. 33. szám (1913. április 27.) 2. p. (Látogatva: 2020. 08. 05.)
• A csabai uj kórház épitése. In: Békésmegyei Közlöny, 31. évf. 62. szám (1904. július 31.) 4. p. (Látogatva: 2019. 12. 25.)
• A csabai uj róm. kath. templom. In: Békésmegyei Közlöny, 32. évf. 26. szám (1905. február 19.) 2–3. p. (Látogatva: 2019. 12. 22.)
• A csabai uj római katholikus templom. In: Békésmegyei Közlöny, 32. évf. 81. szám (1905. augusztus 24.) 2. p. (Látogatva: 2019. 12. 22.)
• A DMKE. Békésmegyében. In: Békésmegyei Közlöny, 35. évf. 63. szám (1908. augusztus 6.) 2. p. (Látogatva: 2019. 12. 22.)
• A gyulavárii ev. ref. egyház templomának. In: Békés, 11. évf. 14. szám (1892. március 27.) 3. p. (Látogatva: 2019. 12. 24.)
• A kerületi Múnkásbiztositó-pénztár közgyülése. In: Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 34. szám (1910. április 28.) 5. p. (2019. 12. 24.)
• A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet 1914. évi évkönyve. Szerk.: Schilling Zoltán. Budapest : Magyar Mérnök- és Építész-Egylet, 1914. 148. p.
• A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998. 370. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• A Rokkant-Egylet csabai fiókjának közgyülése. In: Békésmegyei Közlöny, 38. évf. 22. szám (1911. március 16.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• A vármegyei Gazdasági Egylet köréből. In: Békésmegyei Közlöny, 36. évf. 93. szám (1909. november 21.) 2. p. (Látogatva: 2019. 12. 25.)
• Áchim Gusztáv: Iparos tanonc-otthon és továbbképző. In: Békésmegyei Közlöny, 28. évf. 88. szám (1901. november 3.) melléklete (Látogatva: 2019. 12. 22.)
• Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Adomány a csabai ref. templom javára. In: Békésmegyei Közlöny, 36. évf. 76. szám (1909. szeptember 23.) 4. p. (Látogatva: 2019. 12. 24.)
• Az adókivető bizottságok tagjai. In: Békésmegyei Függetlenség, 10. évf. 12. szám (1914. február 11.) 5. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Az endrődi templom renoválása. In: Békésmegyei Közlöny, 31. évf. 54. szám (1904. július 3.) 4. p. (Látogatva: 2019. 12. 22.)
• Az ipartanács békésmegyei tagjai. In: Békésmegyei Közlöny, 36. évf. 23. szám (1909. március 21.) 5. p. (Látogatva: 2019. 12. 23.)
• Az ipartestület diszülésén leleplezték Wagner József és Timár Endre arcképét. In: Békésmegyei Közlöny, 54. évf. 7. szám (1927. január 11.) 2. p. (Látogatva: 2019. 12. 24.)
• Az ipartestület közgyűlése. In: Békésmegyei Közlöny, 32. évf. 41. szám (1905. április 13.) 2–3. p. (Látogatva: 2020. 11. 20.)
• Az Osztrák-Magyar Bank cenzorai. In: Békésmegyei Közlöny, 41. évf. 3. szám (1914. január 6.) 4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Az Osztrák-Magyar Bank csabai fiókja megkezdi müködését. In: Békésmegyei Közlöny, 40. évf. 47. szám (1913. június 15.) 2. p. (Látogatva: 2019. 12. 24.)
• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békéscsaba közgyülése. In: Békésmegyei Közlöny, 41. évf. 10. szám (1914. február 1.) 2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békésmegyei adókivető-bizottság. In: Békésmegyei Közlöny, 35. évf. 20. szám (1908. március 8) 4. p. (Látogatva: 2019. 12. 22.)
• Békésmegyei iparosok lapja. In: Békésmegyei Közlöny, 34. évf. 25. szám (1907. március 31.) 6. p. (Látogatva: 2019. 12. 22.)
• Békésmegyei Közlöny, 40. évf. 56. szám (1913. július 17.) 6. p. (Látogatva: 2019. 12. 24.)
