Fábry Károly (1851–1925)

Fábry Károly
Fabry karoly 01.jpg
Születési dátum 1851. június 2.
Születési hely Békéscsaba
Halálozási dátum 1925. február 6.
Halálozási hely Békéscsaba
Sírhely Ligeti katolikus temető, Békéscsaba
Házastárs Wagner Jeanne
Foglalkozás ügyvéd, író, publicista

Élete

A Fábry család sírja
Fábry Károly egykori lakása

Fábry Károly 1851. június 2-án békéscsabai iparos családba született. Apja Fábry János, anyja Kraller Magdolna. Három testvére volt: Sámuel, Ida (Gécs Jánosné) és Sándor, Békés vármegye al-, majd főispánja.

A gimnázium alsó négy osztályát Csabán, a felső négyet Szarvason, a jogot pedig Eperjesen végezte 1869 és 1871 között.

Wagner János földbirtokos lányát, Wagner Jeanne-t vette feleségül. Lányaik: Margit (Rudnyánszky Titusz aranyosmaróti főszolgabíróval házasodott össze) és Magda (Wittmann Ferenc neje). Fiuk, Károly az isonzo-i csatában vesztette életét 1917-ben.

Fábry Károly 1925. február 6-án Békéscsabán hunyt el.

Munkássága

Az 1873-ban letett ügyvédi vizsga után irodát nyitott Békéscsabán, ahol rendes esküdtszéki tag volt. A békéscsabai evangélikus gimnáziumban kisegítőként gyorsírást tanított.

Hamarosan bekapcsolódott a politikai életbe és a községi, a megyei és az országos politika meghatározó alakjává vált. 1905-ben a gyomai választókerületben lett képviselő, majd 1906-ban újraválasztották. A '48-as Függetlenségi Párt tagja volt. 1910-ben elhagyta az ügyvédi pályát, s ettől kezdve csabai és köröstarcsai birtokainak jövedelméből élt. 1911. március 29-ei hatállyal Fábry Károly és törvényes utódai megkapták a „Felsőalmási” nemesi előnevet a közügyek terén szerzett érdemeik elismeréseként.

Számos tárcát, több politikai cikket írt. Írásaiban sokat foglalkozott a város közügyeivel. Fábry egyetlen fia elvesztése után visszavonultan élt, majd a jelenből a múlthoz fordulva történeti tanulmányokban örökítette meg szülővárosa históriáját. 1921-ben írta meg és adta közzé a Körösvidékben A csabai nagy árvíz és egyebek című művét, melyet külön kötetben is kiadtak. 1923-ban a város jelentette meg a Tallózás Csaba múltjából című könyvét. 1924-ben jelent meg a Csabai élet című munkája, melyben a Békésmegyei Közlöny adatait gyűjtötte össze egy helyismereti tanulmánykötetben.

Fábry Károly igyekezett támogatni a helyi értékeket, rendszeresen képviselte magát a város kulturális, társadalmi eseményein. A vármegye legtöbb adót befizetői névsorában rendszeresen előfordult a neve. Jelen volt a Kálmán Farkas emlékére rendezett hangversenyen 1910-ben, ahol a felülfizetők között volt. A Garzó Gyula református lelkész síremlékállítása céljából rendezett társas-estélyen is a támogatók között szerepelt. A Békésmegyei Egyetemi Ifjak Köre által szervezett megyebálon felülfizető volt. A rokkant katonák támogatása céljából Dobozon rendezett Kabaré-estélyen családjával szintén a felülfizetők között szerepelt. Adománnyal támogatta a vármegyei közkórház karácsonyfáját. Támogatta a Békéscsabán állítandó Erzsébet-szobor felállítását. Ügyvédi oklevele megszerzésének 50. évfordulóján egymillió koronás ösztöndíj-alapítványt hozott létre a Békéscsabai Rudolf Főgimnáziumban végzett diákok számára. Emellett 100.000 koronával támogatta a Stefánia Anya- és Csecsemővédő Egyletet, 50.000-el a békéscsabai Múzeum-Egyletet. Részt vett a II. Rákóczi Ferenc konstantinápolyi sírhelyéhez történő 1903-as nemzeti zarándoklaton. Választott tagja volt a Békéscsabai Ágostai Hitvallású Evangélikus Rudolf Főgimnázium kormányzó bizottságának. Békéscsabán a 18 éves fiatalok honvéd-sorozási szemlebizottságának elnöke volt. A Békés vármegyei kaszinó vidéki tagja volt. A Múzeumi Bizottság elnökeként adománnyal segítette a békéscsabai múzeum gyarapodását. Gróf Andrássy Gyula budapesti szobrának leleplezésén Békés vármegyét képviselte, mint küldöttségvezető és a vármegye koszorújának vivője.

A Polgári Kör elnökeként sokat tett a csabai polgárság összefogásáért. Ad hoc irodalmi társaságot szervezett, melynek feladata lett volna Békéscsaba monográfiájának megírása. Munkái a város- és a társadalomtörténet szempontjából forrásértékűek. Halálának első évfordulóján özvegye 500-500 ezer koronával támogatta a Stefánia Egyesületet, a Békéscsabai Nőegyletet, valamint a Békésmegyei Szegény Diákok Nyomorenyhítő Akcióját.

