Családfakutatás

A családfakutatás népszerűsége évről évre nő. Egyre többen kíváncsiak a származásuk eredetére, őseikre. Egy adott település életét meghatározó családok családfáját a helytörténettel, honismerettel foglalkozó emberek kutatásaik során akaratlanul is feltárják (teljesen, vagy részben), s előbb-utóbb valamilyen módon publikálják.

A családfakutatás első lépései, forrásai

A nagyszülőktől, dédszülőktől érdemes elindulni, mert az ő adataikat a család még ismeri, jó esetben még az irataikkal is rendelkeznek. Megkönnyíti, meggyorsítja a keresést, ha sikerül tudomást szerezni az ősök vallási hovatartozásáról. A kutatást végző a nagyszülők, dédszülők házassági anyakönyvéből egyszerre két ágról szerezhet információt. Ezen információk birtokában el lehet kezdeni a levéltári kutatást.

Hasznos forrás lehet a családi biblia is. A vallásos családok a bibliájuk előzék lapjain dokumentálták a családtagok születésének, keresztelésének, házasságkötésének, halálozásának időpontjait.

Információforrás a sírokon lévő feliraton túl maga a temető is, mert a különböző vallású, felekezetű embereket külön helyre, temetőbe temették. Az elődök vallási hovatartozása, születési, házasságkötési és halálozási helye meghatározza, hogy hol, melyik egyház anyakönyveiben érdemes elkezdeni a kutatást.

Összeírások

Földbirtokosok szerződései a jobbágyokkal (urbáriumok). 1895-től a földbirtokosoknak hivatalos szerződéseket kellett kötniük a jobbágyokkal és ezek az urbáriumok is tartalmazhatnak olyan információkat, amelyekkel beazonosíthatóak az elődök.

Telekkönyvi szemlék, birtokvázlatok. (Levéltár, földhivatal) A 19. század elején a birtokvázlatokon feltüntették az ingatlan tulajdonosának, bérlőjének a nevét is.

Személyes gyűjtemények (A levéltárnak átadott tanárok, orvosok, nagy- és kisbirtokosok, közismert emberek hagyatékai.)

Kutatható iratok hozzáférhetősége

Magyarországon az állami anyakönyvezés 1895. október 1-től kötelező. 1980-ig papír alapú nyilvántartást vezettek. Az állami anyakönyvekről mikrofilmek készültek. A mikrofilmekhez nem készült mutató. Az anyakönyvek településenként, évenként kerültek felvezetésre. 1981-ben került bevezetésre a népességnyilvántartó rendszer.

Állami anyakönyvek, levéltári dokumentumok kutathatósága:

30 év haláltól számítva
60 év házasságkötéstől számítva
90 év születéstől számítva

Egyházi anyakönyveket egy rendeletnek köszönhetően 1828-tól vezettek. Előtte az anyakönyvek vezetése a plébánoson múlt. Az egyházak a saját szabályaik szerint kezelik az anyakönyveiket.

Források Békés megyei családtörténeti kutatásokhoz

Anyakönyvek a Békés Megyei Levéltárban
Egyházi anyakönyvek
- A békéscsabai evangélikus anyakönyveinek digitalizált változata a Békéscsabai Evangélikus Egyház Levéltárában és a Békés Megyei Könyvtárban kutatható
- Dobozi egyházkönyvek: 1825-től református egyházkönyv. Doboz református egyházkerület.
- Ortodox püspökség (Gyula) - Szerdai napokon lehet kutatni. (Az anyakönyveket Cirill betűkkel, románul írták.)
Az 1700-as években Békés megyében letelepülők névsora a Harruckern iratokban lelhető fel a Magyar Országos Levéltárban.
Arcanum kiadásában megjelent nemesi címereket tartalmazó DVD, amely azt is tartalmazza, hogy melyik nemes mikor és milyen jogon kapta a címert.

Interneten elérhető adatbázisok

Ancestry.com (Amerikai adatbázisok egyike, amely a népszámlálásokon, bevándorlások során összeírt családok neveit, rabszolga adásvételi listákat és szerződéseket, korabeli újságokat, TB halálozási nyilvántartások digitalizált adatait tartalmazza.)
Family Search
Family Search magyarországi vonatkozású rekordjai
Hadisír nyilvántartó Információk a II. világháború keleti, nyugati és magyarországi hadszínterein elhunyt katonák sírjairól.
RadixIndex (Lezárt részben fieztős adatbázis. Még elérhető. Jogutódlás kérdéses. További információval Bogárdi János szolgálhat.)