• Bodorik Sándor: Mezőtúri életrajzi lexikon : Mezőtúr város pantheonja a kezdetektől máig. Mezőtúr : Mezőtúr Város Önkormányzata, 1999. 168. p.
• Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. 2., bőv., átdolg. kiad. Békéscsaba : Önkorm. Hiv., 2000. 216. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Csaba szakbizottságai. In: Békésmegyei Közlöny, 29. évf. 12. szám (1902. február 9.) 4. p. (Látogatva: 2019. 12. 24.)
• Csaba város közgyülése. In: Békésmegyei Közlöny, 24. évf. 83. szám (1897. október 17.) 2. p. (Látogatva: 2019. 12. 22.)
• Csabai szakbizottságok. In: Békésmegyei Közlöny, 32. évf. 14. szám (1905. január 21.) 3. p. (Látogatva: 2019. 12. 24.)
• Csaba-Jaminában létesitendő. In: Békés, 29. évf. 14. szám (1897. április 4.) 2. p. (Látogatva: 2019. 12. 24.)
• Csete Gyula: Mezőberény épített öröksége 2013. In: Mezőberényi Hírmondó, 23. évf. 4. szám (2013. április) 9. p. (Látogatva: 2020. 09. 14.)
• Csorvás községháza. In: Békés, 43. évf. 18. szám (1911. április 30.) 6. p. (Látogatva: 2019. 12. 24.)
• Csorvási munkásházak. In: Békés, 43. évf. 49. szám (1911. december 3.) 7. p. (Látogatva: 2019. 12. 24.)
• Egy csabai pénzintézet jubileuma. In: Békésmegyei Közlöny, 32. évf. 46. szám (1905. április 30.) 2. p. (Látogatva: 2020. 09. 09.)
• Egyleti élet. In: Békésmegyei Közlöny, 25. évf. 4. szám (1898. január 13.) 3. p. (Látogatva: 2019. 12. 22.)
• Felügyelőválság a csabai ág. ev. egyháznál. In: Békésmegyei Közlöny, 34. évf. 20. szám (1907. március 14.) 2. p. (Látogatva: 2019. 12. 22.)
• Gyászesetek. In: Békésmegyei Függetlenség, 14. évf. 32. szám (1917. április 22.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Gyomán a kaszinó. In: Békés, 43. évf. 15. szám (1911. április 9.) 4. p. (Látogatva: 2019. 12. 24.)
• Hirek. In: Békésmegyei Függetlenség, 14. évf. 33. szám (1917. április 25.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Karsai Mihály: Medgyesegyháza története. 2. rész, 1835–1920-ig. Medgyesegyháza : Karsai Mihály, 1996. 82. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Kasuba Istvánó: A csorvási evangélikus gyülekezet története. Csorvás : Csorvási ÁMK Bibliotéka Alap., 2001. 11–13. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Kossuth-szobor Csabán. In: Békésmegyei Közlöny, 31. évf. 78. szám (1904. szeptember 25.) 4. p. (2019. 12. 24.)
• Köszönet. In: Békésmegyei Függetlenség, 11. évf. 29. szám (1915. április 11.) 4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Közgyülés a gazdasági egyesületben. In: Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 99. szám (1910. december 11.) 4. p. (Látogatva: 2020. 08. 10.)
• Közgyülés. In: Békésmegyei Közlöny, 26. évf. 13. szám (1899. február 12.) 3. p. (2019. 12. 24.)
• Közgyűlés. In: Békésmegyei Közlöny, 30. évf. 3. szám (1903. január 8.) 3. p. (2019. 12. 24.)
• Mese a fémekről. In: Békésmegyei Függetlenség, 12. évf. 20. szám (1916. március 8.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Mezőberényi almanach. Összeáll. és szerk.: Pallagi Mária. Mezőberény : Könyvtárpártoló Alap., 2007. 121. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Mezőberényi I. kerületi Evangélikus Egyházközség anyakönyve
• Mezőberényi I. kerületi Evangélikus Egyházközség gyülekezeti családkönyve
• Nemzeti szövetség és pavillon. In: Békésmegyei Közlöny, 26. évf. 72. szám (1899. szeptember 7.) 4. p. (Látogatva: 2019. 12. 24.)
• Települési Értéktár Mezőberényben II. (Látogatva: 2020. 09. 14.)