Emlékezete

Békéscsabán 1992-től utca őrzi emlékét.

Művei

  • A csabai nagy árviz és egyebek. Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1923
  • Tallózás Csaba múltjából, 1738–1803. Békéscsaba : Körösvidék Nyomda 1923
  • Csabai élet : tallózások Csaba múltjából. Mezőberény : Baltha J. Nomda, 1924

Források

  • A Békéscsabai Ág. H. Ev. Rudolf-Főgimnázium LI-ik értesítője az 1915–1916. iskolai évről. közzéteszi: Bukovszky János. Békéscsaba : Rudolf Gimn., 1916. 25. p. (Látogatva: 2017.08.14.)
  • Adomány. In: Körösvidék, 7. évf. 32. szám (1926. február 10.) 5. p. (Látogatva: 2019. 06. 21.)
  • Békés, 34. évf. 31. szám (1902. augusztus 3.) 1. p. (Látogatva: 2017. 08. 14.)
  • Békés, 35. évf. 48. szám (1903. november 29.) 2. p. (Látogatva: 2017. 08. 14.)
  • Békés, 37. évf. 49. szám (1905. november 19.) 5. p. (Látogatva: 2017. 08. 14.)
  • Békés, 37. évf. 5. szám (1905. január 29.) 7. p. (Látogatva: 2017. 08. 14.)
  • Békés, 38. évf. 30. szám (1906. július 29.) 5. p. (Látogatva: 2017. 08. 14.)
  • Békés, 38. évf. 48. szám (1906. december 2.) 4. p. (Látogatva: 2017. 08. 14.)
  • Békés, 47. évf. 37. szám (1915. szeptember 12.) 4. p. (Látogatva: 2017. 08. 14.)
  • Békés, 49. évf. 49. szám (1917. december 9.) 3. p. (Látogatva: 2017. 08. 14.)
  • Békés, 50. évf. 2. szám (1918. január 13.) 1. p. (Látogatva: 2017. 08. 14.)
  • Békés, 52. évf. 105. szám (1920. december 29.) 2. p. (Látogatva: 2017. 08. 14.)
  • Békés, 55. évf. 78. szám (1923. szeptember 29.) 2. p. (Látogatva: 2017. 08. 14.)
  • Békésmegyei Közlöny, 32. évf. 106. szám (1905. november 12.) 4. p. (Látogatva: 2017. 08. 14.)
  • Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 11. szám (1910. február 6.) 6. p. (Látogatva: 2017. 08. 14.)
  • Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 2. szám (1910. január 6.) 5. p. (Látogatva: 2017. 08. 14.)
  • Békésmegyei Közlöny, 40. évf. 40. szám (1913. május 22.) 2. p. (Látogatva: 2017. 08. 14.)
  • Békésmegyei Közlöny, 51. évf. 35. szám (1924. február 24.) 1. p. (Látogatva: 2017. 08. 14.)
  • Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 13. szám (1925. január 17.) 2. p. (Látogatva: 2017. 08. 14.)
  • Békésmegyei Közlöny, 53. évf. 32. szám (1926. február 10.) 3. p. (Látogatva: 2017. 08. 14.)
  • Békésvármegye Hivatalos Lapja, 14. évf. 16. szám (1911. április 13.) 108. p. (Látogatva: 2017. 08. 14.)
  • Békésvármegye Hivatalos Lapja, 7. évf. 3. szám (1904. január 21.) 16. p. (Látogatva: 2017. 08. 14.)
  • Emlékirat a szarvasi 40 éves találkozóról. 1869–1909. Békéscsaba : Corvina Nyomda, 1909. 18. p. (A hátsó fedőlap belső oldalán kéziratban Fábry Károly életrajzi adatai.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Értesitő a békés-csabai Ágost. Hitv. Evang. Real-Gymnasiumról. Békéscsaba : Real-gymn., 1874. 10. p. (Látogatva: 2020. 01. 21.)
  • Fábry Károly. In: Békésmegyei Közlöny. 52. évf. 31. szám (1925. február 8.) 2. p. (Látogatva: 2017. 08. 14.)
  • Fábry Károly: Arcképek. In: Békésmegyei Közlöny 32. évf. 12. szám (1905. január 19.) 2. p. (Látogatva: 2017. 08. 14.)
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. 8. köt. Budapest : Argumentum Kiadó; MTA Könyvtára, 1992. 77. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Korniss Géza: Fábry Károly halálára. In: Békésmegyei Közlöny. 52. évf. 32. szám (1925. február 10.) 2. p. (Látogatva: 2017. 08. 14.)
  • Körösvidék, 3. évf. 20. szám (1922. január 25.) 3. p. (Látogatva: 2017. 08. 14.)
  • Tolnavármegye, 13. évf. 42. szám (1903. október 18.) 4. p. (Látogatva: 2017. 08. 14.)

Kapcsolódó irodalom

A lap eredeti címe: „https://bekeswiki.hu//index.php?title=Fábry_Károly_(1851–1925)&oldid=6440”