Lenkefi Konrád (1936–1995)

Lenkefi Konrád
Lenkefi konrad 01.jpg
Születési dátum 1936. november 18.
Halálozási dátum 1995. április 5.
Házastárs Csányi Edit Mária
Foglalkozás bábtervező, bábkészítő iparművész, bábművészeti szakíró

Élete

Lenkefi Konrád-emléktábla
Nyughelye a Ligeti temetőben

1936. november 18-án született, Békéscsabán nőtt fel.

Ötéves korától rajzolt; iskolásként Lipták Pál és Mokos József volt a mestere. Festőművésznek készült, de saját bevallása szerint rendes iparosként tudott volna csak helytállni. Hatodikos korában kezdett bábozással foglalkozni, majd két évvel később, 1952-ben a Gellért Erzsébet alapította Tücsök gyermektársulat tagja lett. Az '50-es években több tanfolyamon is vett részt, ahol többek között dr. Németh Antal, a Nemzeti Színház rendezője, dr. Mészáros Vincéné, az óvodai bábjátékok támogatója és tudora voltak tanárai.

Az 1960-as évek elején már a tervezés, bábkészítés és rendezés munkálataiba is belefogott. Felsőoktatásba kerülve József Dezső keze alatt csiszolhatta tovább képzőművészeti tudását. A tanítóképző főiskola elvégzése után rövid ideig tanított, majd a Békés Megyei Művelődési Központ munkatársa lett népművelőként. A bábegyüttes a művelődési ház keretein belül működött, melynek 1961-től volt a művészeti vezetője. Erre a posztra mentora, Gellért Erzsébet javasolta.

Pályája fokozatosan épült, első megyén kívüli sikerét 1964-ben Karlovy Varyban érte el Weöres Sándor verseiből összeállított Vásár című bábjátékkal. Ezt követően társulatával sorban kapta a külföldi meghívásokat. Műsoraikat nagy sikerrel mutatták be Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Németországban, Csehszlovákiában, Romániában, Jugoszláviában, Szovjetunióban, Dél-Amerikában, Peruban, Venezuelában és Argentínában.

Lenkefi nem csak mind tervező és előadó tevékenykedett. A művelődési központba szervezett bábos továbbképzéseken oktatóként is feltűnt. Publikációval is a bábjáték népszerűsítésére törekedett. Számos kitüntetést kapott a bábegyüttes vezetése alatt: 1982-ben Blattner Géza-emlékérmet, valamint posztumusz a Békés Megyei Önkormányzat Békés Megyéért kitüntetésében részesült. Többször díjazta munkásságát a Bábjátékosok Nemzetközi Szervezete.

Lenkefi Konrád 1995. április 5-én hunyt el.

Munkássága

Az 1974-es fesztivál plakátja

Sokoldalúságára jellemző, hogy egy személyben tanító, népművelő, bábtervező- és készítő iparművészként is megállta a helyét. Tagja volt a Képzőművészeti Alapnak. Ő alapította 1968-ban a Békéscsabai Nemzetközi Bábfesztivált. A Bábjátékosok Nemzetközi Szervezetében (UNIMA) vezetőségi tagként szerepelt, valamint tagja volt az Amatőr Bábjátékosok Országos Tanácsának (ABOT). A Békéstáji Művészeti Társaság örökös tagjának választotta. Neve összeforrt a Napsugár Bábegyüttessel, melynek művészeti vezetője volt. A társulat művészi arculatát több mint négy évtizeden át meghatározta, Békéscsaba egyik kimagasló kulturális értékévé tette. Segítette az országban és határainkon túl is megismertetni és becsülni a magyar (békéscsabai) bábművészetet. Szakkönyvet írt a bábkészítésről, valamint a Békés Megyei Népújságban több cikket publikált a bábegyüttes külföldi útjairól. A bábokat, a díszleteket maga tervezte és készítette az előadásokhoz, a bábut mozgó műtárgyként értelmezte.

Koós Iván Kossuth-díjas báb- és díszlettervező szerint: „Igazi bábos képzőművész módjára mindig alkalmazkodni tud kifejező eszközeivel a vállalt feladathoz, az előadás tervezett karakteréhez. De jól megfigyelhető az is, hogy a különféle műsorokhoz készített bábszériái tervezői kísérletekre is alkalmat adtak. A korszerű képzőművészeti törekvésekkel lépést tartva, kialakította egyéni tervezői arculatát. Ennek jellegzetes vonásai: a bátor, de mindig harmóniára törekvő anyagkezelés, a plasztikai viccek, meglepetések ügyes elhelyezése és a finom humor, mely még poétikusabb munkáinak is belső derűt kölcsönöz.”