• Templom-renoválás. In: Békésmegyei Közlöny, 26. évf. 61. szám (1899. július 30.) 4. p. (Látogatva: 2019. 12. 22.)
• Törvényszéki csarnok. In: Békés, 33. évf. 48. szám (1901. december 1.) 4. p. (Látogatva: 2020. 11. 18.)
• Uj ipari szövetkezet. In: Békésmegyei Közlöny, 33. évf. 53. szám (1906. június 21.) 4. p. (2019. 12. 24.)
• Ujdonsagok. In: Békésmegyei Közlöny, 24. évf. 79. szám (1897. október 3.) melléklet (Látogatva: 2019. 12. 24.)
• Ujdonságok. In: Békésmegyei Közlöny, 22. évf. 78. szám (1895. szeptember 29.) 3. p. (Látogatva: 2019. 12. 24.)
• Ujdonságok. In: Békésmegyei Közlöny, 28. évf. 12. szám (1901. február 10.) 3. p. (2019. 12. 24.)
• Urszinyi-ház – Békés Megyei Könyvtár. In: Csabai házak blog (Látogatva: 2020. 11. 16.)
• Választás a csabai ipartestületben. In: Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 62. szám (1910. augusztus 4.) 2–3. p. (Látogatva: 2020. 11. 20.)
• Vass István, G.: A békéscsabai múzeum története, 1899–1979. Békéscsaba Vár. Tcs., 1979 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Kapcsolódó irodalom

• 115 éves a Békéscsabai Ipartestület, 1885–2000. Szerk.: Gécs Béla. Békéscsaba : Békéscsabai Ipartest., 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Arcképleleplezési ünnepély az Ipartestületben. In: Körösvidék, 8. évf. 7. szám (1927. január 11.) 2. p.
• Gécs Béla: 101 éve épült a Magyar Királyi Állami Méntelep. In: Csabai Mérleg, 4. évf. 28. szám (1994. július 14.) 8. p.
• Gécs Béla: 1870-ben kapta nevét a Fiume. In: Csabai Mérleg, 5. évf. 19. szám (1995. május 18.) 8. p.
• Gécs Béla: A „Békésmegyei Gazdasági Egylet” székháza. In: Csabai Mérleg, 26. évf. 19. szám (2016. szeptember 22.) 18. p.
• Gécs Béla: A felújított Városi Színház megnyitása. In: Csabai Mérleg, 28. évf. 21. szám (2018. november 8.) 16. p.
• Gécs Béla: A Közművelődés Házától – a Munkácsy múzeumig. In: Csabai Mérleg, 24. évf. 18. szám (2014. október 7.) 18. p.
• Gécs Béla: Az ispotálytól az első emeletes kórházépületig. In: Csabai Mérleg, 29. évf. 17. szám (2019. szeptember 12.) 16. p.
• Gécs Béla: Csabai bírók, csabai históriák, 1717–1918. Békéscsaba : Typografika, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Gécs Béla: Csabai ipartörténet. In: Csabai Mérleg, 15. évf. 4. szám (2005. február 24.) 7. p.
• Gécs Béla: Száz éve nyílt meg az átépült új színház. In: Csabai Mérleg, 23. évf. 20. szám (2013. november 7.) 14. p.
• Gécs Béla: Százhúsz éve avatták fel a Rudolf Főgimnáziumot. In: Csabai Mérleg, 30. évf. 19. szám (2020. október 8.) 16. p.
• Negyven esztendő története. In: Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 72. szám (1925. március 29.) 1–2. p.
• Százhúsz éves a csorvási katolikus templom. In: Csorvási Híradó, 31. évf. 10. szám (2020. október) 1, 3. p.
• Tarkaságok. In: Békésmegyei Közlöny, 36. évf. 41. szám (1909. május 23.) 6. p.
• Ván Hajnalka: Wagnerék a figyelem középpontjában. In: Csabai Mérleg, 28. évf. 9. szám (2018. május 3.) 10. p.
• Wagner József halála. In: Békés, 49. évf. 16. szám (1917. április 22.)
• Wagner József programbeszéde. In: Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 42. szám (1910. május 26.) 2. p.

Külső hivatkozás

• Békéscsaba ipartörténete. In: Bekescsaba.hu