Legkiemelkedőbb művészi alkotásai

(egyaránt szóltak a gyermekekhez és felnőttekhez is)

  • Weöres Sándor – Kovács Ildikó: Vásár, 1961
  • Dudás István – Balogh Beatrix: Éljen a tavasz, 1965
  • Bartók Béla: Cantata Profana (bábadaptáció), 1966
  • Kodály Zoltán: Kádár Kata (Mónár Anna népballada feldolgozások), 1967
  • Bartók Béla: Magyar népdalok, 1970
  • Garay József – Tóthmátyás Lajos – Ambrus Ferencné: A három kismalac, 1972
  • Slágerek és paródiák (felnőtteknek), 1974
  • Milne, Alan Alexander – Karinthy Frigyes: Micimackó, 1977
  • Tarbay Ede – Váry Ferenc: Kunkori és Kandúrvarázsló, 1982
  • Mészöly Miklós: A három kisgida, 1984
  • Marék Veronika: A csúnya kislány, 1987
  • Prokofjev, Szergej Szergejevics: Hamupipőke (báb-balett), 1990
  • Debreczeni Tibor – Somlai Pál: Hüvelyk Matyi (bábmusical), 1993

Írásai

  • A békéscsabai KPVDSZ Napsugár Bábszínház története (kézirat), Békéscsaba, 1961
  • Bábjátékos kiskönyvtár. szerk.: Séd Teréz. Budapest : Népműv. Int., 1963. /házi soksz. 84 p. 20 cm/
  • Gondolatok az UNIMA Magyar Tagozatának II. közgyűléséről: miért kifogásolható a tv Cicavízió című műsora? In: Békés Megyei Népújság, (1963. október 27.) 9. p.
  • Csabai Napsugár Latin-Amerikában 1–14. In: Békés Megyei Népújság, (1974. december 18–29.)
  • A békéscsabai bábjátékos rendezvényekről. In: Új Auróra: Irodalmi, művészeti és közművelődéspolitikai antológia. 3. évf. 5. szám (1975) 93–100. p.
  • Schiffrin, Bernaedo és Lenkefi Kondrád: Pinocho tábornok pompás felsülései. In: Új Auróra: Irodalmi, művészeti és közművelődéspolitikai antológia, 4. évf. 6. szám (1976) 7–27. p.
  • A gyermek és a bábjáték. In: Új Auróra: Irodalmi, művészeti és közművelődéspolitikai antológia. 3. szám (1979) 51–58. p.
  • Miért kevés a bábelőadás megyénkben és Békéscsabán? In: Békés Megyei Népújság, (1979. június 3.) 11. p.
  • Bábkészítés. In: Békési Műhely, 12. évf. 1. szám (1983)
  • Bábkészítés. Budapest : Múzsák Közművelődési Kiadó, 1985
  • Állatmesék. /Bábjátékok./ (Rendezői tanácsok: Lenkefi Konrád, Kós Lajos)

Emlékezete

Családja

Felesége: Lenkefi Konrádné, született Csányi Edit Mária (1941)

Gyermekei:

  • Lenkefi Péter (1968)
  • Lenkefi Zoltán (1977)

Unokák:

  • Lenkefi Sára Boglárka (2002)
  • Lenkefi Soma Boldizsár (2004)
  • Lenkefi Luca Laura (2005)
  • Lenkefi Lola Luna (2007)

Források

  • Balog Zsuzsanna: A bábjátszás. In: A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998. 728–735 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Balogh Géza: A Napsugár fél évszázada. Békéscsaba : BMKT Megyei Művelődési Központja és Kézműves Szakiskolája, 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Lenkefi Konrád. Békéscsaba : Békési Úti Közösségi Házak, 1993 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Nagy Ágnes: Fesztiválok és a Napsugár Bábegyüttes történetéről. In: Békés Megyei Népújság, 39. évf. 157. szám (1984. július 6.) 6. p

Kapcsolódó irodalom

  • Bántai Ilona et al.: Állatmesék. rend. tanácsok: Lenkefi Konrád, Koós Lajos, Séd Teréz. Budapest : Népműv. Int., 1963
  • Bartók Béla: A kilenc csodaszarvas. tervezte: Lenkefi Konrád. szerkesztette és fényképezte: Lázár Júlia. Budapest: MDV, 1982 (Diafilm)
  • Híves László et al.: Zenei dolgozatok. ill.: Kós Lajos, Lenkefi Konrád. Budapest: Népművelési Propaganda Iroda, 1972
  • Hollós Róbertné: Bábjátszás a népművelésben. közreműködők: Kós Lajos, Lenkefi Konrád. Budapest : Népművelési Propaganda Iroda, 1971
  • Ibos Éva: Utat találni a közönséghez: Beszélgetés Lenkefi Zoltánnal és Lenkefi Rékával. In: Bárka, 2015/6.
  • Kiabán Gyuláné, Darázs Endre, et.al.: Favágó kiskakas. Rend. tanácsok, díszlettervek: Balogh Beatrix, Lenkefi Konrád et.al. Budapest : Népművelési Intézet, 1965
  • Krimi a kosárban. Iván Rozália et al. bábjátékai. Rend. tanácsok: Iván Rozália et al. bábtervek, díszletek: Kecskeméti Kálmán, Lenkefi Konrád. Budapest : NPI, 1969
  • Lenthár Márta: FaggatÓra In: Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 106. szám (1993. május 8–9.) 8. p.
  • Milan Pavlik et al.: A hét királyfi. Ford.: Kralik Aladár, Földesi Tamás, Árpádi Gabriella. Átd.: Lenkefi Konrád, Balogh Beatrix. Zene: Lenkefi Konrád, Bőcs Attila. Budapest : Népműv. Int., 1965

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://bekeswiki.hu//index.php?title=Lenkefi_Konrád_(1936–1995)&oldid=6535”